Gamma-valerolakton
Megjelenés
γ-valerolakton[1] | |||
IUPAC-név | 5-metil-dihidrofurán-2(3H)-on | ||
Más nevek | 4-pentanolid, 4-valerolakton, 4-pentalakton, 4-hidroxi-pentolakton | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 108-29-2 | ||
PubChem | 7921 | ||
ChemSpider | 7633 | ||
| |||
| |||
InChIKey | GAEKPEKOJKCEMS-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C5H8O2 | ||
Moláris tömeg | 100,116 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen folyadék | ||
Sűrűség | 1,0465 g/ml | ||
Olvadáspont | −31 °C | ||
Forráspont | 207–208 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | >=100 mg/ml | ||
Gőznyomás | 1 mbar (20 °C)[2] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] | ||
R mondatok | (nincs)[2] | ||
S mondatok | (nincs)[2] | ||
Lobbanáspont | 81 °C[2] | ||
LD50 | 8800 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A γ-valerolakton színtelen, átlátszó folyadék (fp. 207–208 °C). Az egyik legközönségesebb lakton, a δ-valerolakton izomerje.
Gyógynövényillata miatt az illatszeriparban és parfümök készítéséhez használják.
Az egyik ígéretes „zöld” (környezetkímélő) üzemanyag.
Előállítás
[szerkesztés]Levulinsav hidrogénezésével. Pl.:
Források
[szerkesztés]- A gamma-valerolakton, és előállítása a levulinsav katalitikus transzfer hidrogénezésével Fábos Viktória doktori értekezése. ELTE TTK, 2009.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gamma-Valerolactone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- ↑ NIH National Toxicology Program
- ↑ a b c d e f A gamma-valerolakton vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 11. (JavaScript szükséges) (angolul)