Ugrás a tartalomhoz

Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Madrid–Barajasi repülőtér szócikkből átirányítva)
Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér
Aeropuerto Adolfo Suárez Madrid-Barajas
IATA: MAD  ICAO: LEMD
Adatok
ElhelyezkedésMadrid
Spanyolország Spanyolország
Kiszolgált városMadrid
Megnyitás1928
ÜzemeltetőAena
NévadóMadrid (spanyol község)
Tszf. magasság610 m
Utasforgalom52 143 275 fő
Átszállási lehetőségek
Futópályák
IrányHosszBurkolat
15R/33L4100 maszfalt
18L/36R3500 maszfalt
15L/33R3500 maszfalt
18R/36L4350 maszfalt
Elhelyezkedése
Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér (Spanyolország)
Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér
Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 28′ 20″, ny. h. 3° 33′ 39″40.472222°N 3.560833°WKoordináták: é. sz. 40° 28′ 20″, ny. h. 3° 33′ 39″40.472222°N 3.560833°W
Térkép
Az Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Adolfo Suárez Madrid-Barajas nemzetközi repülőtér Madrid nemzetközi repülőtere. (IATA: MAD, ICAO: LEMD) Spanyolország, az Ibériai-félsziget és Dél-Európa legfontosabb belföldi és külföldi repülőtere. A repülőteret az Aena (Aeropuertos Españoles y Navegación Aérea – Spanyol Repülőterek és Légiforgalmi Irányítás) üzemelteti.

Jelentősége

[szerkesztés]

Európa egyik legfontosabb légikikötője. Ma Ibéria kapuja a Föld többi része, főként Latin-Amerika felé. 2006-ban több mint 45 millió[1] utast szolgált ki; a világon a 13., Európában az 5. az utasok száma alapján. A jelenlegi adatok alapján az Iberia a Barajas forgalmának 60%-át adja. A Madrid-Barcelona útvonal 2006-ban a világ legforgalmasabbja volt.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

A városközponttól 12 kilométerre északkeletre, Barajas – Madrid 21. kerülete – mellett, a Jarama folyó völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]
Év Utasok száma Év Utasok száma Év Utasok száma
1960 906 170 1994 18 416 510 2001 34 002 411
1970 4 158 212 1995 19 964 997 2002 33 915 302
1980 10 166 638 1996 21 865 051 2003 35 855 861
1990 16 037 585 1997 23 634 113 2004 38 718 614
1991 16 107 840 1998 25 506 395 2005 42 146 784
1992 18 069 004 1999 27 545 020 2006 45 799 983
1993 17 301 558 2000 32 829 182 2007


1928-ban a spanyol kormány egy légiközlekedési hálózat kialakítását indítványozta Spanyolországban, melynek központja Madrid lett volna. Hogy ennek eleget tegyenek, a fővárosnak új nemzetközi repülőtérre lett volna szüksége a getafei és a carabancheli helyett. A lehetséges helyszínek közül egy körülbelül 330 hektár területű sivár műveletlen földterületet választottak ki Barajas falutól nem messze. Ezt a helyet azért választották, mivel a terület mellett haladt el a franciaországi autópálya és a környéken nem voltak akadályok illetve lakott területek. A repülőtér épületeit az építész, Luis Gutiérrez Soto és a mérnök, Marqués de los Álamos tervezte.

A repülőteret a forgalomnak 1931. április 22-én nyitották meg. Az 1933-as év végén a Líneas Aéreas Postales Españolas (röviden Lape) kereskedelmi járatokat indított Barcelonába. Még az 1930-as években elindultak innen az első nemzetközi járatok is.

Terminálok

[szerkesztés]

Az 1-es, 2-es és 3-as Terminálok szomszédosak és közvetlen összeköttetésben állnak egymással. Ezek a Terminálok a SkyTeam és a Star Alliance, valamint az Air Europa központjai. A 4-es Terminál az Iberia és leányvállalata, az Air Nostrum, valamint a Oneworld többi légitársaságának központja. Az első három Terminál beszállókapujainak számozása folytatólagos (A1-től E89-ig), de a 4-es Terminálban különállóak.

1-es Terminál

[szerkesztés]
Az 1-es Terminál belülről
Az ETA bombatámadása a repülőtér ellen (2006-12-30)

2-es Terminál

[szerkesztés]
  • Air Europa (Athén [időszakos], Barcelona, Bécs [időszakos], Edinburgh [időszakos], Fuerteventura, Gran Canaria, Ibiza, Lanzarote, La Palma, Malaga, Menorca, Milánó-Malpensa, Palma de Mallorca, Párizs-Orly, Róma-Fiumicino, Tenerife-Észak, Tenerife-Dél, Velence [időszakos], Vigo)
  • TAP Portugal (Lisszabon, Madeira)

3-as Terminál

[szerkesztés]
A 3-as Terminál belülről

4-es Terminál

[szerkesztés]
A 4-es Terminál belülről.

A repülőtér 4-es számú terminálját 7,4 milliárd amerikai dollárból[3] építették fel. A forgalomnak 2006. február 5-én átadott futurisztikus épületet Antonio Lamela és Richard Rogers tervezte, amiért 2006-ban Stirling-díjat kaptak. A terminál két különálló, egymástól 2 kilométerre fekvő épületből áll. A két részt az automata személyszállító, az APM köti össze, ami óránként átlagban 13 000 utast szállít.

A T4 jelzést viselő főépületről főként belföldi és európai járatok indulnak. Területe több mint 450 000 négyzetméter és évente 20 millió utas befogadására alkalmas. A 250 000 négyzetméter alapterületű T4S részről hosszútávú és néhány európai járat üzemel. Az épület évi 15 millió ember kiszolgálására készült. Együtt a két rész elektronikus rendszere óránként 16 500 csomagot követ nyomon.[3]

A 4-es Terminál az Iberia Airlines és a oneworld taglégitársaságainak, bázisaként szolgál.

A terminálról a következő légitársaságok repülnek:

  • Aeroflot (Moszkva-Seremetyjevó)
  • Air Algérie (Algír)
  • American Airlines (Miami)
  • Avianca (Bogotá, Cali)
  • British Airways (London-Gatwick, London-Heathrow)
  • Brussels Airlines (Brüsszel)
  • Czech Airlines (Prága)
  • EgyptAir (Kairó, Luxor)
  • El Al (Tel-Aviv)
  • Finnair (Helsinki)
  • Iberia és az Air Nostrum (Algír, Alicante, Almería, Amszterdam, Asturias, Athén, Bajadoz, Barcelona, Berlin-Tegel, Belgrád, Bécs, Bilbao, Bogotá, Bologna, Bordeaux, Boston, Brüsszel, Bukarest, Buenos Aires, Cagliari [időszakos], Cancún, Caracas, Casablanca, Catania [időszakos], Chicago-O'Hare, Dakar, Dublin, Düsszeldorf, Frankfurt, Fuerteventura, Genf, Gibraltár, Granda, Genova [2007 októberétől], Gran Canaria, Guatemalaváros, Guayaquil, Havanna, Ibiza, Isztambul-Atatürk, Jerez de la Frontera, Johannesburg, Kairó, Koppenhága, La Coruña, Lagos, La Rioja, Lanzarote, León, Lima, Lisszabon, London-Heathrow, Lyon, Malabo, Malaga, Marrakesh, Marseille, Melilla, Menorca, Mexikóváros, Miami, Milánó-Linate, Milánó-Malpensa, Montevideo, Moszkva-Domodedovo, München, Murcia, Nantes, Nápoly, New York-JFK, Nizza, Olbia [időszakos], Oporto, Palma de Mallorca, Pamplona, Panamaváros, Párizs-Charles de Gaulle, Párizs-Orly, Prága [2007 októberétől], Pisa, Quito, Rio de Janeiro, Róma-Fiumicino, San Jose [Costa Rica], San Juan, Santo Domingo, Santiago de Chile, Santiago de Compostela, San Sebastian, Santa Cruz de la Palma, Santander, Sao Paulo-Guarulhos, Sevilla, Stockholm-Arlanda, Szentpétervár, Strasbourg, Tanger, Tel-Aviv, Tenerife-Észak, Tenerife-Dél, Toulouse, Torinó, Valencia, Varsó [2007 októberétől], Velence, Vigo, Vitoria, Washington-Dulles, Zaragoza, Zürich)
  • LAN Airlines (Frankfurt, Santiago)
  • Luxair (Luxemburg)
  • Rossiya (Szentpétervár)
  • Royal Air Maroc (Casablanca)
  • Royal Jordanian (Ammán)
  • Syrian Arab Airlines (Damaszkusz)
  • TAROM (Bukarest, Kolozsvár)
  • Turkish Airlines (Isztambul-Atatürk)
  • Ukraine International Airlines (Kijev, Lviv)
  • Vueling Airlines (Amszterdam, Athén, Barcelona, Ibiza, Lisszabon, Malaga, Menorca, Milánó-Malpensa, Nizza [2007 októberétől], Palma de Mallorca, Párizs-Charles de Gaulle, Pisa, Róma-Fiumicino, Santiago de Compostela, Velence)

Forgalom

[szerkesztés]

Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

Utasforgalom
Utasok száma
32 893 190
33 913 456
42 146 784
52 110 787
49 866 113
45 190 528
46 824 838
53 400 844
17 112 389
50 633 652
2000200220052007201020122015201720202022
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Adolfo_Suárez_Madrid-Barajas_repülőtér&oldid=27335858”