Ugrás a tartalomhoz

Hârșova

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hârşova szócikkből átirányítva)
Hârșova
Lipován templom
Lipován templom
Hârșova címere
Hârșova címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióDobrudzsa
Fejlesztési régióDélkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeConstanța
Rangváros
KözségközpontHârșova
Beosztott falvakVadu Oii
PolgármesterTudor Nădrag (PDL)
Irányítószám905400
SIRUTA-kód60801
Népesség
Népesség8413 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság6 (0%, 2021)[3]
Község népessége8737 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség92,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
Terület109,02 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 41′ 00″, k. h. 27° 57′ 07″44.683333°N 27.951944°EKoordináták: é. sz. 44° 41′ 00″, k. h. 27° 57′ 07″44.683333°N 27.951944°E
Hârșova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hârșova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A. von Saar 19. század elejei litográfiája

Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harszovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján. 2002-ben a lakossága 11 198 fő volt. A hozzá tartozó település Vadu Oii.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye északnyugati részén elhelyezkedő település nyolcvanöt kilométerre északnyugatra található a megyeszékhelytől, Konstancától, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomiţa-lápjától.

Története

[szerkesztés]

A mai város helyén a 2. században a Római Birodalom egy erődítményt építtetett Carsium néven. A várat és a hozzá tartozó településeket az avarok, majd szláv törzsek pusztították el. A térséget a 10. században a bizánci birodalom foglalta el, ami új lendületet adott a település fejlődésének. A 15. század és a 19. század első fele között az Oszmán Birodalom része volt. A török uralom alatt jelentős gazdasági, politikai és kereskedelmi központtá fejlődött. Evlija Cselebi 1561-es leírása szerint a városnak 1600 lakóháza, mecsete, törökfürdője, bazársora és mintegy 3000 lépés hosszú várfala volt. Az ebből a periódusból származó térképeken Harisova néven szerepel. A 17. és 18. századi térképeken Chirschowa, Hirsowe vagy Kersova néven említik, a 19. században pedig Hirsowa-ként. Az 1828–1829 között lezajlott oszmán-orosz háborút lezáró Adrianople-i békeszerződés alapján 1829 szeptember 12-én a várat felrobbantották.

Az első világháború alatt a város teljesen leégett. A kommunizmus idején a város veszített jelentőségéből, a bíróságot és az ügyészséget bezárták, akár csak Dobrudzsa első múzeumát, melynek ugyancsak a város adott otthont. A régi épületek helyére tömbháznegyedeket építettek, az ipart csupán minimális mértékben fejlesztették, a kikötőt elhanyagolták, pusztulásra ítélték. A város a rendszerváltást követően sem tudta visszanyerni a török uralom alatti régi fényét.

Vitatott, hogy a jelenlegi szláv hangzású név milyen kapcsolatban áll az ókorival. Más elmélet szerint a város neve török eredetű („hirsiz” jelentése törökül „tolvaj”).

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosságának változása
1912 1930 1948 1956 1966 1977 1992 2002
3.990 3.665 3.762 4.761 7.519 8.239 10.394 10.097

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 8987 89,00%
Törökök 983 9,73%
Romák 76 0,75%
Lipovánok 31 0,30%
Magyarok 12 0,11%
Tatárok 5 0,04%
Ukránok 2 0,01%
Görögök 1 0,01%
Összesen 10097 100,0%

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Carsium romjai
  • A Duna

Címere

[szerkesztés]
  • A két világháború között
    A két világháború között
  • Jelenlegi
    Jelenlegi

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Hârșova
A Wikimédia Commons tartalmaz Hârșova témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hârșova&oldid=27061612”