Ugrás a tartalomhoz

Kmetty János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kmetty János
Született1889. december 23.[1][2][3][4][5]
Miskolc
Elhunyt1975. november 16. (85 évesen)[6][3][4][5]
Budapest[7]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
  • grafikusművész
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/2-1-28)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kmetty János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kmetty János (Miskolc, 1889. december 23. – Budapest, 1975. november 16.[8]) Kossuth-díjas magyar festőművész és grafikus, érdemes- és kiváló művész, főiskolai tanár. A magyar festőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyénisége.

Kmetty Múzeum (Szentendre)
Emléktábla a Budapest V. kerület, Deák Ferenc u. 23. számú ház falán
Kmetty: Be! c. plakát alakjáról készített ólommetszet dúc fotója, Kozma János munkája
Kmetty János sírja Budapesten, Kerepesi temető: 34/2-1-28

Élete

[szerkesztés]

A festő 12 éves koráig a család Miskolcon élt, majd Kassára költöztek, Kassán Halász-Hradil Elemérnél kezdett rajzolni, majd Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájában tanult, utána Ferenczy Károlynál is. Mindhárom mestere Hollósy Simon tanítványa volt.

1911-ben látogatott először Párizsba, ott a Louvre-ban mindent, de főleg a reneszánsz festészetet tanulmányozta. Nagy hatással volt rá Neuillyben a Pellerin-gyűjtemény, benne elsősorban Paul Cezanne 60 képéből álló kiállítása. A kortárs párizsi kubisták, főleg Picasso munkáit tanulmányozta.

Hat hónap múltán Kmetty hazajött Budapestre, s szorgalmasan festett, első munkái a kubizmus hatásait mutatják (Koncert, Első önarcképe), ezért a 20. század elején őt tartották az első magyar kubista festőnek.

Pályakezdése szorosan kötődik a Kassák Lajos által szerkesztett Ma irodalmi és művészeti folyóirathoz, sok barátja volt az aktivisták körében, majd a két világháború közt a KÚT képzőművészeti kör egyes tagjaihoz is barátság fűzte, s természetesen a kecskemétiekhez és a nagybányaiakhoz. Számos alkotó hazai művészre hatással volt Kmetty modern felfogású alkotói munkája, kivált a két világháború közt.

Művészetében a cezanne-i hagyományok folytatója. Életműve egyenletes, a megtalált puritán formanyelv és témakör megbízható alkalmazása és közreadása. Képeinek fő eleme a szerkezet, kubisztikusan tagolt formáit hangsúlyozott kontúrok fogják közre. Kmettynek a kubizmus felé hajló, de mindig racionálisan szerkesztett megoldású munkái igen erőteljes forma összefoglaló készségről tanúskodnak. Mint grafikus is jelentékeny, különösen erőteljesek rézkarcai, amelyek javát albumban is kiadta 1920-ban.

Nyaranként a Kecskeméti művésztelepre, később Nagybányára, majd Szentendrére járt festeni. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, tanítványai közül ma már sokan híres művészek. A magyar festészet és festőmesterek egyik jelentős egyénisége.

Tanítványaiból

[szerkesztés]

Kollektív kiállításai (válogatás)

[szerkesztés]

Gyűjteményes kiállításai (válogatás)

[szerkesztés]

Műveiből

[szerkesztés]
  • Fák (Városligeti táj), (1911 körül) (olaj, vászon, 66 x 85 cm) (MNG)
  • Önarckép (1912) (papír, kréta, 852 x 604 mm) (MNG)
  • Kecskemét (1912) (olaj, vászon, 92 x 72 cm) (MNG)
  • Palettás önarckép (1912) (olaj, vászon, 91 x 79 cm) (Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • Mennybemenetel (1913) (olaj, vászon, 49 x 35 cm) (MNG)
  • Hegyi beszéd (1916–17) (olaj, vászon, 45 x 55 cm) (magántulajdonban)
  • Nő pohárral (1916) (olaj, vászon, 66 x 53,5 cm) (JPM)
  • Két álló női akt drapériával (1918 körül) (olaj, vászon, 100 x 75 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Koncert (1918) (olaj, vászon, 80 x 100 cm) (MNG)
  • Be! c. plakát (1919)[9] (A Vöröshadseregbe való belépésre mozgósító plakát).
  • Kék csendélet (1924) (Olaj, újság-applikáció, kartonon, 59×54 cm) (magántulajdonban)
  • Sárgatányéros csendélet (1928) (olaj, vászon, 29 x 34 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Lilakalapos önarckép (1929 körül) (olaj, vászon, 51 x 41 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Nagybányai utca (1930 körül) (olaj, vászon, 100 x 60 cm) (Herman Ottó Múzeum)
  • Önarckép (1930) (olaj, vászon, 49 x 77 cm) (magántulajdonban)
  • Nagybányai vázlat sétáló figurával (1932) (olaj, vászon, 75 x 48 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Gitáros csendélet (1932) (olaj, vászon, 100 x 35 cm) (Türr István Múzeum, Baja)
  • Nagybányai részlet (1932) (olaj, vászon, 75 x 48 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Szentendrei görbe utca (1940-es évek) (olaj, vászon, 53 x 71 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Sárgakalapos önarckép (1965) (olaj, farostlemez, 77 x 51 cm) (JPM)
  • Szentendrei idill (1969) (olaj, farost, 42 x 28 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Hármas üvegablak I-II-III. (1972–73) (üveg, 87 x 27 cm ; 95 x 30 cm ; 89 x 28 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)

Írása

[szerkesztés]
  • Kmetty János: festő voltam és vagyok.[10] Budapest : Corvina, 1976 (Művészet és elmélet sorozat). 82 o. 48 t. ISBN 9631310795

Díjai

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Tiszteletére Szentendrén múzeumot neveztek el róla, ez a Kmetty Múzeum, amelyben állandó kiállítás keretében Kmetty életműve kapott helyet.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ János Kmetty (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  4. ↑ a b Kmetty, János, János Kmetty
  5. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ Kmetty János (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
  7. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  8. ↑ Magyar életrajzi lexikon
  9. ↑ Közös alkotás Nemes-Lampérth Józseffel
  10. ↑ Kassák Lajos Műteremlátogatás Kmetty Jánosnál c. írásával és Kovalovszky Márta tanulmányával.

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Kmetty l. 571. o.
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai, 1966. Kmetty l. 653–654. o.
  • A modern festészet lexikona. (Nouveau dictionnaire de la peinture moderne). Ford. és átdolg. magyar kiad. Budapest : Corvina, 1974. Ill. Kmetty János l. 189. o.ISBN 9631390012
  • Ury Ibolya: Kmetty János. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1979. 61 o. 13 t. ISBN 9633361397

További információk

[szerkesztés]
  • Élete és alkotásai
  • Pecze János: Kmetty János; Gönc és Környéke Gyermekeiért Alapítvány, Gönc, 2012
  • Kopócsy Anna: Kmetty János; Kossuth–MNG, Bp., 2015 (A magyar festészet mesterei)
  • Kmetty János. Az örök kereső. An unceasing search. A szentendrei Kmetty Múzeum állandó kiállítása. permanent exhibition of the Kmetty Museum, Szentendre; szerk. Bodonyi Emőke; Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, 2018
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kmetty_János&oldid=26775959”