Köves
| Köves (Kolbovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Marek Antoš |
| Irányítószám | 090 31 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 177 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 211 m |
| Terület | 9,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 09′ 49″, k. h. 21° 43′ 35″49.163611°N 21.726389°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 49″, k. h. 21° 43′ 35″49.163611°N 21.726389°E | |
| Köves weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Köves témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Köves (1899-ig Kolbócz, szlovákul: Kolbovce, korábban Klbovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 12 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]1408-ban „Kolbenhaw” alakban említik először, a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1430-ban „Colbo”, 1454-ben „Kolawagasa” alakban szerepel. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1715-ben 10 ház állt a faluban. 1787-ben 38 házában 264 lakos élt. A 18. század végén a Dessewffy, Bernáth és Révay családok birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLBOCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bernát Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik a n. k. Jakusoczhoz 1/2, d. Krisolczhoz 1, n. ny. Sztropkohoz 2, é. Puczákhoz 1 1/2 órányira, hegyes, völgyes határja két nyomásbéli, rozsot, és zabot leg inkább terem, erdeje van.”[2]
1828-ban 43 háza volt 320 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolbócz, Zemplén vmegyében, orosz falu, Sztropkó fil. 2 római, 320 g. kath., 3 zsidó lak. 561. h. szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Orlik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Köves, azelőtt Kolbócz, ruthén kisközség, 22 házat és 128 lakost számlál, kik mindannyian görög katholikusok. Postája és távírója sztropkó, vasúti állomása Homonna. XVI. századbeli német telep, melynek – míg el nem tótosodott – Kolbenhau volt a neve. A sztropkói uradalom tartozéka volt. A XVIII. század végén a Dessewffy, Bernáth és Rhédey családok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. A pestis 1663-ban itt is pusztított. Gör. kath. temploma 1784-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 121, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 181 lakosából 150 szlovák és 20 ruszin volt.
2011-ben 188 lakosából 98 szlovák, 51 roma és 33 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1831-ben épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
