Lederer Ignác
| Lederer Ignác | |
 | |
| Született | 1769. augusztus 25.[1] Bécs[1] |
| Elhunyt | 1849. szeptember 10. (80 évesen)[1] Bécs[2] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | a katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lederer Ignác Lajos Pál ( Ignaz Ludwig Paul Freiherr von Lederer, Bécs, 1769. augusztus 25. – Bécs, 1849. szeptember 10.) báró, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848. március 15-ei forradalom idején a magyarországi császári-királyi főhadparancsnokság (k.k. Generalkommando in Ungarn) főhadparancsnoka.
Pályafutása
[szerkesztés]Fiatalon belépett a császári hadseregbe és részt vett a Franciaország elleni háborúkban. Katonai képességeinek köszönhetően gyorsan haladt előre a ranglétrán, 1809-ben vezérőrnaggyá léptették elő, majd megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1830-ban lovassági tábornokká, 1848 elején tábornaggyá és a Budán székelő magyarországi főhadparancsnokká nevezték ki. Előzőleg is gyakran tartózkodott Magyarországon, ezért 1840-ben magyar honosságot is kapott.
-
Császári-királyi vezérőrnagy (k.k. Generalmajor) rangjelzése -
Császári-királyi altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant) rangjelzése -
Császári királyi gyalogsági tábornok (k.k. General der Infanterie), császári-királyi lovassági tábornok (k.k. General der Kavallerie) és táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister) rangjelzése -
Császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall) rangjelzése
1848. április 18-án a minisztertanács küldöttségének nem engedte meg a fegyvertár átvizsgálását, és megtagadta a nemzetőrség felfegyverzéséhez kért fegyverek kiadatását. A pesti egyetemi ifjúság ezért május 10-én a Szent György téren lévő[3] várbeli lakása előtt – a korban szokásos tiltakozási formával – macskazenével tüntetett az eljárás ellen.[4] Lederer előre értesült az ifjúság tervéről, ezért a szomszéd házak udvarán néhány osztály katonaságot rejtett el, akik a tüntetéskor rejtekhelyükről előretörve, megrohanták a tüntető fiatalokat és közülük sokat megsebesítve, átszorították Pestre.[5] A következő nap vizsgálat indult ellene, ami elől titokban Bécsbe távozott.
Jókai hüledezve látta, hogy egyszerre milyen nagy port vert fel. Kétségkívül gyenge politikus és felületes újságíró volt, de bizonyos tulajdonságai a publicisták fölé emelik. Jelszavakat tudott kidobni a közönség közé s egy sikerült jelszó többet segít mázsaszámra menő bölcs érveknél. Egy ötlet, egy bonmot megöli a legfönségesebb beszédet és megállítja a legdühösebb rohanó tömeget. Láttuk e fiatalembert a Lederer-féle macskazenénél, mikor azt mondja a Lederer vesztét kívánó népnek: »A hazáért könnyű meghalni, de nehéz ölni«. Láttuk a Landerer-nyomda előtt, mikor szakadó esőben letéteti a tömeggel az esernyőket. Az ilyen embernek az elmeszikrái veszedelmesek, ha rosszra használja. Azért hát vigyázni kell, hogy olajat csöppent-e a tűzre, vagy oltó vizet.
Lederert Bécsben tábornaggyá nevezték ki, majd július 1-jén nyugdíjazták.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Lederer, Ignaz Ludwig Paul Freiherr von (BLKÖ)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. október 7., PIM102530
- ↑ Szekeres László: Jókai és Petőfi szakítása, Irodalomtörténet a Magyar Irodalomtörténeti Társasági havi folyóirata, epa.oszk.hu
- ↑ Haszán Zoltán: Petőfi, a népszerűtlen forradalmár. Index, 2007. március 15. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
- ↑ Bokor József (szerk.). Lederer, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. május 31.
- ↑ Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
- ↑ Spira György: A magyar forradalom, 1848-49-ben. Bp. 1959.
Források
[szerkesztés]- Hermann Róbert: A politikai és katonai vezetés viszonya 1848–1849-ben
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 153. o. ISBN 963-547-414-8
További információk
[szerkesztés]- Jókai Mór: Ne bántsd a magyart!!!, mek.niif.hu
- Petőfi Sándor: Miért kisérsz..., magyar-irodalom.elte.hu
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?, mult-kor.hu
