Kvassó
| Kvassó (Kvašov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Puhói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1471 | ||
| Polgármester | Marián Pavlík | ||
| Irányítószám | 020 62 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 653 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 90 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 332 m | ||
| Terület | 7,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 13′ 35″49.069444°N 18.226389°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 13′ 35″49.069444°N 18.226389°E | |||
| Kvassó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kvassó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kvassó (szlovákul Kvašov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Puhótól 11 km-re délnyugatra fekszik, egykor a Horóchoz tartozott.
Története
[szerkesztés]A mai település területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra, később a puhói kultúra települése állt. 1456-ban beiktatták Jablonowcz-i Gáspárt, Boldizsárt és Menyhértet Jablonowcz, Marsfalwa, Mykosfalwa, Kysterna, Waska, Quasow falvak teljes és Plewnik, valamint Kolochyn falvak részbirtokába.[2]1471-ben "Quazzow" alakban említik. 1504-ben "Kwaso", 1598-ban "Kwassow" alakban szerepel. Lednic várának uradalnmához tartozott. 1598-ban malma és 28 háza volt. 1720-ban 18 adózója volt, közülük 12 zsellér. 1784-ben 69 házában 73 családban 376 lakosa élt. 1828-ban 61 háza és 427 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.
Vályi András szerint " KVASSO. Nemes Kvassó. Tót fau Trentsén Várm. földes Ura Kvassay Uraság, fekszik Vág Beszterczének szomszédságában, mellynek filiája, határjában réttye, legelője, fája van; de földgye soványas."[3]
Fényes Elek szerint " Kvassó , Trencsén m. tót falu, Besztercze mellett: 160 kath., 16 zsidó lak. Kastély; urasági majorság; jó rét és legelő; sovány föld. F. u. Kvassay család. Ut. p. Trencsén."[4]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 551, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 674 lakosából 670 szlovák volt.
2011-ben 671 lakosából 644 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 107364.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) | ||
|  | |