Komnénosz Mária magyar királyné
| Komnénosz Mária magyar királyné | |
| Magyar Királyság királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1163 – 1165 | |
| Elődje | Babenbergi Ágnes |
| Utódja | Babenbergi Ágnes |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Komnénosz-ház |
| Született | 1144 nem ismert |
| Elhunyt | 1190 (45-46 évesen) Konstantinápoly |
| Édesapja | Komnenosz Izsák bizánci herceg |
| Édesanyja | Theodora |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | IV. István |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komnena Mária (1144–1190) a Komnénosz-házból származó bizánci hercegnő, IV. István magyar király feleségeként Magyarország királynéja 1163 és 1165 között.
Élete
[szerkesztés]Apja Komnenosz Izsák bizánci herceg, II. Ióannész bizánci császár és Árpád-házi Piroska magyar hercegnő fia, anyja Theodora Kamaterina. Rövid ideig I. Frigyes német-római császár jegyese volt, majd nagybátyja, I. Mánuel bizánci császár 1158 körül rokonához, István magyar herceghez adta feleségül, aki a bátyja, II. Géza elleni sikertelen összeesküvés miatt menekült a a bizánci udvarba. II. Géza halála után, 1162-ben férje Mánuel támogatásával trónkövetelőként lépett fel a kiskorú III. Istvánnal szemben, bizánci házassága miatt azonban olyannyira népszerűtlen volt a magyar előkelők körében, hogy helyette öccsét, Mária sógorát, László herceget koronázták meg. István megkapta az ország egyharmadára kiterjedő dukátus feletti uralmat, majd László halála után, 1163 januárjában a kalocsai érsekkel megkoronáztatta magát. A rendkívül népszerűtlen ellenkirály már 1163 júniusában vereséget szenvedett és III. István fogságába került. Szabadon engedték, de trónigényéről továbbra sem volt hajlandó lemondani. Újra Mánuelhez fordult, aki 1164-ben a Szerémséget engedte át Istvánnak. Egy évvel később a magyarok által ostromlott Zimony várában saját hívei mérgezték meg. Halála után Mária királyné Konstantinápolyba tért vissza. Házasságuk gyermektelen maradt.
