Gaál Franciska
| Gaál Franciska | |
 | |
| Született | Silberspitz Franciska 1903. február 1.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1972. augusztus 13. (69 évesen)[3][4] New York[5] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Lestyán Sándor (1922–1933) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Franciska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gaál Franciska, eredeti nevén: Silberspitz Franciska, egyéb névváltozat: Galizenstein Fáni (Budapest, 1903. február 1.[6] – New York, 1972. augusztus 13.) magyar színésznő, elsősorban az 1945 előtti évek népszerű naivája.
Élete
[szerkesztés]Sokgyerekes zsidó családba született, Silberspitz Lipót (1850–1932)[7] és Pfeifer Regina lányaként. Apjának vendéglője volt Budán. A budapesti Színművészeti Akadémián és az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. Ebben az időben változtatta meg a nevét Gál Gyula, a Színiakadémia tanára javaslatára. 1920-ban mutatkozott be az Eskütéri Színházban, A baba című operettben, majd 1922-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba, miután sikeresen ugrott be a Buta ember című darabba az egyik szereplő, Dajbukát Ilona betegsége miatt. 1919-ben már filmezett, Aczél Pál Máté gazda és a törpék című némafilmjében játszott (első némafilmjei elvesztek, csak Az egérből maradt fenn néhány perces töredék).
Gyakran váltogatta a színházait: több színháznak is társulati tagja volt (Magyar Színház, Vígszínház, Renaissance Színház, Belvárosi Színház, Operettszínház stb.), miközben más helyeken is játszott, adott darabokra szerződve. Gyorsan népszerűvé vált a színházi és filmbeli szerepei révén, főleg naiva szerepeket játszott. Molnár Ferenc több előadását is megnézte, és az ő számára írta az Ibolya és A jótündér főszerepét. Karinthy Frigyes „Többkerekesgyerekesszerepes Fruská”-nak nevezte, utalva alkatára, állandó pörgésére, szerepeire.
1922. június 11-én Budapesten férjhez ment Lestyán Sándor újságíróhoz,[8] akitől 1933-ban elvált.[9] Ugyanebben az évben nevét Galra változtatta.[10] 1934. július 25-én házasságot kötött dr. Dajkovics Ferenc római katolikus banktisztviselővel. A pár egyik tanúja Herczeg Ferenc író volt.[11]
A Székely István filmrendező által készített próbafelvételek eljutottak Bécsbe és Berlinbe, és ennek révén kapott ottani szerepeket, és aratott az osztrák és a német filmekben sikereket. A német nyelvterületen új karakterként futott be, a korabeli sajtókritikák természetességéről, temperamentumáról, frissességéről írtak. 1937-től már Hollywoodban is filmezett a Paramount Pictures filmgyárban. Első amerikai filmje a Kalózkisasszony (1938) volt, Cecil B. DeMille rendezésében. Az 1930-as évek közepén a németországi nácizmus előretörése miatt hazaköltözött. A Német Birodalomban forgatott, de ott politikai okok miatt be nem mutatható filmjei nagy sikert arattak Magyarországon, majd a Szovjetunióban, sőt Gaál Franciska Sztálin egyik kedvence is lett. A Péter című film az 1935-ös Moszkvai Nemzetközi Filmkiállításon a legjobb filmvígjáték címet nyerte el. Hamarosan azonban a zsidótörvények miatt már itthon sem kapott szerepeket, sőt nemsokára már bujkálni is kényszerült, második férje, Dajkovics Ferenc ügyvéd balatoni villájában. A megérkező szovjet katonák felismerték a náluk sztárnak számító színésznőt, és ennek megfelelő elbánásban részesült, még két hónapos vendégszereplést is szerveztek számára a Szovjetunióban.
Gaál Franciska 1946-ban még szerepelt a Vígszínház Claudia című darabjában, de 1947-ben férjével végleg Amerikába költözött. Néhány darabban játszott a Broadway-n, fellépett amerikai magyarok számára rendezett eseményeken, tanított Erwin Piscator színiiskolájában, de lassan ott is elfeledték. Férje halála után magányban, visszavonultan élt. 1956-ban elterjedt, hogy meghalt, még az 1964-ben megjelent magyar kiadású Filmlexikon is ezt a dátumot közli halála éveként. Gaál Franciska valójában 1972. augusztus 13-án hunyt el egy New York-i szegénykórházban.
Emlékét 2009 szeptemberében Miskolcon, a Színészmúzeumban rendezett kiállításon idézték meg. A CineFest eseményeihez kapcsolódó tárlat anyagát 2010 nyarán a londoni Magyar Kulturális Intézetben, 2014-ben pedig Moszkvában is bemutatták.[12]
Színházi szerepeiből
[szerkesztés]- Csehov: Cseresznyéskert – Ánya
- Duer–Miller–Milton: Darázsfészek – Elise Benedotti
- Farkas Imre: Jeanette menyegzője – Inas
- Fodor László: A templom egere – Nagy Zsuzsi
- Gárdonyi Géza–Emőd Tamás–Török Rezső: Ida regénye – Ida
- Herczeg Ferenc: Sirokkó – Rösler Ofélia
- Lengyel Menyhért: Antónia – Piri
- Lengyel Menyhért: Postáskisasszony – Szalánczy Gabriella
- Mikszáth Kálmán–Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Mari
- Molnár Ferenc: Az ibolya – Sobri Ilona
- Molnár Ferenc: A jótündér – Franci
- Shaw: Pygmalion – Eliza
- Zágon István: Marika – Marika
- Veber–Gorsse: Csitri – Colette
Filmjei
[szerkesztés]- Máté gazda és a törpék (1919, néma)
- Az áruház gyöngye (1921, néma)
- A corneville-i harangok (1921, néma)
- Az egér (1921, néma)
- Paprika (1932, német)
- Pardon, tévedtem (1933), Skandal in Budapest (1934, német változat)
- Csibi (1934, osztrák)
- Tavaszi parádé (1934)
- Péter (1934)
- Kismama (1935)
- Kati (1935, osztrák)
- Lili kisasszony (1936, osztrák, 1949-ben felújítva)
- Kalózkisasszony (1938, USA)
- Az utolsó Katalin (1938, USA)
- Párizsi nászút (1939, USA)
- XIV. René (1946, osztrák-magyar-román, befejezetlen)
Emlékezete
[szerkesztés]- Személye felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében: fényképe egy fontos levelet rejt a regény vezérmotívumát adó gyilkosság színhelyén. Ugyanott említést nyer egyik filmje, a Cecil B. DeMille-lel forgatott Kalózkisasszony is (a film címét a főhős és barátnője is csak bizonytalanul tudja visszaidézni, tévesen a Kalózok címre emlékeznek).
- Jurij Trifonov Hely és idő című regényének narrátora egy helyen megállapítja, hogy szerelmese „hasonlít egy kicsit Gaál Franciskára. Ugyanolyan tojásdad arca van, és ugyanolyan a mosolya is.”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Deutsche Biographie (német és angol nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ https://books.google.fr/books?id=_Z4kDAAAQBAJ&lpg=PA144&ots=Ozx9NdlpdI&dq=Franciska%20Gaal%201904&hl=fr&pg=PA144#v=onepage&q=Franciska%20Gaal%201904&f=false
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 325/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Silberspitz Lipót halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 3/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
- ↑ Budapest I. ker. állami házassági akv. 399/1922.
- ↑ 26.P.36161/1933. sz. bpesti kir. törvsz. ítélet.
- ↑ 16.205/1933 III.B.ch.sz.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 904/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
- ↑ Egy magyar színésznőt ma is imádnak az oroszok. nepszava.hu (2014. május 23.) (Hozzáférés: 2014. május 23.) arch
Források
[szerkesztés]- Új magyar életrajzi lexikon II. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. 849–850. old. ISBN 963-547-549-7
- Film kislexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. 265. old.
- Színészkönyvtár – Gaál Franciska
- Színháztörténeti és Színészmúzeum – "Többkerekesgyerekesszerepes Fruska" – Gaál Franciska útja Hollywoodba
- MNO – Gaál Franciska Londonba „utazik”
- Amerika és az oroszok is imádták a magyar színésznőt, ma már a sírja sincs meg (2018. február 6.) fidelio.hu
További információk
[szerkesztés]- Gaál Franciska a PORT.hu-n (magyarul)
- Gaál Franciska az Internet Movie Database-ben (angolul)
- indavideo – Gaál Franciska énekel
- YouTube – Az egér (1921, töredék)
- Gaál Franciskát még mindig imádják az oroszok, mno.hu Archiválva 2014. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. május 24.
