Ugrás a tartalomhoz

Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balassagyarmati Fegyház és Börtön
TelepülésBalassagyarmat
Cím2660 Balassagyarmat,
Madách utca 2.
Építési adatok
Építés éve18421845
Építési stílusKlasszicista
VédettségMűemlék
TervezőNovák Dániel
Építész(ek)Novák Dániel
Hasznosítása
Felhasználási területbörtön
TulajdonosBüntetés végrehajtás
Alapadatok
Tszf. magasság145 m
AlaprajzCentrális
Egyéb jellemzők
Emeletek száma6
Elhelyezkedése
Balassagyarmati Fegyház és Börtön (Balassagyarmat)
Balassagyarmati Fegyház és Börtön
Balassagyarmati Fegyház és Börtön
Pozíció Balassagyarmat térképén
é. sz. 48° 04′ 40″, k. h. 19° 17′ 23″48.077722°N 19.289611°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 40″, k. h. 19° 17′ 23″48.077722°N 19.289611°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmati Fegyház és Börtön témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet Nógrád vármegye korábbi székhelyén, Balassagyarmat városban (Madách u. 2.). Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Története

[szerkesztés]

Az intézet 1842 és 1845 között épült. Ritka építészeti megoldásai, – elsősorban körcentrális alaprajza – miatt különösen értékes műemlék. Magyarország egyik legrégebbi működő büntetés-végrehajtási intézete.

Alapító okirata szerint 1847-ben létesült, bár átadására már 1845-ben sor került. Az ország első börtöne, amely kifejezetten ilyen célokra épült. Az épület kórházat, kápolnát, raktárakat és pincét is magába foglalt. A helyiségek egy része már keramit padozattal rendelkezett. A korabeli börtönökhöz képest száraz, világos és egészséges fogva tartási lehetőséget biztosított.

1995-ben új irodaépület épült, majd egy évvel később konyhát és étkezdét adtak át.

A fogvatartottak munkáltatását a 19. században a „Nógrád Megyei Rabdolgoztató Intézet” keretei között oldották meg. Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Ipoly Cipőgyár Kft. szolgálja.

Tervek jövőjéről

[szerkesztés]

2013-ban a város képviselő-testülete új, 1000 fős börtön építését kezdeményezte a kormányzatnál. Új börtön építéséra ad okot, hogy már az 1845-ös megépítése óta 140-170%-os túlzsúfoltsággal működik, az épületben működő cipőgyár pedig hely hiányában nem tud fejlődni. Az építés érdekében az önkormányzat telkeket ajánlott fel Balassagyarmat határában és arra kérte a miniszterelnököt, hogy támogassa a kezdeményezést.

A megüresedő épületből és az egykori Vármegyeházából kulturális komplexumot, európai rangú börtönmúzeumot és luxus börtönhotelt terveznek kialakítani.[1][2]

További információk

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0  
  • 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról