Kisporuba
| Kisporuba (Liptovská Porúbka) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1379 | ||
| Polgármester | Jana Gazdičová | ||
| Irányítószám | 033 01 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1248 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 649 m | ||
| Terület | 42,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 01′ 49″, k. h. 19° 44′ 04″49.030278°N 19.734444°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 49″, k. h. 19° 44′ 04″49.030278°N 19.734444°E | |||
| Kisporuba weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisporuba témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisporuba (szlovákul Liptovská Porúbka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Ortovényra változtatták, de ez nem bizonyult maradandónak.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 10 km-re délkeletre, a Vág partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 14. században a Szent-Iványi család birtokán keletkezett, lakói földművesek, kosárfonók voltak. Első említése 1377-ben posessioként „Crisonporuba” alakban történik. Neve arra utal, hogy a falu erdőirtással a német jog alapján keletkezett, régi névelőtagja pedig Krizsán nevű telepítő soltészára és első bírójára utal. 1784-ben 68 háza és 878 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORUBKA. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Szentiványi Uraság, lakosai katolikusok, és evangyélikusok, fekszik Sz. Ivánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának egy része hegyes, piatzozása Sz. Miklóson 2 órányira, legelője nem elég, földgye termékeny, határja többnyire síkos, fája is van mind a’ kétféle, első osztálybéli.”[2]
1828-ban 91 házában 1285 lakos élt, akik mezőgazdasággal, tutajozással, kosárfonással foglalkoztak. 1848-49-ben az itteni bíró Michal Frniak volt, a liptói szlovák felkelők egyik szervezője.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Poruba, tót falu, Liptó vmegyében, 7 kath., 1267 evang., 11 zsidó lak. Evang. anyatemplom. – A Vágh mellett fekszik, igen közel Hradekhez. Határa nagy, de sovány; erdeje, szép juhai számosak; lakosai hajókáznak, fuvaroznak, vásznat-szőnek stb. F. u. Szentiványi, s többen. Ut. p. Okolicsna.”[3]
Evangélikus temploma 1918-ban épült. A trianoni békeszerződés idején Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
A templom környékén volt a szlovák nemzeti felkelés liptói központja. Lakói tevékenyen segítették a környékbeli partizánokat. A falu 1945. január 31-én szabadult fel a megszállás alól. 1971 és 1992 között Liptóújvár része volt.
Ma lakói közül sokan Liptóújvár és Liptószentmiklós üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1333, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1140 lakosából 988 szlovák és 134 cigány volt.
2011-ben 1156 lakosából 1039 szlovák és 45 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
