Kászonyi Richárd
Kászonyi Richárd | |
Született | 1887. december 20.[1] Göd[1] |
Elhunyt | 1955. szeptember 8. (67 évesen)[1][2] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Sírhelye | Új köztemető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kászonyi Richárd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagykászonyi Kászonyi Richárd Sándor (Gád, Temes vármegye, 1887. december 20. – Budapest, 1955. szeptember 8.), Arad-Csanád-Torontál megye főispánja, Hódmezővásárhely törvényhatósági város főispánja, valamint Csonka-Bácsbodrog megye és Baja törvényhatósági főispánja, jogász, torontáli főszolgabíró.[3][4]
Élete
[szerkesztés]A 13. századig visszavezethető ősrégi nemesi nagykászonyi Kászonyi család sarja; Kászonyi Richárd ősapja nagykászonyi Kászonyi Gergely 1617. augusztus 6-án II. Mátyás magyar királytól szerezte a nemességét megerősítő címeres nemeslevelét.[5] Apja nagykászonyi Kászonyi Sándor (1849–1924), földbirtokos, anyja csenei Vuchetich Ilona (1859–1937).[6][7] Az apai nagyszülei nagykászonyi Kászonyi Károly (1809–1894), földbirtokos és bobdai Gyertyánffy Johanna (1820–1875) voltak. Az anyai nagyszülei csenei Vuchetich Sándor (1828–1895), földbirtokos,[8] és gertenyesi Hollosy Etelka (1836–1906) voltak.[9] Az apai nagyapai dédszülei nagykászonyi Kászonyi Sándor (1771–1850), királyi tanácsos, Torontál vármegye első alispánja, földbirtokos és omoraviczai Szalmásy Antónia voltak.
Gimnáziumi tanulmányait a temesvári piarista gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemre iratkozott be a jogi tanulmányok elvégzése céljából. Egyéves önkéntesi idejét a temesvári, császári és királyi 29. gyalogezrednél szolgálta le. Mint közigazgatási gyakornok, 1912-ben Torontáli vármegyénél kezdte szolgálatát, 1914-ben vármegyei aljegyző, röviddel később pedig szolgabíró lesz. 1914 július 29 én, a részleges mozgósításkor bevonul és mint tartalékos zászlós, előbb a szerb, majd az orosz fronton harcol. 1915 február 7-én orosz fogságba került és hét évig a krasznojarszki hadifogolytáborban élt Gyóni Gézával, a tragikus életű magyar költővel együtt. Innen, mint túszt, 1922-ben kicserélték és az év márciusában érkezett haza Magyarországra. Újra a vármegye kötelékébe lép és 1922 áprilisában a csonka-torontálmegyei, törökkanizsai járás szolgabírája, egy év múlva pedig ugyanennek a járásnak főszolgabírája lesz. Amidőn 1924-ben a csonkavármegyéket összekapcsolták, az egyesített Arad-Csanád- Torontál vármegyében a torontáli járás főszolgabirája lett, hiszenbor székhellyel. Mint főszolgabíró, kormányzói elismerésben részesült. 1937 februárjában Arad-Csanád-Torontál megye főispánjává nevezte ki a kormányzó. E főispán állásnak meghagyása mellett 1938. március 18-a és 1939. március 13-a között Hódmezővásárhely törvényhatósági város főispánja lesz.[10] 1939-ben pedig Csonka-Bácsbodrog megye és Baja törvényhatósági főispánjává nevezték ki.[11]
Házassága és leszármazottjai
[szerkesztés]1924. október 16-án Felsődeákon,[12] feleségül vette Hász Ilona Cecília Mária (Földeák, 1900. augusztus 16.–1953) kisasszonyt, akinek a szülei dr. Hász Sándor (1871–1927),[13][14] Csanádvármegye árvaszéki elnöke, és földeáki Návay Mária (1879–1951) voltak. Az apai nagyszülei idősebb Hász Sándor (1824–1902), királyi tanácsos, 1848-49 honvéd főhadnagy, az aradi ágostai hitvallású egyház felügyelője, Arad szabad királyi város törvényhatósági bizottsági tagja, ügyvéd,[15] és Nikolics Mária voltak. Az anyai nagyszülei földeáki Návay Dezső (1840–1904), földbirtokos, Csanádvármegye tiszteletbeli bizottsági tagja,[16] és földeáki Návay Cecília (1843–1913) voltak. A földeáki Návay család őse Návay Pál 1711. március 3-án szerezte a címeres nemeslevelet I. József magyar királytól.[17] Dr. Kászonyi Richárd főispánné Hász Ilona 1937. október 12-én a makói MANSZ elnöke lett.[18] Kászonyi Richárd és Hász Ilona frigyéből született:
- Kászonyi Sándor (Makó, 1925. szeptember 2. –2010). Felesége: Kozma Kornélia (Visznek, 1930. március 9.).
- Kászonyi Katalin (Makó, 1927. május 22. –Orosháza, 1992. december 2.). Férje: Varga Ferenc (Kiskunmajsa, 1919. június 28.–Orosháza, 1990. június 2.), gimnáziumi tanár, kántortanító.
- Kászonyi Veronika (Makó, 1930. szeptember 13. – Gödöllő, 1986. november 9.). Férje: Vattay Antal (Miskolc, 1929. szeptember 19. – Gödöllő, 1984. augusztus 16.), okleveles szakmérnök, Vattay Antal tábornoknak a fia.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2023. február 25.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_MMF_111/?pg=78&layout=s
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Kászonyi Richárd
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest XI. kerület halottak - Kászonyi Richárd halála
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. TORONTÁL VÁRMEGYE. TORONTÁL VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta Reiszig Ede dr. történetíró, a közp. szerk. biz. tagja. Nemes családok. Kászonyi. (Nagykászonyi).
- ↑ Déli Hirlap, 1937. november (13. évfolyam, 248-271. szám) 1937-11-27 / 269. szám
- ↑ Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010) Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Vuchetich Sándor
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Vuchetich Sándorné Hollosy Etelka
- ↑ Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)Thoroczkay Viktor főispánsága (1898–1901)
- ↑ Székely Nép, 1942. január-március (60. évfolyam, 1-73. szám)1942-03-01 / 49. szám
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Földeák - házasságok - Kászonyi Richárd és Hász Ilona házassága
- ↑ Aradi Közlöny, 1927. május (42. évfolyam, 96-119. szám)1927-05-28 / 117. szám
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Hász Sándor
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Hász Sándor
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Návay Dezső
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 55. kötet - 287. oldal
- ↑ Makói Ujság, 1937. október (3. évfolyam, 223-248. szám)1937-10-13 / 232. szám
- ↑ Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. Makó, 2010. Online elérés