Mérges dajkapók

Mérges dajkapók
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Pókszabásúak;
Rend:	Pókok;
Család:	Dajkapókfélék;
Nem:	Cheiracanthium;
Tudományos név
	Cheiracanthium punctorium; (Villers, 1789)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mérges dajkapók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mérges dajkapók témájú médiaállományokat és Mérges dajkapók témájú kategóriát.

A mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium) a dajkapókfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos pókfaj.

Megjelenése

A nőstény testhossza 10-15 mm, a hímé 7,5-12 mm. Lábai hosszúak (különösen az első pár, amelynek comb- és lábszáríze megnyúlt), kiterjesztett lábakkal 6,5-7 cm-es is lehet. Csáprágói feltűnően nagyok, a nősténynél eléri a fejtor hosszának 3/4-ét, míg hímek esetében hosszabbak is lehetnek a fejtornál; a vörösbarna csáprágó csípőkarma fekete. Nyolc fekete, kerek szemük két sorban helyezkedik el a fején, a két alsó-középső szem nagyobb.

Színe változatos. A fiatal nőstény fejtora sárgás, potroha sárga vagy sárgászöld, közepén a potroh 3/4-éig érő sötétebb zöld vonallal. Az ivarérett nőstény fejtora barnásvörös, potroha sárgászöld; az idős, peterakás utáni egyedek fejtora szürkészöldre, a potrohuk szürkésre, piszkosfehérre fakul. Hosszú lábaik halványbarnák, áttetszőnek tűnnek.

A fiatal hím színezete megegyezik a nőstényével. Kifejletten fejtoruk és csáprágóik élénk barnásvörösre változnak, potrohuk citromsárga, a potroh hosszának 3/4-éig érő széles zöldes vonallal.

Hasonló fajok

A többi dajkapókfajjal lehet összetéveszteni (rajta kívül Magyarországon 11 másik faj él).

Elterjedése

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől Közép-Ázsiáig. Európában a Brit-szigetekről és Észak-Skandináviából hiányzik. Magyarországon országszerte megtalálható (Vas és Veszprém megyék kivételével).

Magas füvű, kaszálatlan száraz rétek, vizenyős rétek, vízpartok, láprétek lakója.

Életmódja

Éjszaka aktív. Nappal némileg harangszerű lakóhálójában rejtőzik, amelyet fűfélék kalászának tetején készít a kalász ágainak összefonásával. Néha leveleket (pl. nád, csalán, farkasalma) fon össze. Különféle rovarokkal táplálkozik, amelyeket aktívan vadászva fog el.

Az augusztus első felében ivaréretté váló hímek vándorolva keresik a nőstények lakóhálóit, ilyenkor néha házakba is betévedhetnek. Ha a nőstény még nem teljesen ivarérett, a hímek beköltözik hozzá. A lakóháló bejárati kamrájában a hím tartózkodik és elkergeti a betolakodókat (jellemzően a többi hímet); a nőstény a hátsó kamrában lakik. Hatalmas csáprágójával a hím súlyos sebeket tud okozni, a küzdelmekben sokszor elvesztik egy-egy lábukat vagy rágójukat. A harcban mérgüket nem használják. Párzás után a hím elpusztul. A nőstény a lakóhálóban rakja le a petéket tartalmazó kokont, amelyet ezután állandóan őriz (erre utal magyar neve), míg ő is el nem pusztul. A kikelő új nemzedék a második vedlés után, késő ősszel szétrajzik, majd áttelel.

Ha megzavarják (pl. a lakóháló kibontásával), a többi hazai pókfajhoz képest hajlamosabb marni. Általában először védekező pozíciót vesz fel, csak a további zaklatás esetén támad. Marása helyi fájdalmas duzzanatot, kipirosodást, zsibbadást; ritkán hőemelkedést, émelygést okozhat. A tünetek hamar elmúlnak, de a marás helye egy-két napig érzékeny maradhat.

Magyarországon nem védett.