Karl Korsch
Karl Korsch | |
Született | 1886. augusztus 15.[1][2][3][4] Tostedt[5][6] |
Elhunyt | 1961. október 21. (75 évesen)[1][2][3][4] Belmont |
Állampolgársága | német[6] |
Házastársa | Hedda Korsch[6] |
Gyermekei | Escalona Sibylle K Sibylle Korsch) |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a weimari köztársaság parlamentjének tagja |
Iskolái | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Korsch témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Karl Korsch (Tostedt, közel Hamburghoz, Németország, 1886. augusztus 15. – Belmont, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok, 1961. október 21.) német marxista filozófus és jogász, a nyugati marxizmus egyik megalapítója.
Élete
[szerkesztés]Berlinben és Jénában végezte egyetemi tanulmányait. Politikai aktivitása a „Szabad Diákok” (Freien Studentenschaft) nevű diákszervezet progresszív szárnyához vezette. Jogtudományi fokozata megszerzése után Angliába utazott filozófiát és politikai gazdaságtant tanulni, itt csatlakozott a Fabiánus Társasághoz. Az első világháború tragikus tapasztalata a forradalmi mozgalmakba sodorta: előbb a baloldali szocialista Németország Független Szociáldemokrata Pártja (Unabhängige Sozialdemokratische Partei Deutschlands, USPD), majd 1920-ban a Németország Kommunista Pártja (Kommunistische Partei Deutschlands, KPD) tagja lett.
1922-ben a KPD vezető funkcionáriusa lett. 1923-ban igazságügyminiszter volt a türingiai Egyesült Front-kormányban. Szerkesztője lett a párt Die Internationale című folyóiratának. 1924-ben szembekerült a III. Internacionálé (Komintern) és a német kommunista párt bolsevizálására irányuló szovjet irányvonallal. A párton belül önálló frakciót szervezett. 1926-ban kizárták a pártból mint baloldali ellenzékit. Néhány ezer tagból álló új szervezete előbb a Kommunista Politika (Kommunistische Politik), majd az Intranzigens Baloldal (Entschiedene Linke) nevet vette fel. Korsch az orosz forradalmat egyre inkább eltorzuló folyamatként értékelte, amely átnő a burzsoá forradalomba.[7]
Ezután politikailag elszigetelődött, marginalizálódott és a tanítás felé fordult. Berlinben tartott filozófiai szemináriumokat. Tanítványai között voltak magyar fiatalok is (Partos Pál, Szabó Lajos, Fürth Barnabás), akik azután a Magyarországon terjesztették antiorganizációs, bürokráciaellenes nézeteit, s létrehozták a korschi téziseket és a KAPD elképzeléseit követő Magyarországi Baloldali Kommunisták Szervezetét 1931-ben.[8]
1933-ban elhagyta Németországot és az USA-ba emigrált. 1936-tól a New Orleans-i és a Seattle-i egyetemeken tanított. Részt vett az ez idő tájt szintén Amerikába költöző frankfurti iskola munkájában.
Filozófiája
[szerkesztés]Kommunizmus |
---|
Nevezetes kommunisták
|
Mai szocialista államok
|
Művei
[szerkesztés]- A marxizmus kvintesszenciája (1922)
- A történelem materialista felfogásának alapjai (1922)
- Marxizmus és filozófia (1923)
- A materialista történelemfelfogás (1929)
- A marxizmus válsága (1931)
- Karl Marx (1938)
- Lenin filozófiája (1938)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Babelio (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b c a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Konok Péter: „...a kommunizmus gyermekbetegsége”? Baloldali radikalizmusok a 20. században (Napvilág Kiadó, 2006) ISBN 963-9350-82-6
- ↑ Konok Péter: A trockizmustól a tanácskommunizmusig. A magyarországi baloldali kommunizmus és a Hartstein-csoport, 1928–1933 Archiválva 2011. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
Források
[szerkesztés]- Korsch, Karl (1886–1961) (angol nyelven). marxists.org. (Hozzáférés: 2017. február 3.)