Lille villamosvonal-hálózata
Megjelenés
Lille villamosvonal-hálózata | |
Adatok | |
Ország | Franciaország |
Helyszín | Lille |
Típus | villamoshálózat |
Átadás | 1874 (lóvasút), 1900 (villamos)[2] |
Hálózat hossza | 22 km |
Vonalak száma | 2[1] |
Állomások/megállók száma | 36[1] |
Nyomtávolság | 1000 mm-es nyomtávolság |
Áramellátás | felsővezeték |
Feszültség | 750 V DC |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Transpole |
Tulajdonos | Ilévia |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 38′ 14″, k. h. 3° 03′ 48″50.637222°N 3.063333°EKoordináták: é. sz. 50° 38′ 14″, k. h. 3° 03′ 48″50.637222°N 3.063333°E | |
A Lille villamosvonal-hálózata weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lille villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lille villamosvonal-hálózata (francia nyelven: Tramway de Lille) egy két vonalból álló 22 km-es villamoshálózat Franciaországban, Lillében. Ismert még mint Mongy, Alfred Mongy mérnök neve után, aki a jelenlegi két vonalból álló hálózatot kialakította.
A villamos nyomtávolsága 1000 mm, az áramelátás felsővezetékről történik, a vontatási feszültség 750 V egyenáram. A 22 km-es hálózaton összesen 36 megálló található.
Története
[szerkesztés]Lillében az első lóvasút 1874-ben indult meg. A lovakat 1900-ban váltotta fel a villamos vontatás.[2]
Térkép
[szerkesztés]
Képek
[szerkesztés]-
Irányítóterem
-
Az egykori villamosvágányok helye
-
Leaszfaltozott villamossínek
-
A villamos végállomása
-
Jegykiadó automata
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]A Wikimédia Commons tartalmaz Lille villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat.
- Hivatalos oldal (franciául)
Irodalom
[szerkesztés]- Christoph Groneck: Französische Planungsleitbilder für Straßenbahnsysteme im Vergleich zu Deutschland. Dissertation, Universität Wuppertal 2007 (PDF Archiválva 2021. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben).
- Harald A. Jahn: Die Zukunft der Städte. Phoibos Verlag, Wien 2010, ISBN 978-3-85161-039-0.
- A. Sampité: Les chemins de fer à faible trafic en France. Linien secondaires des grands réseaux, chemins de fer d'intérêt local et tramways à vapeur - établissement et exploitation. Baudry et cie, 1888, Nachdruck 2010 durch BiblioLife ISBN 978-1-145-90434-7, online:
- Claude Gay: Au fil des trams. Association AMITRAM (Lille), 1984
- René Courant: Le Temps des tramways. Édition du Cabri, Menton, 1982, ISBN 978-2-903310-22-6
- Gérard Blondeau: Le Mongy, Tramway du Nord. Lille-Roubaix-Tourcoing. La Regordane, 1995, ISBN 978-2-906984-20-2
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Les lignes de tram (francia nyelven). Transpole. [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
- ↑ a b Qui sommes-nous? - Notre Histoire (francia nyelven). Transpole. [2012. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)