Hajagos Károly
Hajagos Károly | |
Hajagos Károly 1929 körül | |
Született | 1884. október 1.[1][2] Csantavér[1][2][3] |
Elhunyt | 1955. november 17. (71 évesen)[4] Budapest |
Állampolgársága | |
Szülei | Hajagos Antal Gáspár Mária |
Foglalkozása |
|
Halál oka | gyomorrák |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajagos Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hajagos Károly (Csantavér, 1884. október 1.[5] – Budapest, 1955. november 17.)[6] magyar színész, operaénekes (bariton).
Élete
[szerkesztés]Hajagos Antal és Gáspár Mária római katolikus szülők gyermeke. Középiskolai tanulmányait Szabadkán végezte Kosztolányi Dezsővel egy időben, akivel jó barátságba is került.[7] Ezt követően Kalocsán teológiát tanult, hogy később pap lehessen. Szenvedélyesen szerette a pályáját, egyike volt a legelhivatottabb teológusoknak és álmodni sem merte, hogy valaha színész is lehetne belőle. Egy ízben a főiskola kertjében sétált, és amikor megunta a tanulást rákezdett valami ismert nótára. Egy kollégája, aki tudtán kívül végighallgatta az énekét, a nóta végeztével lelkesülten szaladt oda hozzá: „Károly, hiszen neked csodaszép hangod van!” — Ettől kezdve Hajagos Károly gyakrabban énekelgetett, a kollégája pedig folytonosan biztatta, hogy hagyja ott a papi pályát és lépjen a színészi pályára. Így félbehagyta hivatását és elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját.
Először Pozsonyba szerződött, ahol a Koldusdiákban Jan Janitzky szerepét alakította. A következő állomása Pécs volt, ahonnan 1911 szeptemberében Márkus Dezső az újonnan megnyíló budapesti Népoperához szerződtette három évre. A Népoperában fényes sikerei voltak és maradhatott volna ott továbbra is, azonban megunta azt a rengeteg intrikát, amely ilyen nagy színháznál rendszerint megkeseríti a színészek életét. Vidéki szerződés után nézett és a számtalan ajánlat közül Erdélyi Miklósét fogadta el. Az első világháború alatt katonaként szolgált, majd folytatta színészi pályafutását a Népoperában, illetve annak átnevezését követően a Városi Színházban.
Színpadon és filmekben epizódszerepeket alakított.
Felesége Gugi Irén Margit (Kövegy, 1887. január 10. – Budapest, 1955. június 27.)[8] volt, akivel 1912-ben kötött házasságot Zentán.
Szerepei
[szerkesztés]- Georges Bizet: Carmen – Dancaïre
- Buday Dénes: Mátyás király – Giskra
- Clement Károly: Trilby – Színházigazgató
- Erkel Ferenc: Bánk bán – Sólom mester
- Bruno Granichstädten: Bacchus-éj – Optimus
- Jacques Fromental Halévy: A zsidónő – Alberti
- Herczeg Ferenc: Gyurkovics fiúk – Jazimirovics
- Kiszely Gyula: Amerika lánya – Főkomornyik
- Josef Klein: A diadalmas asszony – Keresnecky tábornok
- Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Második pór
- Ruggero Leoncavallo: Zazà – August
- Pietro Mascagni: Parasztbecsület – Alfio
- Jules Massenet: Manon – Első gárdista
- Giacomo Meyerbeer: A próféta – Első kapitány
- Carl Millöcker: A koldusdiák – Jan Janicki
- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Spalanzani
- Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Császári biztos
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Őrtiszt
- Stojanovits Péter: A reichstadti herceg – Vogelhub báró
- Johann Strauss: A denevér – Falke; Dr. Blind
- Johann Strauss: A cigánybáró – Józsi
- Szabados Béla: Bolond Istók – Balázshalmi Gábor
- Ambroise Thomas: Mignon – Jerno
- Giuseppe Verdi: A trubadúr – Ruíz
- Giuseppe Verdi: Rigoletto – Borsa
- Giuseppe Verdi: La Traviata – Gaston vicomte
- Giuseppe Verdi: Álarcosbál – Főbíró
- Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – Galagó
- Franz von Suppé: Boccaccio – Könyvárus
Filmjei
[szerkesztés]- A cornevillei harangok (1921)
- Barátságos arcot kérek (1935) – statiszta az estélyen
- Pesti mese (1937) – statiszta az étteremben
- Segítség, örököltem! (1937) – statiszta a Balaton bárban
- Édes a bosszú (1937) – statiszta a szálloda éttermében
- Mámi (1937) – pincér a bálon
- Háromszázezer pengő az utcán (1937) – úr az utcán
- Fekete gyémántok (1938) – üzletember a tőzsdén
- Azurexpress (1938) – utas a vonaton
- Szegény gazdagok (1938) – lakáj a bárónál
- Nincsenek véletlenek (1938) – vendég az esküvőn
- A tökéletes férfi (1939) – banki igazgatósági tag
- Halálos tavasz (1939) – statiszta a hangversenyen
- Erzsébet királyné (1940) – Rakovszky Zsigmond
- Dankó Pista (1940) – statiszta a kuratóriumban
- Cserebere (1940) – portás a kisvendéglőben
- Szeressük egymást (1940) – rendőr
- Gyurkovics fiúk (1941) – Gyurkovics Géza későbbi inasa
- A kegyelmes úr rokona (1941) – altiszt
- Édes ellenfél (1941) – a klub pincére
- András (1941) – béres
- Háry János (1941) – libapásztor
- Életre ítéltek (1941) – textilgyári munkás
- Régi keringő (1941) – küldönc a levéllel
- Az utolsó dal (1941) – Kovács, színházi alkalmazott
- Behajtani tilos! (1941) – kórházi beteg
- Kadétszerelem (1942) – rendőr
- Fráter Lóránd (1942) – Lóránd barátja
- Halálos csók (1942) – középkori várnép tagja
- Bajtársak (1942) – bárpincér
- Férfihűség (1942) – rádiózó vidéki
- Gyávaság (1942) – főgépész
- Fekete hajnal (1942) – kertész
- A láp virága (1942) – kaszinójátékos
- Szerető fia, Péter (1942) – Bakos István, munkás a birtokon
- Sziámi macska (1943) – bár portása
- Kalotaszegi madonna (1943) – statiszta a kiállításon
- A Benedek-ház (1943) – Korpás Kálmán, a birtok vevője
- Viharbrigád (1943) – csapos az Aranyhalban
- Boldoggá teszlek! (1944) – textilgyár portása
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Születési bejegyzése a csantavéri római katolikus keresztelési akv. 522/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 1000/1955. folyószáma alatt.
- ↑ Kunkin Zsuzsanna: Kései találkozás a kis Méreyvel. Hét Nap Online, 2010. március 31. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
- ↑ Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 567/1955. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Hajagos Károly az Internet Movie Database oldalán
- Életrajza a Hangosfilm oldalán
- Hajagos Károly a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Debreczeni teológusból színész. Miskolczi Estilap, 1914. április 17. / 87. szám, 3. old.