Ugrás a tartalomhoz

Lineáris forma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egy lineáris forma a lineáris algebrában egy lineáris leképezés, ami egy vektorteret a skalártestébe képez.

A funkcionálanalízisben topologikus valós vagy komplex vektorterek esetén többnyire folytonos lineáris funkcionálokat tekintenek lineáris formának.

Definíció

[szerkesztés]

Legyen test, és legyen vektortér fölött. Egy leképezés lineáris forma, ha minden vektorra és skalárra

  1. (additivitás);
  2. (homogenitás).

Egy adott vektortér feletti lineáris formák szintén vektorteret alkotnak annak skalárteste fölött, a vektortér duális vektorterét.

Tulajdonságok

[szerkesztés]

A lineáris formák általános tulajdonságai:

  • Ahogy a lineáris leképezéseket, úgy a lineáris formákat is meghatározzák az egy bázison felvett értékeik.
  • Vagy triviálisak (azonosan ) vagy szürjektívek.
  • Ha két lineáris formának ugyanaz a magja, akkor egymás skalárszorosai.

A lineáris funkcionálok speciális jellemzői:

  • Pontosan akkor folytonosak, ha magjuk zárt.
  • Abszolútértékük félnorma -n.
  • A lineáris funkcionálok pontosan azok a leképezések, ahol egy vektor és a standard skalárszorzat.

Lineáris forma, mint tenzor

[szerkesztés]

Egy lineáris forma elsőfokú kovariáns tenzor; emiatt néha 1-formának is nevezik. Az 1-formák a differenciálformák bevezetésének alapját alkotják.

Kapcsolódó fogalmak

[szerkesztés]

Ha , és a második feltételt arra cseréljük, hogy , ahol a komplex konjugálás, akkor szemilineáris formához jutunk.

Egy többváltozós leképezés, ami minden változójában lineáris vagy szemilineáris, lehet szeszkvilineáris forma, bilineáris forma vagy multilineáris forma.

Források

[szerkesztés]

[ http://eom.springer.de/L/l059210.htm Linear form. In: Michiel Hazewinkel (Hrsg.): Encyclopedia of Mathematics. Springer-Verlag und EMS Press, Berlin 2002, ISBN 1-55608-010]

  • Gerd Fischer. Lineare Algebra. Eine Einführung für Studienanfänger, 16., überarbeitete und erweiterte, Wiesbaden: Vieweg+Teubner, 280–281. o. (2008) 
  • Harro Heuser. [MR2380292 Funktionalanalysis. Theorie und Anwendung], 4., Wiesbaden: B. G. Teubner (2006) 
  • Eberhard Oeljeklaus, Reinhold Remmert. [MR0366944 Lineare Algebra I]. Berlin (u. a.): Springer Verlag (1974) 
  • Walter Rudin: Functional Analysis, 2nd Ed., McGraw-Hill Inc., New York, 1991
  • Dirk Werner. Funktionalanalysis. 5., erw. Auflage. Berlin: Springer-Verlag Berlin Heidelberg (2005) 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Linearform című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.