Szécsi Dénes (püspök)
Szécsi Dénes | |||||
Nyitra, Eger, majd Esztergom püspöke | |||||
Született | 1410 körül Felsőlendva | ||||
Elhunyt | 1465. február 1. Esztergom | ||||
Iskolái |
| ||||
Felekezet | római katolikus egyház | ||||
Püspökségi ideje 1438. március 2. – június 5. (Nyitra) | |||||
Püspökségi ideje 1438. június 5. – 1439. december 18. (Eger) | |||||
Püspökségi ideje 1439. december 18. – 1465. február 1. (Esztergom) | |||||
Szécsi Dénes a Catholic Hierarchy-n | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Dénes témájú médiaállományokat. |
Szécsi Dénes (Felsőlendva, 1410 körül – Esztergom, 1465. február 1.[1]) középkori magyar főpap és politikus, bíboros, esztergomi érsek, nyitrai és egri püspök, Magyarország első prímása volt; 1449–1464 között kancellári hivatalt is viselt. Ő koronázta meg V. Lászlót, I. Ulászlót és I. Mátyást.
Egyházi pályája
[szerkesztés]Főúri (a Balog nemzetségbeli Szécsi) családból származott, apja Szécsi Miklós nádor, anyja Garai Ilona volt. 1426-tól a bécsi, majd 1433-tól a Bolognai Egyetemen tanult, ahol 1434-ben a kánonjog doktora lett. Padovában folytatott még tanulmányokat. 1438. március 2-án nyitrai püspökké választották, megerősítését április 20-án kapta meg IV. Jenő pápától, aki rövidesen áthelyezte az egri püspökség élére (június 5.). Albert magyar király halála után özvegye, Luxemburgi Erzsébet oldalán foglalt állást, ezért az özvegy királyné kérésére a pápa 1439. december 18-án bíborossá nevezte ki. Címtemploma a San Ciriaco lett 1440. január 8-án. Szintén Erzsébet javaslatára február 15-én az esztergomi érseki hivatalt is elfoglalhatta, amely minőségben Székesfehérváron megkoronázta a februárban született V. Lászlót a Szent Koronával. Röviddel ezután azonban a májusban Magyarországra érkező ifjú lengyel király, a Jagelló-házi III. Ulászló oldalára állt, akit július 17-én szintén megkoronázott I. Ulászló néven – igaz, ezúttal csak a Szent István ereklyetartójáról leszedett koronával, mivel a Szent Korona Erzsébet birtokában volt.
A Hunyadiak oldalán
[szerkesztés]A király 1444-ben elesett a várnai csatában, Szécsi pedig Hunyadi János erdélyi vajda és szörényi bán mellé állt a kibontakozó hatalmi harcokban. Szintén Hunyadival összhangban hevesen támadta a huszitákat. Érdemeiért 1449–1464 között királyi kancellár volt V. László és Hunyadi Mátyás mellett; utóbbit szintén ő koronázta meg 1464. március 25-én.
Bíborosi minőségben részt vett az 1447-es, V. Miklóst, az 1455-ös, III. Kallixtuszt, illetve az 1458-as, II. Piuszt megválasztó konklávén. Érsekként 1450-ben tartományi zsinatot tartott Esztergomban, amelyen a pápa és a király engedelmével a szerzetesi fegyelem helyreállítását és a cölibátust szorgalmazta. 1452-ben V. Miklós prímási jogokat adományozott a mindenkori esztergomi érseknek, aki tagja lett a bíborosi testületnek és akit egyúttal szentszéki követté is nyilvánított.[2] 1453-ban újjáépíttette az esztergomi székesegyházat és fenntartására nyolcvanezer forintot hagyományozott. Szónoki tehetsége is kimagasló volt. Az általa renováltatott katedrálisban temették el, sírköve fennmaradt.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Szécsi Dénes szobra az esztergomi Bazilikában
-
Szécsi Dénes sírköve az esztergomi Bazilikában
-
A Balogh-nemzetségbeli Szécsi-címer Szécsi Dénes sírkövén az esztergomi Bazilikában
-
Szécsi Dénes bíboros címerpajzsa
-
Szécsi Dénes és Vitéz János sírköve az esztergomi bazilika altemplomában
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Életrajza a Magyar katolikus lexikonban
- Daniela Dvořáková 2020: Ostrihomský arcibiskup Dionýz zo Seče, významný prelát, politik a diplomat 15. storočia. Studia Historica Nitriensia 24/2, 294-307
- Az 1439-ben kinevezett bíborosok életrajzai
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Pannon reneszánsz – Szécsi Dénes, Szalkai László, Szalkai-glosszák
- Sírköve
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Sion 1864, 306
- ↑ Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképsorozata. Szent István Társulat, 1970. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
Előde: Rozgonyi Péter |
Egri püspök
1438–1439 |
Utóda: Rozgonyi Simon |
Elődje: Pálóczi György |
Esztergomi érsek
1440–1465 |
Utódja: Vitéz János |