Krnete
| Krnete | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 160 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 31,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,02 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 57″, k. h. 17° 18′ 23″44.965833°N 17.306389°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 57″, k. h. 17° 18′ 23″44.965833°N 17.306389°E | |
Krnete (szerbül: Крнете), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 26 km-re, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re északra, a Kozara-hegység keleti nyúlványain és a Lijevce polje síkságán 112-221 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 252 | 158 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 8 | 0 |
| Egyéb | 5 | 2 |
| Összesen | 265 | 160 |
Története
[szerkesztés]A középkorban valószínűleg ezen a területen volt az 1675-ben 1640 lelket számláló lijevčei plébánia, mely az 1683 és 1699 közötti török háború után szűnt meg.[4] A török uralom idején szerb családok települtek a Kozara-hegység alatti területre. A helyi hagyomány szerint a Krneta, Baslać, Sadžać és Milanović családok Likáról költöztek Potkozarjébe. A Stanko Krneta tulajdonában lévő genealógia szerint ők Sjenicáról érkeztek Likára. Tehát a Krneta család vándorlásának iránya Sjenica-Lika-Potkozarje volt.[5] Krnete erdetileg a hegység nyúlványain létesült és csak később népesült be a síkságra eső része, mely az Aleksandrovac felé vezető út mellett húzódik nyugat-keleti irányban.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 45 háztartása és 255 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 61 háztartást, 354 ortodox és 2 római katolikus lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, ahol a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Župa Bosanski Aleksandrovac. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2025. január 17.)
- ↑ Porijeklo o prezimena srba u Potkozarju i Lijevču. glaslaktasa.com . (Hozzáférés: 2025. január 18.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o.
További információk
[szerkesztés]
