Clermont-Ferrand villamosvonal-hálózata
Clermont-Ferrand villamosvonal-hálózata | |
Adatok | |
Ország | Franciaország |
Város | Clermont-Ferrand |
Működés kezdete | |
villamosként | 1890. január 7 |
kötöttpályás buszként | 2006. november 13. |
Hálózat hossza | 15,7 km |
Vonalak száma | 1 |
Megállók száma | 34 db |
Járművek száma | 30[1] |
Áramellátás | 750 V DC (felsővezeték) |
Üzemeltetés | |
Éves forgalom | 17 400 000 fő (2017[2]) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 46′ 50″, k. h. 3° 05′ 15″45.780556°N 3.087500°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 50″, k. h. 3° 05′ 15″45.780556°N 3.087500°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Clermont-Ferrand villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat. |
Clermont-Ferrand villamosvonal-hálózata (francia nyelven: Tramway de Clermont-Ferrand) egy villamoshálózat volt Clermont-Ferrand városában. A villamosüzem 1890-ben indult és 1956-ban szűnt meg az autóbuszok miatt.
2006-ban, mint már kötöttpályás busz született újjá. A hálózat jelenleg egy vonalból áll, melynek hossza 12,3 km. A városban 30 STE 4 sorozatú jármű közlekedik felsővezetékes 750 voltos egyenáramú áramrendszerrel.
Története
[szerkesztés]Villamosként
[szerkesztés]Az első villamost Clermont-Ferrand-ban 1890. január 7-én állította üzembe[3] a Clermont Ferrandi Electric Tramway Company vállalat. A Clermont-Ferrandi villamos megkülönböztette magát a többi rendszertől, mivel Franciaországban ez az üzem volt az első, amely villamos energiát használt.[4]
Az első 1000 mm-es nyomtávolságú villamospálya Montferrandtól Jaude-ig futott. Röviddel ezután megnyílt egy hosszabbítás Royat felé az l'Avenue des Thermes-en. Összesen 22 kéttengelyes villamos került forgalomba. 1902-ben megnyílt a Jaude és a Place Delille közötti szakasz a Place Gaillard útján. 1913-ban a Salins-on keresztül a Cermont-Ferrand pályaudvarra vezető összeköttetést és a Place Gaillard et Fontgiève közötti rövid szakaszt állították üzembe.
Az első világháború előtt a Beaumont-vonalat Ceyrat-ig meghosszabbították. 1928-ban létrejött egy kapcsolat az Aubière-hez, a 3. vonal nyomvonalát követve az Avenue Léon Blum úton.
A második világháború végén a villamosközlekedés népszerűsége visszaesett. Amint az autók egyre népszerűbbek lettek, a kormány nem a tömegközlekedési rendszerekre összpontosított, hanem az utak és az autópályák bővítésére. A villamosokat fokozatosan buszok váltották fel.
Clermont-Ferrand utolsó villamosa 1956. március 17-én közlekedett utoljára.[5] Ezt követően a város tömegközlekedését kizárólag buszokkal szolgálták ki.[3] Sok helyen a síneket leburkolták, hogy utat engedjenek az autóknak.
Modern villamos (2006-tól)
[szerkesztés]Az 1970-es években megnőtt az aggodalom az autóhasználat következményei miatt. Az 1983-as választásokon villamosüzemet javasolt Roger Quilliot szocialista polgármester az újraválasztási kampányában.[6]
A villamosprojektet azonban csak 1990-ben kezdték el komolyan megfontolni. A rendszer fejlesztését a SOFRETU (ma Systra) kapta meg, amely két villamosvonal kiépítését javasolta: egy észak-déli vonalat (amelyből végül A vonal lett) és egy kelet-nyugati vonal. 1996-ban ajánlatot kértek a villamospálya gördülőállományára. Az Alstom azt javasolta, hogy az Alstom Citadis villamosokat használják a rendszerhez, és az Alstom Citadis villamosokat 1996. október 14-én meg is vásárolták az A vonalra.[7] Így az első villamos a SOFRETU javaslatát követte, amely megfelelt a mai A vonalnak.
A Clermont-Ferrand-i Kereskedelmi és Iparkamara (főleg a Michelin) nyomására azonban ezt a kezdeti villamosprojektet leállította.[8] A felülvizsgált projekt 2000-ben készült el.
Új ajánlatokat kértek 2002-ben, az új ajánlattevők a következők voltak: az Irisbus a Civis trolibusszal, a Bombardier a TVR vasúti tranzitrendszerével és a Lohr Industrie a Translohr rendszerével. A szerződést végül a Lohr Industrie nyerte el a kormány és a Michelin nyomására.
A tesztelési szakaszon egy kisiklás történt, így az első szakasz felavatása egy hónappal elmaradt, de végül 2006 novemberében megnyílt.[9] A vonal többi része 2007. augusztus 27-én nyílt meg.[10]
A vonal 2013-ban hét hétre bezárt, hogy több megálló peronját felújíthassák.[11]
Megállók
[szerkesztés]A kötöttpályás busznak jelenleg 34 megállója van:
Állomásnév | Község | Átszállási lehetőség a T2C buszvonalaira |
---|---|---|
Les Vergnes | Clermont-Ferrand | |
Stade Gabriel Montpied | Clermont-Ferrand | 3 és 21 |
La Plaine | Clermont-Ferrand | 21 |
Champratel | Clermont-Ferrand | 24 |
Croix de Neyrat | Clermont-Ferrand | 21 és 24 |
Hauts de Chanturgue | Clermont-Ferrand | 21 és 24 |
Collège Albert Camus | Clermont-Ferrand | nincs |
Les Vignes | Clermont-Ferrand | 3 és 31 |
Lycée Ambroise Brugière | Clermont-Ferrand | nincs |
Les Pistes | Clermont-Ferrand | 33 |
Musée d'art Roger Quilliot | Clermont-Ferrand | 20, 21 és 33 |
Montferrand — La Fontaine | Clermont-Ferrand | nincs |
Gravière | Clermont-Ferrand | nincs |
Stade Marcel Michelin | Clermont-Ferrand | B |
1er Mai | Clermont-Ferrand | 3 és 4 |
Les Carmes | Clermont-Ferrand | 27 |
Delille Montlosier | Clermont-Ferrand | 3, 4, 7, 12, 27, 35 és 36 |
Hôtel de Ville | Clermont-Ferrand | nincs |
Gaillard | Clermont-Ferrand | 5 és 32 |
Jaude | Clermont-Ferrand | B, C, 9 és 10 |
Lagarlaye | Clermont-Ferrand | nincs |
Maison de la Culture | Clermont-Ferrand | 4, 8 és 13 |
Universités | Clermont-Ferrand | 3 and Gare de la Rotonde |
Saint-Jacques — Dolet | Clermont-Ferrand | nincs |
CHU Gabriel Montpied | Clermont-Ferrand | 8 |
Saint-Jacques — Loucheur | Clermont-Ferrand | 8 |
Léon Blum | Clermont-Ferrand | nincs |
La Chaux | Aubière | nincs |
Cézeaux — Pellez | Aubière | nincs |
Campus | Aubière | nincs |
Margeride | Aubière | 13 |
Fontaine du Bac | Clermont-Ferrand | 2 |
Lycée Lafayette | Clermont-Ferrand | C és 22 |
La Pardieu Gare | Clermont-Ferrand | Gare de Clermont-La Pardieu, 9 (vasárnap és munkaszüneti napokon) |
Térkép
[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- www.trams-in-france.net (angolul)
Források
[szerkesztés]- ↑ Cros, Philippe. "Cinq nouvelles rames de tramway sont en service à Clermont-Ferrand : ce qui change pour les usagers." La Montagne. September 4, 2019. Retrieved October 19, 2020.
- ↑ Peyret, Pierre. "Fréquentation, incivilités, fraude... Ce qu'il faut retenir des transports en commun à Clermont-Ferrand en 2017" La Montagne. July 18, 2018. Retrieved 10-19-20.
- ↑ a b Site officiel Clermont Ferrand, Le premier tramway électrique lire en ligne Archiválva 2013. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (consulté le 10 mai 2010)
- ↑ Louis Figuier, Émile Gautier, L'Année scientifique et industrielle , 34. kötet, L. Hachette és mtsai., 1891, p. 135: "C'est à Clermont-Ferrand qu'a été installé le premier tramway électrique inauguré en France"
- ↑ AMTUIR
- ↑ L. Addario, op. cit., p. 24
- ↑ "addario-p26"
- ↑ Louis Virgoulay, interview accordée au magazine Ville et Transport, supplément spécial Clermont Octobre 2006, pV
- ↑ Inauguration mais mise en service retardée pour le Translohr de Clermont-Ferrand Archiválva 2013. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. sur metro-pole.net
- ↑ Article daté du 25/05/2007 consultable ici. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
- ↑ « Retour du tram ce lundi, les Clermontois heureux », article de La Montagne du 26 août 2013, consulté le 29 décembre 2013.