Leonyid Abramovics Juzefovics
Leonyid Abramovics Juzefovics | |
Született | 1947. december 18. (76 éves) Moszkva[1][2][3] |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Galina Juzefovics |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Permi Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Leonyid Abramovics Juzefovics témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leonyid Abramovics Juzefovics (oroszul: Леонид Абрамович Юзефович, Moszkva 1947. december 18.) kortárs orosz író, forgatókönyvíró, történész. A Permi Egyetem tiszteleti professzora (2017).[4]
Fia zenész, lánya irodalomkritikus (Galina Juzefovics).
Életpályája
[szerkesztés]Bár Moszkvában született, gyerek- és ifjúkorát Permben töltötte, ahol mostohaapja a Motoviliha nevű külváros fegyvergyárában üzemvezetőként és főtechnológusként dolgozott. Zsidó családban született édesanyja gyermek-szemorvos volt, a világháború végeztével megházasodott, de 1949-ben elvált részeges férjétől és újból férjhez ment. A gyerek Leonyidot a mostohaapjáról nevezték el Abramovics Juzefovicsnak.
A Permi Egyetem bölcsészkarán végzett 1970-ben. Katonatisztként két évig Burjátföldön szolgált, szabadidejében ott kezdett foglalkozni a buddhizmussal, Mongólia történetével, valamint Ungern báró személyével, akiről első regényét írta. Dolgozott szociológusként, a helyi újság tudósítójaként, valamint 1975–2004 között történelemtanárként különböző városokban és iskolákban. 1981-ben megszerezte a történettudományok kandidátusa fokozatot. Disszertációja (Русский посольский обычай конца XV – начала XVII вв..) átdolgozva könyvalakban Puty poszla (Путь посла, 1988) címen jelent meg. Az 1980-as években elköltözött Permből, ettől kezdve Szentpéterváron és Moszkvában élt.
Irodalmi munkássága
[szerkesztés]Első elbeszélését az Urál című irodalmi folyóirat közölte 1977-ben, és az 1980-as években számos elbeszélése, történettudományos cikke jelent meg különböző folyóiratokban. 1993-ban megjelent Ungern báróról szóló dokumentumregénye (Szamogyerzsec pusztinyi, nyersfordításban: 'A sivatag önkényura'), de az igazi sikert a 2001-ben kiadott történelmi detektívelbeszéléseinek ciklusa hozta meg. Központi figuráját az író valós személyről, a 19. századi pétervári detektívrendőrség első vezetőjéről, Ivan Putyilin nyomozóról mintázta. A ciklus harmadik, befejező része (Knyaz vetra, Князь ветра) 2001-ben megkapta a Nacionalnij besztszeller díjat. 2002-ben megjelent, szintén a múltban játszódó detektívregényét (Kazaroza) a kritika szintén elismeréssel fogadta. Zsuravli i karliki (Журавли и карлики) című regénye 2009-ben elnyerte a tekintélyes Nagy Könyv díj első fokozatát.
2015-ben publikált történelmi dokumentumregénye, a Zimnyaja doroga (Зимняя дорога, nyersfordítása: 'Téli út') a következő évben mindkét díjat (első helyezést) elnyerte. A regény a polgárháború egyik utolsó epizódja, az 1922–1923 közötti jakutföldi ellenállás eseményeit dolgozza fel, középpontjában két valós személy, a „fehér” A. N. Pepeljajev tábornok és a „vörös” I. Ja. Sztrod parancsnok konfrontációja áll. Később mindketten, egymástól teljesen függetlenül, a sztálini önkény áldozatai lettek (1937-ben, illetve 1938-ban).
A 2010-es évektől Leonyid Juzefovics forgatókönyveket is ír, részben a saját munkái alapján készített televíziós sorozatokhoz. Újabb történelmi regénye, a 2020 végén megjelent Philhellén (Филэллин) a 19. századi görög szabadságharc idején játszódik. (Abban az időben Európa-szerte a görög felkelőkkel szimpatizáló személyeket nevezték philhellénnek). A szereplők egy része szintén történelmi személy, és a könyv levelek, jegyzetek, naplórészletek sorából áll. A regény elnyerte a 2021. évi Nagy Könyv díj első fokozatát.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.nvcc.edu/loudoun/humdiv/music/Dr.docx
- ↑ http://victoryuzefovich.com/en/abouttheauthor.html
- ↑ http://academia-rossica.org/en/search?tag=leonid%20yuzefovich
- ↑ Леонид Абрамович Юзефович (psu.ru, hozzáférés: 2021-08-18))
- ↑ Итоги. [2023. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
Források
[szerkesztés]- Юзефович Леонид Абрамович Archiválva 2018. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (пермскоеземлячество.рф, hozzáférés: 2021-08-17)
- Леонид Юзефович: "Надо принять в себя обе крайности" (Olga Cipenyuk rovata, Kommersant.ru, 2013-09-30. Hozzáférés: 2021-08-17)
- Леонид Юзефович: «В точности есть своя поэзия» (Az íróval Marija Nyesztyerenko beszélget. Lechaim.ru, 2016-06-06. Hozzáférés: 2021-08-17)