Tübingeni Egyetem
| Tübingeni Egyetem Eberhard Karls Universität Tübingen | |
 | |
| Neue Aula | |
| Alapítva | 1477 |
| Alapító | Eberhard I, Duke of Württemberg |
| Névadó | Eberhard I, Duke of Württemberg |
| Hely | Németország, Tübingen |
| Mottó | Attempto! |
| Típus | állami egyetem |
| Oktatók száma | 10 000 fő |
| Tanulólétszám | 27 770 (2021) |
| Hallgatói létszám | 27 132 fő (2012) |
| Rektor | Bernd Engler |
| Tagság |
|
| Elérhetőség | |
| Cím | Geschwister-Scholl-Platz 72074 Tübingen |
| Elhelyezkedése | |
 Tübingeni Egyetem
Eberhard Karls Universität Tübingen Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 9° 03′ 32″48.525000°N 9.059000°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 9° 03′ 32″48.525000°N 9.059000°E | |
 | |
| A Tübingeni Egyetem Eberhard Karls Universität Tübingen weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tübingeni Egyetem Eberhard Karls Universität Tübingen témájú médiaállományokat. | |
A Tübingeni Egyetem (németül: Eberhard Karls Universität Tübingen) Németország egyik legjobb, legelismertebb egyeteme. 1477-ben alapította I. Éberhárd württembergi herceg (Eberhard im Bart).
Története
[szerkesztés]1477-ben alakult, jelenlegi nevét 1769-ben kapta, ma Baden-Württemberg 9 állami egyetemének egyike. Híres diákjai voltak többek között Johannes Kepler, XVI. Benedek pápa, Friedrich Hölderlin, Friedrich Schelling és Georg Wilhelm Friedrich Hegel. 1863-ban, első német egyetemként természettudományi kart hozott létre.
Könyvtára
[szerkesztés]Könyvtárában több mint hárommillió önálló kötet és 7600 folyóirat található, a legidősebb könyvtárépület (Bonatzbau) 1912-ben, a főépület 1963-ban épült. Ezt egészítette ki 1989-ben az Alte Waschhalle épülete, majd a 2002-ben átadott Ammerbau. Részkönyvtárai és szakgyűjteményei találhatók még a Morgenstelle campuson, továbbá a tübingeni várban, ahol a régészeti, egyiptológiai és történeti orientalisztikai gyűjtemény kapott helyet.
- William Ramsay (1904, kémia)
- Eduard Buchner (1907, kémia)
- Karl Ferdinand Braun (1909, fizika)
- Adolf Butenandt (1939, kémia)
- Albert Schweitzer (1952, békedíj)
- Georg Wittig (1979, kémia)
- Hartmut Michel (1988, kémia)
- Bert Sakmann (1991, fiziológia és orvostudomány)
- Christiane Nüsslein-Volhard (1995, fiziológia és orvostudomány)
- Günter Blobel (1999, fiziológia és orvostudomány)
Karok
[szerkesztés]Eredeti et sorszámukkal:
- 1. Evangélikus teológia
- 2. Katolikus teológia
- 3. Jogi Kar
- 4. Orvosi Kar
- 5. Filozófia Kar
- 6. Gazdaság- és társadalomtudományi Kar
- 7. Matematika és Természettudományi Kar, a Kémia és gyógyszerész karok továbbfejlesztésével
Irodalom
[szerkesztés]- Walter Jens: Eine deutsche Universität. 500 Jahre Tübinger Gelehrtenrepublik. München: Kindler, 1977 ISBN 3-463-00709-6 (Új kiadás: Reinbek bei Hamburg, 2004)
