Jánossy Képtár
| Jánossy Képtár | |
 | |
| Korábbi nevek: Városi Képtár Balassagyarmat | |
| Település | Balassagyarmat |
| Cím | 2660 Balassagyarmat, Civitas Fortissima tér 5. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1913 |
| Megnyitás | 1974 |
| Rekonstrukciók évei | 2015 |
| Építési stílus | art déco |
| Védettség | helyi védelem |
| Tervező | Magos Dezső |
| Építész(ek) | Magos Dezső |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kortárs képzőművészeti galéria |
| Tulajdonos | Balassagyarmat Város Önkormányzata |
| Tszf. magasság | 153 m |
| Elhelyezkedése | |
 Jánossy Képtár
Pozíció Balassagyarmat térképén
| |
 é. sz. 48° 04′ 35″, k. h. 19° 17′ 25″48.076389°N 19.290278°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 35″, k. h. 19° 17′ 25″48.076389°N 19.290278°E | |
 | |
| Jánossy Képtár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jánossy Képtár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Jánossy Képtár (korábban: Városi Képtár Balassagyarmat) Balassagyarmat belvárosában helyezkedik el, otthont adva a helyi művészek alkotásait magába foglaló tárlatoknak.
Története
[szerkesztés]A képtár létrejötte dr. Kelemen István és Halmai László nevéhez fűződik, akik közösen 1974-ben létrehozták a gyűjtemény alapjait, erre a fedezet a Műcsarnok ajándéka, illetve a város által 1968-tól beruházások után félretett „egyezrelékes műtárgyadó” volt. A képtár első kiállítása 1975. augusztus 20-án nyitott meg a Vármegyeházán, ekkor 29 művész 36 munkája volt látható, a teljes gyűjtemény pedig 62 műtárgyból állt. A kiállítás 1978-ban raktárba került, az újranyitására csak a rendszerváltás után, 1991-ben került sor az Ipoly Szállóhoz kertjében álló egykori, megüresedett kaszinó épületében. A második állandó kiállítást Csemniczky Zoltán rendezte, a megnyitón beszédet mondott dr. Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója. Ekkor már 46 művész 103 munkája lett kiállítva, a gyűjtemény pedig elérte a 216 darabot, ami a következő 24 évben adományokból 402 műtárgyra gyarapodott. 2015-ben az otthont adó épület felújítása miatt a kiállított tárgyakat a Vármegyeházán raktározták el, a munkálatok végezte, és visszaköltözés után a képtár felvette Jánossy Ferenc festőművész nevét.
Az épület
[szerkesztés]Az épületet Magos Dezső építette a saját tervei alapján a Rák-szálló (ma Ipoly Szálló) kertjében úri kaszinóként 1913-ban. Az kaszinó épületébe 1945-ben a Magyar Kommunista Párt, 1952-ben a Járási Könyvtár költözött be. Ekkor építették be az eredetileg tágas, fedett terasz, valamint alakították át a nyugati ablaksort. Az 1956-os forradalom a könyvtár átköltözött a Járási Tanács épületébe költöztették, helyén az Magyar Szocialista Munkáspárt székháza kapott helyet 1972-ig, amikor az épületbe ismét beköltöztették a könyvtárat. A könyvtárat 1989-ben átköltöztették, immáron a végleges helyére. A megüresedett épületben 1991-ben nyílt meg a képtár. 2015-ben Európai Unió támogatásával, Karaba Tamás tervei alapján korhűen felújították.
A névadó
[szerkesztés]Jánossy Ferenc 1926-ban született, Budapesten, értelmiségi polgárcsalád leszármazottjaként. Tizenhét éves korában Nagybányán, Gallé Tibor iskolájában tanult, 1945 és 1950 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol mesterei Szőnyi István, Kmetty János és Fónyi Géza voltak. Az 1956-os forradalom után Bázelbe emigrált, itt is dolgozott 1963-ig. Emigrációja alatt kiállításokat is szervezett Bázelen kívül Zürichben, Genfben, Szabadfaluban és Luzernben. 1963-ban hazatért Budapestre, egy évvel rá Balassagyarmatra költözött, 1983-ig itt is élt, amikor elérte a halál.
Források
[szerkesztés]- A képtár története
- Az épület története
- Jánossy Ferenc
- Nagy Angela: Ujjé aligetben. Balassagyarmatért Baráti Kör, 2016. május. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 2.)
