Ugrás a tartalomhoz

Bíboros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kardinális szócikkből átirányítva)
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara

A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.

A magyar kifejezés öltözetükre utal, ugyanis a bíborosok öltözetében a püspököknél megszokott lila helyett régen bíbor színű ruhát viseltek. Régebbi magyar szóval bíbornoknak nevezték őket. Mivel a bíbor színt a bíborcsigákból vonták ki, amelyek a kihalás szélére kerültek, 1464-ben II. Pál pápa elrendelte, hogy a kardinálisok őket minden más paptól megkülönböztető, karmazsinszínű mellényt viseljenek.[1] A későbbi magyarázat szerint ez arra utal, hogy nekik akár vérük ontásával is védeniük kell Krisztus egyházát. Idővel apránként a festékanyag és maga a megkülönböztető öltözék is módosult.

Más nyelvekben többnyire a latin cardinalis szóval illetik őket. Ez a kifejezés a latin cardo (zsanér) szóból származik, és arra utal, hogy az ajtó nélkülözhetetlen eleme, hiszen az nélküle nem tud kinyílni. A kardinális kifejezést ilyen értelemben a magyar nyelvben is használjuk: kardinális (sarkponti) kérdés. A bíborosok hivatalos latin címe: Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalis, aminek jelentése: A Római Szent Egyház Bíborosa.

Eredete

[szerkesztés]

A mai intézmény a Római egyházmegye papjainak jelentősebb csoportjából alakult ki. A város 7 részében működő diakónusok, a főbb templomokat vezető papok, és a Róma környéki városok püspökei alakították meg a pápa tanácsadó testületét. Kizárólagos pápaválasztói joguk 1179-től van. Ekkor kezdték megadni ezt a címet Rómától távolabb élőknek is. 1586-ban 70 főben maximálták számukat; ez a korlátozás négy évszázadon át érvényben maradt. A hetvenből 6 úgynevezett püspök-bíboros volt a római és Róma környéki ősi püspökségek élén, 50 áldozópap-bíboros (valójában általában csak névleg áldozópapok, mert püspökké szentelték őket, mint például a magyar bíborosokat) és 14 úgynevezett bíboros-diakónus (szintén csak nevükben diakónusok, és liturgikus ruházatukban, hiszen dalmatikát viseltek és viselnek, de általában püspökké szentelték őket). A 20. század közepétől a bíborosok száma állandóan nő; 2007. január elején 185-en voltak.

Bíborosokra vonatkozó szabályok

[szerkesztés]

Minden bíborosnak, még ha nem Rómában él is, van egy római, vagy Róma közeli címtemploma. A címtemplom valójában csak a Rómához való kötődését fejezi ki, és (1965 óta) a templom mindennapi életében, az adminisztratív teendőkben, a templomhoz tartozó (plébánia-)területen nem illeti meg őt semmiféle tényleges kormányzati jog.

Bár vannak ajánlások a bíboros személyével kapcsolatban, mégis a pápa szabadon nevezi ki őket, ezektől az előírásoktól el is térhet. Korábbi történelmi korszakokkal szemben, bíboros ma csak papi személy lehet. Ha az illető még nem püspök, püspökké szentelik. Vannak úgynevezett bíborosi székek, melyeknek püspökei, érsekei bíborosi címet is kapnak (régi megnevezéssel legatus natus, vagyis az adott püspöki székbe való kinevezésük folytán a pápa "született" követei), bár az ő kinevezésük sem automatikus, e szokástól a pápa el is térhet. Magyarországon ilyen az esztergom-budapesti érseki szék.

A bíborosok a címükkel járó jogokat és kötelességeket a kinevezés kihirdetése pillanatától gyakorolhatják. Vannak azonban úgynevezett in pectore - titkos - bíborosok, akiknek a nevét a pápa jónak látja titokban tartani. Ameddig ezt a nevet nyilvánosságra nem hozzák, az illető nem viselheti címét. Ezt elsősorban akkor alkalmazzák, ha az illető olyan országban él, ahol veszélybe kerülne bíborosi kinevezése miatt (például a kommunista Kínában is van több ilyen katolikus főpap).

A bíborosok saját egyházmegyéjükön és Rómán kívül is ki vannak véve a megyés püspök kormányzói hatalma alól. A világon bárhol gyóntathatnak, azt még a területileg illetékes megyés püspök sem tilthatja meg nekik. A pápa ítélkezhet ügyeikben, a kihallgatások helyét ők választhatják meg. Saját címtemplomukba temetkezhetnek, annak homlokzatára címerüket elhelyezhetik. Jogosultak sajátos bíborosi öltözet viselésére, amely a következőkből áll: skarlátpiros reverenda, mocétum, öv, birétum.

A bíborosi kollégium és annak három rendje

[szerkesztés]
Bővebben: A római katolikus egyház élő bíborosainak listája

A bíborosok testülete a bíborosi kollégium, amelynek feladata a pápa munkájának segítése tanácsadással és a pápai szék megüresedése (sede vacante) esetén az egyház kormányzása az új pápa megválasztásáig.[2]

A bíborosi kollégium három rendre oszlik: a püspöki, a presbiteri (vagy gyakran emlegetett nevén papi) és a diakónusi rendre.

Püspökbíboros pápai kinevezés alapján lesz egy bíboros. Presbiterbíborosok azok, akik (fő)egyházmegyék élén állnak. A diakónusbíborosok általában azok a bíborosok, akik valamelyik római dikasztérium (a Vatikánban működő testület, intézmény, hatóság) élén állanak.[3] Ha egy egyházmegye élén álló bíborost kuriális bíborossá neveznek ki, megtartja presbiterbíborosi osztályát.[forrás?]

A protodiakónus bíboros

[szerkesztés]

A protodiakónus bíboros a fent felsorolt három rend közöl a diakónusi rendből kerül ki. Közülük is az viseli ezt a tisztséget, akit a pápa a legrégebben nevezett ki. A protodiakónus bíboros több fontos ceremoniális feladatot is ellát, ezek közül talán a legköztudottabb, hogy ő hirdeti ki a világnak az új pápa megválasztásának örömhírét, és az új pápa nevét. Ennek során az ő szájából hangzik el a széles körben ismert latin mondat: Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam![4]

Magyar bíborosok

[szerkesztés]
Erdő Péter bíboros

Bár hagyományosan a magyar egyházmegyék közül az esztergomi érsekség fejét, Magyarország prímását kreálták bíborossá, mégis az összes magyar bíborosnak csak mintegy a fele volt esztergomi érsek. Az is előfordult már, hogy Magyarországnak nem egy, hanem két, vagy három bíborosa volt. Az első magyar bíboros Báncsa István esztergomi érsek volt, aki 1252-ben nyerte el a bíbort.[5]

Jelenleg egy magyar bíboros van: Erdő Péter esztergom-budapesti érsek.

Magyar papabile bíborosok

[szerkesztés]

Konklávén szavazatot kapott magyar bíborosok

[szerkesztés]

Magyarországi és magyar származású bíborosok

[szerkesztés]

Magyar kötődésű bíborosok

[szerkesztés]

A bíborosok rangjelölő jelvényei

[szerkesztés]

A vörös bíborosi kalap, a bíborosok rang- és hivatali jelvénye a heraldikában a 14. században jelent meg. Kör alakú, karimával ellátott fejfedő. Eredetileg a kalap zsinórját csak egy csomóval kötötték meg. Később a csomók száma megnövekedett, majd felváltották a bojtok. A 18. századtól a bíborosi kalap bojtjainak száma oldalanként 15-ben állapodott meg. Ezt az 1832-es dekrétum szabályozta. Korábban a bojtok számát nem írták elő. A kalapot ma már csak a címerükben használják. Ha a bíboros herceg vagy gróf volt, koronáját a bíborosi kalap alá, a pajzsra helyezte. Ennek viselését Rómában azonban X. Ince pápa (1644–1655) bullája megtiltotta. Az újkortól a bíborosi címerekben megjelent a hercegi címersátor, pajzstartók és rendjelek is.

A pajzs, kalap, zsinórok és bojtok, valamint a jelmondat mellett a kuriális bíborosok (azok, akik Rómában tartózkodnak és az ottani dikasztériumokban dolgoznak) csak a pátriárka keresztet viselik, míg az extrakuriális bíborosok a megfelelő keresztet tüntetik fel a címerükben (a püspökök a latin keresztet, az érsekek a pátriárka keresztet). Az érseki címmel rendelkező bíborosok címerükben palliumot is használnak. A bíborosi kereszt vagy pátriárka kereszt lóherevégű kettős kereszt. Olykor a bíborosi címer pajzsa mögött látható.

Az újonnan kinevezett bíborosok olykor úgynevezett tiszteletcímert (de: Devotionswappen) viseltek az egyházi fensőbbséggel szembeni engedelmességük kifejezésére. Ezek különféle osztott címerek voltak, melyekben az előkelőbb helyen mindig a pápa címere állt a bíboros személyi vagy családi címerével szemben.

  • bíborossá avatott egyházmegyés érsek címere (palliummal)
    bíborossá avatott egyházmegyés érsek címere (palliummal)
  • bíborossá avatott nem egyházmegyés érsek címere (pallium nélkül)
    bíborossá avatott nem egyházmegyés érsek címere (pallium nélkül)
  • Bíborossá avatott püspök címere
    Bíborossá avatott püspök címere
  • Bíborossá kinevezett személy címere, akit nem szenteltek püspökké
    Bíborossá kinevezett személy címere, akit nem szenteltek püspökké

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ [1] – Cochineal Red: The Art History of a Color (hozzáférés: 2017. július 10.)
  2. ↑ Bíborosi kollégium – Magyar katolikus lexikon (hozzáférés: 2013. április 27.)
  3. ↑ A chilei Medina Estévez az új protodiakónus bíboros – Magyar Kurír katolikus hírportál, 2005. március 2.
  4. ↑ A protodiakónus bíboros feladatai Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – bonumtv.hu, 2013. március 13.
  5. ↑ Nyolc évszázad magyar bíborosai és majdnem bíborosai. [2005. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. február 11.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
bíboros témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bíboros&oldid=27075275”