Ugrás a tartalomhoz

Páli Szent Vince-plébániatemplom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páli Szent Vince-plébániatemplom
Valláskatolicizmus
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye
EgyházközségPáli Szent Vince Plébánia
NévadójaPáli Szent Vince
Pap(ok)Lipták István
Építési adatok
Építése19351936
Stílusneoromán
TervezőjeFábián Gáspár
Felszentelés1936. október 18.
FelszentelőSerédi Jusztinián
Alapadatok
Befogadóképesség~2000 fő
(ülőhelyek száma: 224)[1]
Elérhetőség
TelepülésFerencváros, Budapest
Hely1096 Budapest,
Haller u. 19-21.
Elhelyezkedése
Páli Szent Vince-plébániatemplom (Budapest IX. kerülete)
Páli Szent Vince-plébániatemplom
Páli Szent Vince-plébániatemplom
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 32″, k. h. 19° 04′ 43″47.475667°N 19.078556°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 32″, k. h. 19° 04′ 43″47.475667°N 19.078556°E
Térkép
A Páli Szent Vince-plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páli Szent Vince-plébániatemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Páli Szent Vince-plébániatemplom (vagy: Budapest-Középsőferencvárosi Páli Szent Vince plébániatemplom) a Budapest IX. kerületében található Páli Szent Vince plébánia temploma, melyet 1935 és 1936 között építettek Fábián Gáspár tervei alapján. A Haller- és a Mester utca kereszteződésében átlós tengelyben, szabadon álló, háromhajós, keresztházas katolikus templom félköríves záródású szentéllyel és szentélykörüljáró folyosóval rendelkezik. A főhomlokzat jobb oldalán található a négyzetes torony.[2] A templom névadója Páli Szent Vince francia pap, rendalapító.

Története

[szerkesztés]

A Páli Szent Vince által alapított Szeretet Leányai (más néven: vincés nővérek) rendje már jóval a mai templom és plébánia létrejötte előtt is a Ferencvárosban tevékenykedett. A közeli Vendel és Thaly Kálmán (akkoriban még Gyep) utca találkozásánál épült fel 1875-ben a Ranolder János veszprémi püspök által alapított leánynevelő intézet,[3] melyet a vincés nővérek vezettek, és falain belül óvoda, elemi-, polgári- és ipari középiskola, illetve tanítóképző is működött.[4] Az épületben jelenleg a Leövey Klára Gimnáziumnak ad otthont. Az ugyancsak Szent Vincéhez köthető lazaristák 1903-ban a Gát utcában építettek templomot és rendházat, melyeket később csereingatlan fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára adtak át.[4]

A Gát utcai templomból induló, és 1923-ban alapított plébániának 1930-ban a főváros egy telket jelölt ki az akkori Vásártér (mai Haller-park) területén. Az telekadományozásnak kikötései között szerepelt, hogy a területet kizárólag templom és plébánia építésére lehet majd felhasználni, illetve az, hogy az építendő templom legjellegzetesebb része, a tornya, a Mester utca belső szakaszának tengelyvonalába, a templom főtengelye pedig a Haller- és a Mester utca szögfelező vonalába essen.[1] A munkálatok 1935. április 29-én kezdődtek meg dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint.[1] A kereszthajós, latin kereszt alaprajzú, neoromán plébániatemplom 1936-ra el is készült, és ugyanazon év október 18-án Serédi Jusztinián hercegprímás Páli Szent Vince tiszteletére felszentelte. 1938-ra elkészült a plébániaház is.[4]

A szentély két oldalán található a sekrestye és a depositorium, melyek a szentély mögött körfolyosóval vannak összekötve. Az épület összes boltozata vasbeton, tetőzete eternitpala, a torony fedése pedig kőből készült. A templombelső a román stílusnak megfelelően van kialakítva. Fábián Gáspár tervezte többek között a főoltárt, a szószéket és több berendezési tárgyat is. A főoltár oszlopfejei carrarai márványból, az oszloptörzsek zöld márványból, az oltárlap siklósi szürke márványból, a többi rész pedig piszkei vörös márványból készült a Weisenger cégnél. A főoltár homlokzatán öt mozaik látható, amelyek Krisztussal kapcsolatosak (bárány, hal, kereszt, búza, szőlő). A mozaikok Zsellér Imre munkái. A szószék alapja és lépcsője haraszti kőből és márványból, felső része pedig színes márványból készült, felette hangfogó tetőzet van. A padokat Domoky József, a négy gyóntatószéket Topor Endre, a sekrestye-szekrényeket pedig Percze asztalos készítette.[1] A szentély öt üvegablaka Palka József műve: a középső Páli Szent Vincét, a többi négy pedig a tevékenységét ábrázolja (a lazaristák missziós munkája, a Szeretet Egyesület, az irgalmas nővérek iskolai és kórházi működése). A kereszthajó hat nagy ablakán magyar szentek láthatóak: az egyik oldalon Szent István, Szent Imre és Szent László, velük szemben pedig Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Szent Margit. Ezek a felszentelés után folyamatosan, egészen 1941-ig készültek. A mellékhajók ablakait Zsellér Imre bűnbánattal és gyónással kapcsolatos 1939-es képei díszítik,[5] mivel itt találhatóak a gyóntatószékek is. A kápolnában látható a főváros 1938-as adománya, Feszty Árpád Krisztus siratása című festménye.[1]

A templom bejárata fölött egy 220 cm-es haraszti mészkőből készült Szent Vince-szobor áll. Az alkotás 1920-ban készült 210 cm-es gipsz változata a székesfehérvári Bory-várban látható. A bejárati szobor Bory Jenő 1936-os alkotása.[1][6][7]

Az orgonát 1943-ban az Angster gyár építette, majd 1985-ben Gyöpös László átépítette.[8]

A templombúcsút minden év szeptember 27-én, Szent Vince halálának napján tartják.[9]

Harangok

[szerkesztés]

A templom 50 méter magas tornyában két harang van, melyeket Szlezák László harangöntő mester készített. Szentelésükre 1936. október 11-én került sor, amikor az adományozók, az egyház elöljárók és a hívek jelenlétében dr. Mészáros János érseki helytartó megáldotta az új templom harangjait.[1]

Felirata:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSŐFERENCVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOM RÉSZÉRE, LÁHNY MIHÁLY VASKERESKEDŐ ÉS NEJE SZÜLETETT WALZER ZSUZSÁNNA ÉS A BUZGÓ HÍVEK ADOMÁNYAIBÓL, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN.

A harang másik oldalán:

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA KÖNYÖRÖGJETEK ÉRETTÜNK!
  • A kisebbik harangot Szent Anna után nevezték el, súlya kb. 110 kg, alsó átmérője 58 cm, hangja: „F”.[10] Szent Anna képe mellett a következő felirat is olvasható rajta:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ANNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSŐFERENCVÁROSI RÓM.KAT. TEMPLOM RÉSZÉRE, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE ÉS AJÁNDÉKOZTA: SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN.

Másik oldalon:

SZENT ANNA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!

2011. október 10-én a templom nagyharangja jelezte a delet a Kossuth Rádió műsorában.[11]

Ossarium

[szerkesztés]

A templom bal oldali apszisában urnák befogadására alkalmas helyiséget található, melyet 2001-ben Szél Ágnes építész tervei alapján alakítottak át.[12] A hamvak száraz-szétszóratására alkalmas ossarium közepén egy üvegpiramis áll, melyet négy gyertyatartó zár közre. A mennyezeten egy cseppfény kereszt, a padlóburkolatban pedig sötétzöld csiszolt gránitlapból formázott kereszt található.[12]

A plébániához tartozó templomok

[szerkesztés]

A plébánia tevékenysége

[szerkesztés]
A templom szentélye

A templomi misék, esküvők, keresztelések mellett a plébánia ad otthont a különböző korosztályoknak tartott hittanóráknak. A plébániához tartozó Gát utcai templomban minden hónap első vasárnapján cigány családoknak tartanak szentmisét. Ezek mellett a betegek látogatásra is figyelmet fordítanak a templom munkatársai, illetve karitász szolgálatot is működtetnek.[13][14] Ezen kívül a templom ossariumában urnafülke foglalása is lehetséges. A templomban komolyzenei koncerteket is rendeznek, melyek esetenként egy-egy évfordulóhoz vagy jeles eseményhez kapcsolódnak.[15]

Plébánosok

[szerkesztés]

A templom plébánosai a megalapítás óta:[4]

  • dr. Töttössy Miklós 1923–1952
  • dr. Miklós István 1952–1957
  • dr. Királdi Lajos 1957–1959
  • Szentei János 1959–1980
  • dr. Dékány Vilmos tiszteletbeli kanonok, helyettes esperes 1980–1988
  • Spányi Antal 1988–1992
  • Bokor István 1992–1993
  • Spányi András 1993–2004
  • Müller György 2004–2018
  • Lipták István 2018-

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g 75 éve szentelték fel a Páli Szent Vince plébániatemplomot (pdf), 2011. [2015. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  2. Ferkai András. Pest építészete a két világháború között. Budapest: Modern Építészetért Kht. (2001). ISBN 9630047535 
  3. Iskolánkról. Leövey Klára Gimnázium. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  4. a b c d A plébánia története. Páli Szent Vince Plébánia. [2015. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  5. A templom üvegablakai. Templomablak Anno, 2011. június 27. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  6. Szent Vince szobra. Köztérkép. [2016. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  7. Magony Imre. Bory Jenő. Székesfehérvár: Lénia 2 Reklám és Médiaügynökség Kft., 157. o. (2010) 
  8. A templom szócikke a Magyar Katolikus Lexikonban. Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  9. Budapest-Középsőferencváros - Páli Szent Vince plébánia. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2016. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  10. a b Hunyadi Gábor: Budapest IX. kerület, Ferencváros. Magyar Harangok Honlapja. [2015. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  11. Budapest, Páli Szent Vince templom. MR1 - Kossuth Rádió, 2011. október 10. [2011. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  12. a b Ossarium a Közép-Ferencvárosi Páli Szent Vince Plébániatemplomban. epiteszforum.hu, 2003. október 17. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  13. Hittanórák. Páli Szent Vince Plébánia. [2015. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  14. Állandó programjaink. Páli Szent Vince Plébánia. [2015. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  15. 75 éves a Páli Szt. Vince templom - Templombúcsú, hangverseny. Ferencvárosi Önkormányzat, 2011. szeptember 14. [2011. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]