Rás

	Rás (Hrašovík)
	; Rás zászlaja
	; Rás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1270
Polgármester	Renáta Demková
Irányítószám	044 42
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	383 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	157 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	213 m
Terület	2,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 45′, k. h. 21° 19′48.750000°N 21.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 45′, k. h. 21° 19′48.750000°N 21.316667°E
	Rás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rás (szlovákul: Hrašovík, korábban Rašovík) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 6 km-re északkeletre, a Tarca-folyó jobb partján található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban emberi település állt.

A falu valószínűleg a 11.–12. században keletkezett. 1270-ben „Raasfelde” néven említik először, amikor V. István király Rást és Rozgonyt a Rozgonyi család ősének, Reinoldnak adja. 1427-ben tíz portát számláltak a faluban. A Rozgonyiak birtoka, majd a 16. században az esztergomi káptalané. 1553-ban öt portája volt. 1605-ben Kassa városának faluja lett. 1746-ban 79 lakosa volt, közülük 18 római katolikus, 10 görögkatolikus, 19 luteránus, 14 kálvinista és 18 gyerek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁS. Rózsavég. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura a’ Nagyszombati Szeminárium, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Kassa Újfaluhoz nem meszsze, mellynek filiája; határjában legelője szoros, és nem elég, földgyének is egy harmad része sovány, piatza Kassán van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rás, Rassowig, tót falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 1 órányira a Tarcza völgyében, 55 k., 66 evang., 101 ref. lak. F. u. a Sz. István seminariuma.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Rozgonynyal szemben, a Tárcza jobb partján van Rás kisközség 49 házzal, 279 magyar és tót lakossal. Utolsó postája Rozgony, táviróállomása Kassa.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 274 lakosából 267 szlovák volt.

2011-ben 321 lakosából 307 szlovák.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 24.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 24.)

[1]

[2]

[3]

[4]