Ugrás a tartalomhoz

Láz (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lázalja szócikkből átirányítva)
Láz (Lazy pod Makytou)
Láz zászlaja
Láz zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1475
PolgármesterJán Mičic
Irányítószám020 55
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség1209 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség259 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület4,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 41″, k. h. 18° 12′ 51″49.228056°N 18.214167°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 41″, k. h. 18° 12′ 51″49.228056°N 18.214167°E
Láz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Láz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Láz (szlovákul Lazy pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban. Több hegyi telep tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 15 km-re északnyugatra fekszik, 14 km hosszúságban húzódik Alsórétfalutól a morva határig. Teljes területe 50 km², két korábbi településből: Lázból és Lázaljából egyesült. Főbb településrészei: Tisové, Dubková, Potok, Rieka, Mladoňov és Čertov.

Története

[szerkesztés]

Lázalja

[szerkesztés]

Lázalja falut a 14. században alapították, a vlach jog alapján pásztornépek betelepítésével keletkezett. Első említése 1475-ből származik. Lakói egykor pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. A lednici uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 12 háza volt. 1720-ban 2 malma és 17 adózója létezett, közülük 9 zsellér. 1784-ben 100 házában 104 családban 500 lakos élt. 1828-ban Alsólázaljának 62 háza volt 452 lakossal, Felsőlázaljának 16 háza volt 46 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

1964-ben egyesítették Lázzal.

Láz falut 1598-ban „Liezkowecz” néven említik először, a lednici uradalom területén keletkezett a vlach jog alapján, pásztornépek betelepítésével. Ekkor 10 ház állt a településen. Lakói egykor pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. A reformáció idején az itt élők is felvették az új hitet. Kezdetben az alsórétfalvi templomba jártak. 1720-ban malma és 28 adózója volt. 1784-ben 261 házában 290 családban 1561 lakos élt. A türelmi rendeletet követően 1787-ben saját fatemplomot építettek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÁZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pukovhoz egy mértföldnyire, földgye néhol sovány, réttye, legelője, erdeje tágas, gyűmöltsös kertyei jók, keesetre is van módgyok.[2]

1828-ban 214 háza és 1833 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. A mai evangélikus templom 1848 és 1859 között épült fel.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Láz, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, kősziklás hegyek közt. Lakja 147 kath., 253 evang., 5 zsidó. Kath. és evang. anyatemplom. Erdeje és legelője nagy; gyümölcsei szépek; kőbánya. F. u. gr. Erdődy. Az ide affiliáltatott hegyek és völgyek közt lakik 436 kath., 467 evang., 12 zsidó. Ut. posta Trencsén.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Lázt és Lázalját 1964-ben egyesítették. Az egykor 3000 lakosú településnek ma kevesebb mint 1500 lakosa van. Lakói ma Puhó és a közeli Morvaország üzemeiben és helyi cégeknél dolgoznak. A lakóházakon kívül több száz nyaraló is található a községben.

Népessége

[szerkesztés]

1891-ben 1660, 1910-ben 2132, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1462 lakosából 1430 szlovák volt.

2011-ben 1292 lakosából 1219 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1801-ben épült.
  • Evangélikus temploma 1859-ben épült.
  • Környezete a téli és nyári sportolásra és pihenésre is kiválóan alkalmas.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]