Ugrás a tartalomhoz

Budapest IX. kerülete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(IX. kerület szócikkből átirányítva)
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Budapest IX. kerülete
Nemzeti Színház
Nemzeti Színház
Budapest IX. kerülete címere
Budapest IX. kerülete címere		 Budapest IX. kerülete zászlaja
Budapest IX. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Ferencváros
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekBelső-Ferencváros
József Attila-lakótelep
Középső-Ferencváros
Külső-Ferencváros
[1]
Alapítás ideje1792
Irányítószám1091-1098
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterBaranyi Krisztina (BKFE)[2]
Népesség
Teljes népesség59 722 fő (2024. jan. 1.)[3]
Rangsorban17.
Népsűrűség4713 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,53 km²
Elhelyezkedése
Budapest IX. kerülete (Budapest)
Budapest IX. kerülete
Budapest IX. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′, k. h. 19° 05′47.466667°N 19.083333°EKoordináták: é. sz. 47° 28′, k. h. 19° 05′47.466667°N 19.083333°E
Budapest IX. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest IX. kerülete témájú médiaállományokat.
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete
A Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren
A Közvágóhíd főkapujának bal oldalán álló szobor. Reinhold Begas berlini szobrász eredetileg kőből készítette, amit 1937-ben bronzba öntöttek[4]

Budapest IX. kerülete az egyik pesti kerület. Összefoglaló történelmi neve Ferencváros, a kerületi önkormányzat is ezt használja. A városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta ezt a nevet. A kerület dinamikusan fejlődő terület, ahol a régi ipari múlt és a modern városfejlesztés elegye lelhető fel. Ferencváros fontos kulturális, oktatási és gazdasági központ, amely a 21. századtól kezdve jelentős átalakuláson ment keresztül.

Ferencváros a 18. században indult fejlődésnek, amikor a területet a bővülő Budapest részeként kezdték kiépíteni. A 19. századra ipari negyeddé vált, különösen a vasútvonalak kiépítése és a Nagyvásártelep kialakítása miatt. A terület ipari és munkásnegyedként vált ismertté, ahol gyárak, raktárak és munkáslakások álltak.

A rendszerváltás után jelentős átalakuláson ment keresztül a kerület, különösen a Ferenc körút és a Duna-part környéke, ahol nagy volumenű ingatlanfejlesztések történtek. A régi ipari területeket felváltották a modern lakóépületek, irodaházak és kulturális intézmények. A Millenniumi Városközpont és a Bálna Budapest ma a kerület fontos városrészét képezi.

A kerület kulturális életének központi eleme a Ludwig Múzeum, amely a Millenniumi Városközpont része, és a kortárs művészet egyik legfontosabb magyar intézménye. A kerületben található a Nemzeti Színház és a Müpa (Művészetek Palotája) is, amelyek az ország legfontosabb kulturális központjai közé tartoznak.

Ferencváros számos parkjával és kulturális rendezvényeivel is vonzó a városlakók és a turisták számára. A kerületben gyakran rendeznek fesztiválokat és kulturális eseményeket, amelyek az új közösségi terek és a régi, felújított épületek környezetében zajlanak.

Fekvése

[szerkesztés]

A pesti oldal egyik kerülete. Északnyugatról Budapest V. kerülete, északkeletről a VIII. kerület és a X. kerület, délkeletről a XIX. kerület és a XX. kerület határolja. Déli szomszédja a Ráckevei-Duna-ágon túl Budapest XXI. kerülete, nyugaton pedig a Dunán át a XI. kerülettel szomszédos.

Története

[szerkesztés]

Ferencváros sok évszázados múltra tekinthet vissza. A legújabb régészeti és írott források bizonyítják, hogy a mai Szabadság híd, Petőfi híd, Ferenc körút által határolt területen a XIII. században már biztosan létezett a Szenterzsébetfalva (rövidebben Szentfalva) nevű Árpád-kori település, mely önálló templommal rendelkezett. 1526. szeptember 19-én a mohácsi csatában győztes török sereg átkelt Budánál a Duna bal partjára és felgyújtotta Pest városát. Valószínűleg ekkor pusztult el Szentfalva is. A török megszállás másfél évszázada alatt a terület elnéptelenedett, a lakosság elmenekült és nem is tért vissza. Csupán Buda 1686-ban történt visszafoglalása után kezdődött Pest déli kültelkeinek újrahasznosítása

Az 1700-as évek közepétől indult meg a mai Belső Ferencváros kiépülése, a Soroksári út (a mai Ráday utca) és a Széna piac (a mai Kálvin tér) fokozatos betelepülésével. 1749-ben megnyílt a Két Nyúlhoz címzett fogadó a mai Lónyay és Erkel utca találkozásánál, 1775-ből pedig már írásos emlék bizonyítja a Két Oroszlán fogadó működését a Széna piacnál. 1787-ben újabb fogadók nyíltak, a Négy Sarokhoz címzett a Széna piacon, a Két Medvéhez címzett a Soroksári úton. A Ráday utca közepén egy sörfőzde is működött, mellette, nagyjából a mai Erkel utca torkolatánál még két fogadó állt, melyet az Arany Oroszlánról és a Két kék kecskebakról neveztek el, a sort pedig a Három Királyokhoz címzett szálló zárta, mely a mai Kinizsi utca-Üllői út sarkán várta a kosztra-kvártélyra vágyó vendégeket. A fallal körülvett Pest déli kapuja, a Kecskeméti kapu előtt álltak meg az Erdélyből és az Alföldről elindult marhakereskedők és hajcsárjaik, akik a pesti vásárokra lábon hajtott jószágaikat akarták eladni. A Kálvin tér, az akkori Széna piac, volt az a hely, ahol mind állataik, mind ők maguk Pestre érve először megpihenhettek. Az őket kiszolgáló fogadósok és kocsmárosok teljesen logikusan a Széna piachoz közel eső telkeken építtették meg fogadóikat és kocsmáikat. A városiasodás első fejezete tehát egyfelől az állatkereskedelemhez, másfelől a vendéglátóiparhoz kapcsolódik.

1792-ben elhunyt II. Lipót király, utódaként I. Ferenc lépett a trónra. Az egyre fejlődő városrész polgárai elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy más pesti külvárosokhoz, Terézvároshoz, Lipótvároshoz, és Józsefvároshoz hasonlóan ez a terület is külön nevet nyerjen magának. Folyamodványt intéztek a városi tanácshoz, hogy az a Helytartótanácshoz, illetve a királynak továbbítsa névfelvételi kérelmüket. Sándor Lipót nádor 1792. december 4-i keltezésű leiratában tudatta a kérelmet írókkal, hogy a király hozzájárulását adta: a Pesttől délre fekvő terület a Ferencváros nevet viselheti.

1806-ban népszámlálást tartottak az országban, Ferencvárosban 1831 lakost és 220 épületet számoltak össze. Ekkorra már a mai Belső-Ferencváros nagyjából beépült, az utcák vonala kialakult. A városiasodás mértékét mutatta, hogy már a XVIII. század végén működött német nyelvű elemi iskola a mai Ráday utcában, 1803-tól pedig magyar nyelvű oktatás is folyt a Széna téri iskolában.

Középső Ferencvárosban a Mester utca és az Üllői út között, a jelenlegi Thaly Kálmán utca vonaláig az itteni szántóföldek felosztása révén, azok dűlő irányának megfelelően alakult ki a mai utcahálózat. Ferencvárosnak ezen a Rákos árkon (a jelenlegi Ferenc körúton) túli részén apró, falusias jellegű házak épültek, az itt lakók főleg zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

1838. március 13. fontos mérföldkőnek bizonyult a terület fejlődése szempontjából: az árvíz, mely elárasztotta Pestet, szinte teljes egészében lerombolta a terjeszkedő Ferencvárost. 529 épületéből 438 összedőlt, 72 pedig súlyosan megrongálódott. Egyedül a Kálvin tér környéki épületek állták ki a megpróbáltatást.

A város újjáépítése az ár elvonultával rögtön megkezdődött. Előbb egy ideiglenes építési szabályzat, 1838 végétől pedig külön a Belváros és a külvárosok sajátos viszonyait figyelembe vevő rendszabály írta elő az építési módokat. Magyarországon ez volt az első építési szabályrendelet, amely készítői szerint alkalmas volt arra, hogy az 1838-as nagy katasztrófa ismétlődését megakadályozza. A szabályzat nemcsak a biztonságos építkezésre fordított különös gondot, hanem az egészségügyi követelmények megállapításán túl lehetőséget adott a városkép alakulás, városszabályozás pontos ellenőrzésére s végrehajtására is, mind a beépített, mind a még beépítendő területeken. A szabályzat két részből állt. Az egyik a város sűrűn lakott területeire, a másik Pest külvárosainak szélső részeire vonatkozott. A Rendszabás kimondta, hogy ezután csak szabályos engedélyezés alapján lehet építkezni és csak jogosított építőmesterek kivitelezhetik az engedélyezett építési terveket. Előírták, hogy a lakóházak nem építhetők három emeletnél magasabbra. Megszabták az emeletek magasságát is: 2 lábnál (64 centiméter) alacsonyabbra nem lehetett építeni. A földszint padlójának minden esetben az 1838. évi árvíz legmagasabb szintje fölött 6 hüvelyknyire (15-16 centiméter) kellett lennie. A városban még ma is sok helyen látható árvíztáblák nemcsak egyszerűen emlékei a nagy árvíznek, hanem az új építkezések ellenőrzését segítették. Az árvíz elmúltával a városi tanácsnak és a Pest fejlesztését irányító Szépítő Bizottmánynak a figyelme hamar a legtöbbet szenvedett városrész, Ferencváros felé irányult. A beomlott házak nagy száma, nemcsak a régi utcáknak a szabályozását könnyítette meg, de új utak és terek megnyitását is lehetővé tette. Az utca-szabályozási tervek középpontjában közvetlenül az árvíz után a Soroksári út középső szakaszának a rendezése állott. A városrész plébániatemplománál a Duna felé kanyarodó Soroksári utat (Ráday utca) a belvároshoz közel eső szakaszával egy vonalba kellett hozni. Ez a terv a templom és a Boráros tér közötti telkek, és a rajtuk levő romházak kisajátítását vonta maga után. Az út vonalának kijelölésévél megindult annak feltöltése is. A munkálatok gyorsan haladtak előre és Erhárd Ágoston városi mérnök 1838. november 18-án már a Soroksári-út új vonalában létesült töltés elkészültét jelenthette a Szépítő Bizottmánynak. Az árvíz évében került sor a régi Ferencváros két nagy terének, a Bakáts és Ferenc térnek a kialakítására is. A Bakáts tér az 1822-ben épült ideiglenes plébániatemplom telke körül alakult ki, míg a régi Fő-utca (ma Tompa- és Balázs Béla utca) tengelyében létesült Ferenc tér 12 házhely kisajátítása révén jött létre.

Az 1850-es évek elejétől Pest-Buda ipari, kereskedelmi és népesedési fejlődése felgyorsult. 1851-ben a városrészek együttes lakossága 172 ezer főt tett ki. Ferencvárosban ebben az évben 8280 lakót számoltak össze. Az ipari üzemek is ekkor kezdtek nagyobb számban megtelepedni e területen, elsősorban a Belső-Ferencvárosban. Az 1850-es években már szinte minden utcasarkon egy-egy gépgyár, bőrgyár vagy asztalos-üzem működött. A Ráday utcában volt Röck István gépgyára melyet még 1842-ben alapított, a Ráday utca 32. alatt Prückler Ignác pezsgőgyára, "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" (az országban ő készített először pezsgőt!), a mai Lónyay utcában üzemek egész sora alakult egymás után. A Lónyay utca 10. szám alatt Schlick Ignác nyitott vasöntödét 1844-ben, a 11. szám alatt Vidats István alapította meg mezőgazdasági gépgyárát 1845-ben, a Birly-féle bőrgyár a 29. szám alatt kezdte meg működését, melyből hamarosan a Lutzenbacher testvérek asztalosárugyárat alakítottak ki. Ide települt és vette át a gyárat 1865-től a norvég származású Gregersen Gudbrand, aki nemzetközi hírű építővállalattá fejlesztette az üzemet.

Ligeti Antal: Buda és Pest látképe a Ferencváros felől (1866)

Az 1860 és 1890 közötti évtizedek alatt a Belső-Ferencváros teljesen városiasodott, polgáriasodott területté vált, a gyárakat fokozatosan a Boráros téren és a Ferenc körúton túl építették fel. A Soroksári út mentén 5 nagy gőzmalom, 3 vágóhíd, 2 nagy szalámigyár, és számos vegyiüzem emelkedett egymás mellett. A működésükhöz elengedhetetlen volt a nyersanyag-szállítási igények kielégítése is: 1875-től a vasútvonalak egész rendszere hálózta be a Ferencvárost. 1877-re kiépült Közép-Európa legnagyobb rendezőpályaudvara a Külső-Ferencváros közepén, a Boráros tér és a közvágóhíd közötti területen létrejött a Budapest-Dunapart teherpályaudvar, és az ország nyugati és keleti fele között is megszületett a vasúti kapcsolat az ún. összekötő vasút (lásd: Összekötő vasúti híd) révén. Vasútvonal vezetett be az 1874-ben elkészült Fővámházba, melyben a külföldről folyón és vasúton szállított áruk vámügyeit kezelték, és vasút vezetett be az 1896-ra elkészült Központi Vásárcsarnokba is, melyet eredetileg egyszerre szántak nagybani piacnak és lakossági piacnak, de aztán hamarosan rájöttek, hogy egy nagybani piacnak Pest központjában nincs helye. Amikor a Nagyvásártelep létesítésének gondolata megszületett és végül a Hídépítő utca és a Helyi kikötő út közötti területen 1932-ben megépült, már nem is lehetett kérdés, hogy ennek is Ferencváros ad otthont.

Ugyanezekben az évtizedekben a Mester utca menti Középső-Ferencváros is jelentős átalakuláson ment át. Új házak, bérkaszárnyák épültek az addigi egyszintes falusias házak mellett, hogy a ferencvárosi üzemekben dolgozó munkáscsaládoknak otthont adjanak. A századfordulóra Ferencváros lakosságszáma több mint kétszeresére, 70 ezerre nőtt, a lakosok nagyobb része pedig már a bérkaszárnyákban lakott. Ezen a területen is voltak gyárak, de természetesen kisebbek, mint a Soroksári út mentén. A Thaly Kálmán utca-Üllői út sarkán a Strobentz testvérek vegyigyára állt, a Lenhossék utca Üllői úti végén a Szandtner tésztagyár működött, a Gát utcában kenyérgyár állt, s a Mester utca 29. szám alatt volt megtalálható a főváros legnevesebb hentesbolthálózatának központja, a Brauch-féle hentesárugyár. A Brauch termékek ismertek és népszerűek voltak Budapest-szerte, Brauch hentesbolt több központi téren is működött, így a Nagyvárad téren, a Rákóczi téren, volt standjuk a Központi Vásárcsarnokban is, de legpatinásabb boltjuk a Fővám téren, az egykori Nádor Szálló földszintjén működött (ma egy Burger King étterem van a helyén).

A századfordulóra tehát Ferencváros három jól elkülöníthető részre tagolódott

  1. A polgári Ferencvárosra, a mai Belső-Ferencvárosra
  2. A gyárnegyed jellegét öltő, Soroksári út menti Külső-Ferencvárosra. (Ezen a területen 1855 és 1918 között 77 20 főnél több munkást alkalmazó üzem működött.)
  3. Valamint a gyárnegyedben dolgozó, de a közelben lakó munkásoknak otthont nyújtó Középső-Ferencvárosra.

1896 nem csupán Magyarország és Budapest, hanem Ferencváros számára is kimagaslóan fontos évnek bizonyult. A millenniumi ünnepségsorozat eredményeként több, a mai napig meglévő középülettel gazdagodott kerületünk. Ebben az évben adták át a Ferenc József (mai Szabadság) hidat, mely a Lánchíd és a Margit híd után harmadik budapesti közúti hídként biztosította az összeköttetést Pest és Buda között. Az év októberében avatták fel az Iparművészeti Múzeumot, mely egyedülálló építészeti örökségével méltán vált a főváros egyik jelképévé. A Központi Vásárcsarnok is 1896-ban készült el, és a Ferenc körút hivatalos átadásával a Nagykörút is teljes hosszában megnyílt. A századfordulós Ferencváros, melyet élelmiszeripari egységei miatt Budapest gyomrának is neveztek, ekkor érte el történetének addigi legfejlettebb állapotát.

De elérte befogadóképessége határát is, s az 1900-as évektől a lakásviszonyok javítása vált a legégetőbb kérdéssé. Munkáslakótelepek építésével átmenetileg a helyzet javult, de az első világháború minden nagyszabású városfejlesztési terv megvalósítását megakadályozta, az 1918-as vereség és következményei pedig alapjaiban változtatták meg Budapest szerepét az ország életében. Az elcsatolt területekről érkező menekült családok, a frontról vagy hadifogságból hazaérkező katonák, az állásukat vesztett munkások lakásgondjait nem lehetett egyszerre megoldani. A Külső-Ferencváros hamarosan a nyomornegyedek területévé vált. A szükséglakótelepek és a velük járó problémahalmaz több évtizedre meghatározta a fejlesztési elképzeléseket. A Gyáli úton, az FTC pálya árnyékában létesült még 1914 végén a Zita barakkórház, mely 1920 után már szükséglakótelepként működött, több mint ezer ember lakott itt fabarakkokban. Az Üllői út mentén, az Ecseri út torkolatánál létesült a Mária Valéria barakkórház 1915-ben, mely 1920 után a leghírhedtebb és legtovább fennmaradó szükséglakóteleppé vált. Volt év, amikor 10 ezren is éltek a telepen, mely több egységből állt, téglaépületek és faházak furcsa egyvelegeként, külön rendőrőrssel, a telep közepén ingyenkonyhával. Furcsának tűnhet, de még ezeken a szükséglakótelepeken is volt lakbér, azok az emberek viszont, akik a heti néhány pengő megfizetésére sem voltak képesek, illegális telepet építettek maguknak.

A Ferencvárosi Rendezőpályaudvarral szemben, nagyjából a mai Vágóhíd utca – Mester utca – Könyves Kálmán körút – Gyáli út határolta területen állt a kiserdei telep, mely valamikor valóban fás-bokros terület volt, de az 1920-as évek elejére a fákat és bokrokat kivágták az idemenekülők, aprócska kalyibákat építettek a helyükre, a hatóságoknak fittyet hányva falu létesült a nagyvárosban. A főváros vezetése majdnem 2 évtizedig nem tudott mit kezdeni a kiserdővel, végül 1941-ben számolták fel, ugyanabban az évben, amikor a Zita telep is megszűnt. A Mária Valéria azonban túlélte a világháborút is, sőt, több mint egy évtizedig az új hatalom sem tudott mit kezdeni a szükséglakóteleppel.

A második világháború hadi eseményei nagy károkat okoztak Ferencvárosban, emberéletben és épületekben egyaránt. Mivel a kerületben számos ipari üzem működött, a szövetségesek bombatámadásainak célpontja elsősorban a mai Középső és Külső Ferencváros gyárai, illetve pályaudvarai voltak. A bombázások és az utcai harcok azonban a középületeket és a lakóházakat sem kímélték. Több mint kétezer lakás sérült meg és 556 lakás teljesen megsemmisült. Súlyos károkat szenvedett a Fővámház, az Iparművészeti Múzeum, a Kálvin téri református templom, a Szent László és Szent István kórház. A kerület egyik legjellegzetesebb épületét, a Boráros téren álló Elevátorházat a háború után le is kellett bontani.

A világháborút követő időszakban a lakáshelyzet terén történt a legnagyobb változás. 1957-ben megindult a barakkok bontása, és lakótelep épült a hírhedt Mária Valéria helyén. 1966-ig 7101 lakás készült el, 1980-ban pedig újabb 899 lakást adtak át az új József Attila-lakótelepen. A 70-es, 80-as években lebontották a Mihalkovics, Telepy, Gubacsi úti munkáslakótelepet, valamint a Vágóhíd utca 35-37. sz. alatti szükséglakótelepet, de a történeti városrészek többi területét évtizedeken keresztül elhanyagolták. 1990-ben a kerület 33 ezer lakásából több mint 29 ezer volt állami bérlakás, melyeknek karbantartása nem volt megfelelő. Az épületek műszaki állapota leromlott, mely egyre nagyobb területeken vezetett visszafordíthatatlanná. Az 1980-as évek második felében Középső Ferencváros három tömbjében kezdődött meg az állami, fővárosi forrásokra alapozó rehabilitáció, amely előképe lett a későbbi városmegújításnak. Ebben az évtizedben Ferencváros lakóinak száma 90 ezerről 76 ezerre csökkent.[5][6]

A IX. kerület városrészeinek hivatalos nevei és területi lehatárolásuk 2012. december 27-étől:[7]

  1. Belső-Ferencváros - IX. kerület
    • Kálvin tér – Üllői út – Ferenc körút – Boráros tér – Duna folyam – Fővám tér – Vámház körút.
  2. József Attila-lakótelep - IX. kerület
    • Üllői út az Ecseri úttól a Határ útig – M5-ös autópálya bevezető szakasza – Epreserdő utca – Ecseri út az Üllői útig.
  3. Középső-Ferencváros - IX. kerület
    • Boráros tér – Ferenc körút – Üllői út – Keleti pályaudvar-Kelenföldi pályaudvar közötti vasútvonal – Duna folyam.
  4. Külső-Ferencváros - IX. kerület
    • Keleti pályaudvar-Kelenföldi pályaudvar közötti vasútvonal – Üllői út – Ecseri út – Epreserdő utca – M5-ös autópálya bevezető szakasza – Határ út – Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág – Duna folyam.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[8][9]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 21 189 —    
1880 30 284 3,57%
1890 42 647 3,42%
1900 70 343 5,00%
1910 88 035 2,24%
1920 91 128 0,35%
1930 98 861 0,81%
1941 109 817 0,96%
1949 93 575 −2,00%
1960 94 717 0,11%
1970 109 810 1,48%
1980 90 095 −1,98%
1990 78 422 −1,39%
2001 62 995 −1,99%
2011 61 553 −0,23%
2022 59 588 −0,29%

A IX. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 59 588 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1965 fővel csökkent a kerület lakosságszáma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 4756 ember volt. A IX. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 10%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 16% volt. 2022-ben a férfiaknál 73,6, a nőknél 79,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 24 007 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 17 910 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 30,8%-a, mintegy 18 339 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és cigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a IX. kerület lakosságszáma dinamikusan növekedett, egészen 1941-ig. A kerület népesség fejlődést a második világháború akasztotta meg. A háború következtében a kerület a lakosságának a 14,8%-át veszítette el. A 60-as években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, azonban a 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a IX. kerületben, mint 1900-ban. A legtöbben 1941-ben éltek a kerületben 109 817 fő.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló I. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

[szerkesztés]
Iskolai végzettség[10]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 3302
Általános iskola
  
 6462
Szakmunkás
  
 4956
Érettségi
  
 17910
Diploma
  
 24007
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a IX. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 18 947 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 16 646 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 10 293 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8100 fővel, végül a szakmunkások 5621 fővel.[11]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a IX. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 19 917 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 19 551 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 9503 fővel, a szakmai végzettséggel rendelkezők 5790 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 3591 fővel.[12]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a IX. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 24 007 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 17 910 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 6462 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 4956 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 3302 fővel.[10]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Jelentős nemzetiségi csoportok[13][14]
Nemzetiség Népesség (2022)
Ukrán Ukrán 1556
Német Német 1007
Romani Cigány 786
Kínai Kínai 653
Román Román 477

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 62 995 fő volt, ebből 58 618 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 7,2%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3256 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1299 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (1070 fő), német (530 fő) és a görög (225 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[15]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 61 553 fő volt, ebből 49 662 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 14,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 6429 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 2731 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (1296 fő), német (1083 fő) és a román (376 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a németek és a románok száma nőtt.[16]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 59 588 fő volt, ebből 46 294 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 30,8%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 11 243 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 7096 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben az ukrán (1556 fő), német (1007 fő) és a cigány (786 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.[13]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Ukrán Német Romani Kínai Román
2001 93,05% 0,14% 0,84% 1,7% - 0,15%
2011 80,68% 0,17% 1,76% 2,11% 0,2% 0,61%
2022 77,69% 2,61% 1,69% 1,32% 1,1% 0,8%

Politika

[szerkesztés]

Önkormányzat

[szerkesztés]

A kerület polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Terminus Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 Gegesy Ferenc nem ismert[17]
1994–1998 SZDSZ-MDF-KDNP-Fidesz[18]
1998–2002 SZDSZ-MSZP[19]
2002–2006 SZDSZ-MSZP[20]
2006–2010 SZDSZ[21]
2010–2014 Dr. Bácskai János Fidesz-KDNP[22]
2014–2019 Fidesz-KDNP[23]
2019–2024 Baranyi Krisztina Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[24]
2024– BKFE[2]

Gegesy Ferenc húsz évig vezette a kerületet. Nevéhez fűződik a városrehabilitációs program, melynek keretében a IX. kerület megújult.

Gegesy Ferenc 2006-ban egyéni országgyűlési képviselő lett, Ferencváros 12. országgyűlési választókörzetében, a második fordulóban visszalépő korábbi képviselő, dr. Kökény Mihály (MSZP) támogatásával. 2008 szeptemberében az SZDSZ politikájával nem tudott azonosulni, ezért kilépett az SZDSZ-ből. Úgy gondolta, mivel a parlamenti mandátumához az SZDSZ jelöltjeként jutott, ezért azt is vissza kell adnia és ugyanaznap a képviselői helyéről is lemondott.

A kerületi hírekről a lakók a Ferencváros Újság lapból értesülhetnek.[25]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[26]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Baranyi Krisztina BKFE 10 338 43,75%
Gyurákovics Andrea Fidesz-KDNP 6691 28,31%
Dr. Gegesy Ferenc Független 5279 22,34%
Kvacskay Károly Mi Hazánk 1001 4,24%
Cséplő Dániel Szolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek 323 1,37%
Összesen 23 632 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[27]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  BKFE 13 P                        
  Fidesz – KDNP 3                          
DK – MSZP 2                      

Országgyűlési képviselők

[szerkesztés]

A kerület két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik. 2010-ig a belső rész alkotta a budapesti 12. számú választókerületet, a külső rész pedig a XX. kerület egy részével a 13. számút. 2014-től a belső rész az V. és az I. kerülettel az 1. számú OEVK-hoz tartozik, a külső pedig a VIII. kerülettel a 6. számúhoz.

Korábbi országgyűlési képviselők 1990 és 2014 között:

Az új választókerületek országgyűlési képviselői 2014-től:

Főbb látnivalók

[szerkesztés]
Bővebben: Budapest IX. kerületének műemléki listája

Sport

[szerkesztés]

Itt működik az ország egyik jelentős sportegyesülete, az FTC, amelynek labdarúgóstadionja, a Groupama Aréna az Üllői úton van.

Fontosabb közterületek

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. ↑ a b Budapest IX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Közvágóhíd. [2020. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
  5. ↑ https://www.libri.hu/konyv/Ferencvaros-metszeteken-Ferencvaros-in-prints-3.html
  6. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/gonczi-ambrus-winkelmayer-zoltan-ferencvaros-metszeteken-ii-580192
  7. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fıv. Kgy. rendelet Archiválva 2018. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól, ferencvaros.hu - 2012. december 12.
  8. ↑ https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  9. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPz8gE5KAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA
  10. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpAEYE2YWumlX5gGYVufmAFl2FoQpC0_ygA=
  11. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpLppZhdaElfmAZnW5-YAWHYWhCkKT_KA===
  12. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQMRRwAaW6aOcXWhNWFgGYN-YWAFl3FoQpC0_ygA=
  13. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sPRp1zdXdo_3uNj3N7kVrrABhK_PN9T573nvCZ5BjrDZ3i9_mdfvscGh7jgANKQjD3DgwoGAkAAMT4VwohUx-SAA===
  14. ↑ https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas
  15. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sPRp1zdXdo_3uNj3N7kVrrABhK_PN9T573nvCZ5BjrDZ3i9_mdfvscGh7jgANKQjD3DgwoGAkAAMT4VwohUx-SAA===
  16. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrD0aDa21veOD7jZ9re5FG6wAYWuLrfU-B94HwheQE6w2B9XgDzn8Djg0A8cABpKEYB4cWHAoEgABifGuFEKWPyQA==
  17. ↑ Budapest IX. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  18. ↑ Budapest IX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  19. ↑ Budapest IX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  20. ↑ Budapest IX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  21. ↑ Budapest IX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  22. ↑ Budapest IX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  23. ↑ Budapest IX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  24. ↑ Budapest IX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  25. ↑ Ferencváros, ingyenes kétheti lap. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata. [2017. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
  26. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/009?tab=results&filter=mayor
  27. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/009?tab=results&filter=representative
  28. ↑ Dr. Szabó Iván. Országgyűlés (Hozzáférés: 2016. december 14.)
  29. ↑ Dr. Kökény Mihály. Országgyűlés (Hozzáférés: 2016. december 14.)
  30. ↑ Tirts Tamás. Országgyűlés (Hozzáférés: 2016. december 14.) arch
  31. ↑ Dr. Kökény Mihály. Országgyűlés (Hozzáférés: 2016. december 14.) arch
  32. ↑ http://jaemlekhely.hu/
  33. ↑ http://magyarmuzeumok.hu/kiallitas/3296_az_ev_kiallitasa_2015_eszmelet_a_jozsef_attila_emlekhely_kiallitasa
  34. ↑ https://index.hu/belfold/2017/09/21/lazar_ervin_szobrot_kap_a_kerekerdo_parkban/
  35. ↑ https://mnm.hu/hu/esemenyek/pokol-bugyrai-malenkij-robot-kiallitasmegnyito[halott link]
  36. ↑ https://www.lokal.hu/2016-06-megszepul-a-ferenc-ter/
  37. ↑ szerk.: Boldizsár László: Ferencvárosi Kalendárium 2011, fekete-fehér, színes fotókkal illusztrálva (2011) 
  38. ↑ Díszpolgár lett Albert Flórián + Képek. mno.hu (2011. október 8.) (Hozzáférés: 2017. július 22.) arch
  39. ↑ Átadták a kerület díjait - Latinovits Zoltán posztumusz díszpolgár lett. 9.kerulet.ittlakunk.hu (2015. december 7.) (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  40. ↑ Ferencváros: díszpolgár lett Magyar Zoltán, Pro Urbe-díj az FTC labdarúgóinak. www.nemzetisport.hu (2016. december 4.) (Hozzáférés: 2016. december 4.)
  41. ↑ Archivált másolat. [2018. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 21.)

Források

[szerkesztés]
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_IX._kerülete&oldid=27660755”