Kurt Gerstein
| Kurt Gerstein | |
 | |
| Morburre tollrajza | |
| Született | 1905. augusztus 11. Münster (Észak-Rajna-Vesztfália), Németország |
| Elhunyt | 1945. július 25. (39 évesen) Párizs, Franciaország |
| Beceneve | Vati |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Házastársa | Elfriede Bensch (1910-1991) |
| Gyermekei | Arnulf (1939–1996), Adelheid (1941–), Olaf (1942–) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Berlini Műszaki Egyetem |
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kurt Gerstein témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kurt Gerstein (Münster (Észak-Rajna-Vesztfália), 1905. augusztus 11. – Párizs, 1945. július 25.) német SS-tiszt és a Waffen-SS Higiéniai Intézetének tagja. Belzec és Treblinka haláltáboraiban folyó tömeggyilkosságok szemtanújaként információkat szolgáltatott Göran von Otter svéd diplomatának és a római katolikus egyház tagjainak annak érdekében, hogy XII. Piusz pápa értesítse a nemzetközi közvéleményt a holokausztról. 1945-ben írta meg erről jelentését francia őrizet alatt, mielőtt állítólag öngyilkosságot követett el.
Életrajz
[szerkesztés]Családi háttere
[szerkesztés]Kurt Gerstein a vesztfáliai Münsterben született hatodik gyermekként egy olyan hétgyermekes családba, melynek ősei a tipikus porosz középosztályba tartoztak, s akik sovinisztaként „teljesen a hatalom szolgálatában” álltak.[1] Apja, Ludwig, egykori porosz tiszt, bíróként dolgozott és egy tekintélyelvű figurát képviselt, ami nem volt szokatlan az akkori német középosztály családjaiban. Büszkén hirdette, hogy családjában csak árja vérűek vannak és a „faj tisztaságának megőrzésére” biztatta a jövő generációit.[2] Ahogy azt később fiának, Kurtnak is írta: „Katona vagy és tiszt, engedelmeskednek kell az elöljáróid parancsaink. Azt terheli a felelősség, aki a parancsot adja, nem pedig azt, aki végrehajtja.”[3] Kurt Gerstein számára nehéz volt egy ilyen atyai szemléletmód megemésztése és egy gyerekkori barát szavai szerint „mindig is ő volt a család fekete báránya”.[4]
Tanulmányai
[szerkesztés]Kurt egy idő után nem tolerálta többé a középiskolai és a családján belüli fegyelmet. Azonban a sok rossz bizonyítvány ellenére sikerült húszéves korára érettségit szereznie. Azonnal a Marburgi Egyetemre került, ahol három szemeszter után az Aacheni Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait, végül a Berlini Műszaki Egyetemen szerzett bányamérnöki diplomát 1931-ben.[5] Marburgban apja kívánságára csatlakozott a Teutoniához, „Németország egyik legnacionálisabb diákszövetségéhez”.[6] Noha kényelmetlenül érezte magát a szövetség diákjainak könnyelműségei miatt, nem mutatott ellenállást az ultranacionalizmusuk miatt.[6] 1937. szeptember 4-én Gerstein orvostudományt kezdett tanulni a Tübingeni Egyetemen, ám tanulmányait félbeszakította a háború kitörése.
Vallásos hite
[szerkesztés]Habár családja nem volt különösebben vallásos, az iskolában Gerstein mély vallásos képzésben részesült. Az egyetemi évek alatt, mint egy, az évfolyamtársai frivol tevékenységeinek ellenszereként elkezdte olvasni a Bibliát.[7] 1925-től aktívan részt vett keresztény diákok és fiatalok mozgalmaiban, csatlakozva a Német Keresztény Diákok Szövetségéhez (DCSV) 1925-ben, majd 1928-ban mindkét Evangélikus Ifjúsági Mozgalom (CVJH – YMCA) aktív tagjává vált és a Német Biblia Körök Szövetségében vezető szerepet töltött be egészen 1934-ig, a szövetséget feloszlatásáig, amire azután került sor, hogy a Hitlerjugend megkísérelte annak elfoglalását.[8] Elsőként a protestáns Evangélikus Egyházban találta meg vallásos értelemben otthonát, ahol erősen vonzódott a Hitvalló Egyházhoz, mely Martin Niemöller lelkipásztor köré szerveződött 1934-ben, tiltakozásként a nácik próbálkozásaival szemben, akik egyre inkább ellenőrzésük alá vonták a német protestánsokat.[9] Vallásos hite miatt konfliktusba keveredett a nácikkal, és a kései 1930-as években bebörtönözték és koncentrációs táborba kényszeríttették.[10]
Kapcsolata a náci párttal és a kormánnyal
[szerkesztés]Mint sokakra Gerstein generációjában, rá (és családjára) is mélyen megalázóan hatott a versailles-i békeszerződés, és vonzódtak a nácik szélsőséges nacionalizmusához. 1933 júliusában beállt az SA-ba (Sturmabteilung), a náci párt rohamosztagába. Gerstein akkori ellentmondásos gondolkodását Friedlander így írja le: „A vallásos koncepciók és a Hitvalló fiatalok mozgalmának becsületének szilárd védelme jellemezte, de gyenge volt a nemzetiszocializmussal és annak következő terminológiájával szemben: a mindenek felett álló politikai rendszer, az autoritarizmus és a hisztérikus szocializmus elfogadása.”[11]
1935-ben a Wittekind c. színházi előadás alatt felállt és tiltakozott annak keresztényellenes üzenete ellen, de a közönség soraiban lévő párttagok megverték.[12] A kormánnyal is konfliktusba került náciellenes anyagok osztogatásáért. Először 1936. szeptember 4-én tartoztatták le, öt hétig tartották védőőrizetben és kicsapták a pártból, ami azt jelentette, hogy nem tudott az állami szektorban bányamérnökként elhelyezkedni és nem vehették vissza a pártba. 1938 júliusában tartóztatták le másodszor, de hat héttel később elengedték, mert semmilyen vádat nem találtak ellene. Ő (és apja) tovább küzdött azért, hogy visszakerüljön a pártba.
SS-tagsága
[szerkesztés]1941 elején csatlakozott az SS-hez (Schutzstaffel). Ezen döntésének magyarázatai sokfélék és zavarba ejtők. Egyfelől egy dokumentum arra mutat, hogy sógornője halála következményeként jutott erre a döntésre, akit kétségtelenül az eutanázia program alatt öltek meg, amely egyenesen a mentális betegek ellen irányult (T4 Akció).[13] Más dokumentumok úgy tűnik arra mutatnak, hogy már sógornője halála előtt meghozta döntését, és a haláleset megerősítette abban, hogy csatlakozzon az SS-hez, hogy „belülről lássa a dolgokat”, megpróbálva az eljárásokon változtatni és a bűncselekményeket nyilvánosságra hozni.[14] Browning úgy írja le őt mint „egy rejtőzködő antinácit, aki beszivárgott az SS-be…”[15] Ahogy feleségéhez írt levelében magyarázta: „Csatlakoztam az SS-hez… mint a Hitvalló Egyház ügynöke.”"[16]
Szemtanúként
[szerkesztés]Szakmai képzettségéből kifolyólag Gerstein gyorsan a Műszaki Fertőtlenítő Szolgálat vezetőjévé vált, együttműködve Odilo Globocnikkel és Christian Wirthtel. 1942. augusztus 17-én Belzec haláltáborában Gerstein szemtanúja volt kb. 3000 zsidó elgázosításának, akiket vonattal szállítottak oda Lembergből. Másnap Gerstein Treblinkába utazott, ahol elkobzott ruhák és fehérneműk halmait látta.[17]
Jelentése
[szerkesztés]Néhány nappal később, a Varsóból Berlinbe tartó vonaton lehetősége volt találkoznia Göran von Otter báróval, svéd diplomatával, akinek Berlinben volt székhelye. A több órán át tartó beszélgetés alatt elmondta a diplomatának, mit látott, és sürgette őt, hogy nemzetközi szinten terjessze el az információt.[18] Időközben megkísérelt kapcsolatba lépni a Vatikán képviselőivel, a berlini svéd követség sajtóattaséjával és számos emberrel, akik a Hitvalló Egyházhoz tartoztak.[19] 1942-től 1945-ig tartó időszakban állításai a diplomaták és a vallás hivatalnokai körében kevés hatást értek el. 1945 áprilisában, már francia fogságban, Gerstein írt egy jelentést tapasztalatairól a haláltáborok vonatkozásában franciául, melyet két német változat követett 1945 májusában.
Gerstein jelentését nemcsak a holokauszttagadók kritizálták. Pierre Vidal-Naquet francia történész az Emlékezet merénylői c. munkájában fejtett ki ilyen kritikát.[20]
Christopher Browning történész írja: „Gerstein tanúvallomása kétségtelenül több szempontból is problémás. …állítása Belzec és Treblinka cipő- és ruhahalmainak magasságáról Belzecben túlzás. Gerstein olyan ügyekben is nagymértékben túloz, melyek esetén nem volt szemtanú, mint a 25 milliós szám a zsidók és mások elgázosításával kapcsolatban. De egy alapvető ügy esetében, névlegesen Belzecben ott volt és a Lvovból szállított zsidók transzportjainak elgázosításának szemtanújává vált. Tanúvallomását ez teljes mértékben megerősíti… Ezt más belzeci szemtanúk is megerősítik.”[15]
Letartóztatása és halála
[szerkesztés]1945. április 22-én Gerstein megadta magát az elfoglalt Reutlingen város francia parancsnokának. Rokonszenvező fogadtatásban részesült és egy rottweili hotelbe helyezték át. Itt meg tudta írni jelentéseit. Később azonban átszállították a Cherche-Midi katonai börtönbe mint háborús bűnöst. Július 25-én holtan találták a cellájában, a hivatalos jelentés öngyilkosságot valószínűsít.[21][22]
Színdarabban
[szerkesztés]- Rolf Hochhuth: A helytartó (1963) c. drámájának egyik főszereplője.
- Costa-Gavras filmrendező Ámen című 2002-es filmdrámájának főszereplője. A film Hochhuth színműve alapján készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Friedländer, Saul, Kurt Gerstein: The Ambiguity of Good New York: Alfred A. Knopf, 1969, 4. o.
- ↑ Friedländer 1969, p.10.
- ↑ Friedländer 1969, 4. o.
- ↑ Friedländer 1969, 6. o.
- ↑ Friedländer 1969, 11. o.
- ↑ a b Friedländer 1969, 8. o.
- ↑ quoted in Friedländer 1969, 13. o.
- ↑ Friedländer 1969, 19. o.
- ↑ Friedländer 1969, 35. o.
- ↑ Yahil, Leni; Friedman, Ina & Galai, Hayah (1991), "The Holocaust: the fate of European Jewry, 1932-1945", Oxford University Press US: 357, ISBN 9780195045239, <https://books.google.com/?id=e_aRvKpLUf0C&pg=PA351>. Hozzáférés ideje: 2009-08-10
- ↑ Friedländer 1969, 32. o.
- ↑ Friedländer 1969, 37. o.
- ↑ quoted in Friedländer 1969, 80. o. where she is referred to as: "aunt [sic]", but page 73 makes it clear that it is his sister-in-law
- ↑ Pierre Joffroy, L'Espion de Dieu, Paris, Laffont, 2002, p. 133 (taken from French edition of Wikipedia)
- ↑ a b Evidence for the Implementation of the Final Solution: Electronic Edition, Browning, Christopher R.
- ↑ quoted in Friedländer 1969, 215. o.
- ↑ Friedländer 1969, 112. o.
- ↑ Friedländer 1969, 123–125. o.
- ↑ Friedländer 1969, 128–129. o.
- ↑ Assassins of Memory Pierre Vidal-Naquet, 1987. Ressources documentaires sur le génocide nazi / Documentary Resources on the Nazi Genocide © Michel Fingerhut, auteurs et éditeurs, 1996-98
- ↑ Friedländer, 1969, 218–222. o.
- ↑ Yahil, Leni; Friedman, Ina & Galai, Hayah (1991), "The Holocaust: the fate of European Jewry, 1932-1945", Oxford University Press US: 360, ISBN 9780195045239, <https://books.google.com/?id=e_aRvKpLUf0C&pg=PA351>. Hozzáférés ideje: 2009-08-10
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kurt Gerstein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
