Somogyi Nusi

Somogyi Nusi
1931 körül
Született	Somogyi Anna Irén 1890. március 3. Budapest
Elhunyt	1963. október 8. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sírhelye	Farkasréti temető (610-273)
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyi Nusi, teljes nevén: hollósi Somogyi Anna Irén (Budapest, 1890. március 3. – Budapest, 1963. október 8.) magyar színésznő.

Életútja

Hollósi Somo­gyi István szűcsmester és Mesterházy Anna leánya. A Deák téri református polgári iskolában tanult, majd az Országos Színészegyesület színiiskolájának növendéke lett. Kecskeméten lépett színpadra Mariházy Miklós társulatánál, majd Rott Sándor a Folies Caprice-hez hívta és nyaranta a Jardin de Paris-nak is tagja volt. 1910 nyarán a szegedi Vígszínpadhoz került, ahol Krémer Jenő volt az igazgatója. Ezután Beöthy László hívására a Király Színházhoz szerződött, ahol a Sybill című operettben a 35. előadás után Lábass Juci helyett a színésznő gyengélkedése miatt egészen a 100. előadásig ő alakította a szubrettszerepet. A Színházi Élet 1914/15. száma így írt róla: „Most a Királyszínház közönsége estéről-estére megállapíthatja, hogy a szinház választása igen szerencsés volt. Somogyi Nusi ugyanis nemcsak szédületes táncosnő, de kedves, ötletes, talentumos színésznő, akire ezen a pályán igen szép karrier vár még.”

1916 novemberében a Népopera tagja lett Beöthy László igazgatása alatt, ezután a Télikerthez ment. 1919 októberében újra a Király Színházhoz szerződött, majd 1923-ban a Blaha Lujza Színház tagja lett. 1928-ban fellépett Bécsben, 1931-ben pedig a Fővárosi Operettszínházban vendégszerepelt. 1929. július 16-án házasságot kötött gróf Béldi Ferenc Ákos Kálmán Mária földbirtokossal. 1933 és 1940 között a Royal Orfeumban játszott, de tagja volt 1939-ben a Márkus Parkszínháznak, 1941-ben a Madách Színháznak, 1942-ben pedig a Vidám Színház művészeként lépett fel. Az igazolóbizottság 1945-ben három évre eltiltotta a színpadtól azzal az ürüggyel, hogy Somogyi Anna „fanatikus Hitler-imádó”. 1946-ban azonban már játszott az Operettszínházban, majd 1947-ben a Medgyaszay Színházban. 1951-ben a Kisvarieté, később pedig a Népvarieté tagja volt, 1954-től a Fővárosi Operettszínházban szerepelt. 1957-től 1959-ig a Blaha Lujza Színházban lépett színpadra, majd 1960-ban nyu­galomba vonult.

Emancipált nőként saját kocsijával gyakorta részt vett magyarországi autóversenyeken és lóversenyeken.

Fontosabb színházi szerepei

• Málika (Postás Katica)
• Mici (Árvácska)
• Petruska (Hajtóvadászat)
• Sally (Aranyhattyú)
• Horváth Sári (A legkisebbik Horváth-lány)
• Máli (Szépasszony kocsisa)
• Léni (Anna-bál)
• Pepi (Régi jó Budapest)
• Gretl (Lehár Ferenc: Kék mazúr)
• Rica Maca (Zerkovitz Béla: Csókos asszony)
• Illésházy Ágota (Huszka Jenő: Lili bárónő)
• Diana (Huszka Jenő: Aranyvirág)
• Elvira (Eisemann Mihály: Bástyasétány 77)
• Saint-Pauly grófnő (Kemény Egon–Nóti Károly–Földes Imre–Halász Rudolf: Fekete liliom (1946, Fővárosi Operettszínház)
• Amália (Lajtai Lajos: Három tavasz)
• Borbás Mihályné (Fényes Szabolcs: Két szerelem)

Magyar Rádió

• Patkóné asszonyság (Kemény Egon–Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959)

Filmszerepei

• Harrison és Barrison (1917)
• Harrison és Barrison II. (1918) - Jappi
• Mary Ann (1919) - Rosie
• Fehér rózsa (1919) - rabnő
• Liliom (1919)
• Se ki, se be! (1919) - Brown felesége
• Az ördög mátkája (1926)
• Lila akác (1934) - Mili, virágárus
• Café Moszkva (1935) - kasszírnő
• Szenzáció! - A késdobáló (1936) - Szálka Leóné
• Pesti mese (1937) - az artista felesége
• Toprini nász (1939) - Natasa, mulatós
• Mindenki mást szeret (1940) - jegyzőné
• Cserebere (1940) - Balázs Panni anyja
• Ismeretlen ellenfél (1940) - Bözsi, pincérnő
• A szerelem nem szégyen (1940) - Julis, szakácsnő Tormaynál
• Akit elkap az ár (1941) – Eveline
• Magdolna (1941) - Mici, fodrásznő
• Bűnös vagyok! (1941) - Teri, szobalány
• Ne kérdezd, ki voltam (1941) - Juliska, szobaasszony
• Szabotázs (1941)
• Szíriusz (1942) - hercegnő
• Fráter Lóránd (1942) - Tercsi
• Alkalom (1942) - Sugárné, vendég az estélyen
• Külvárosi őrszoba (1942) - Gáspár mama, kocsmárosné
• Annamária (1942) - Boris, házvezetőnő
• Heten, mint a gonoszok (1942) - kasszás hölgy a vidámparkban
• A láp virága (1942) - Mihályi Sándorné
• Egy szoknya, egy nadrág (1943) - Carmencita, Juarez Dulcinea komornája
• Tilos a szerelem (1943) - Kerekes Judit egyik nagynénje
• Ragaszkodom a szerelemhez (1943) - Török Bálintné Ilonka, Vali anyja
• Orient express (1943) - Gizella, Boda Géza nagynénje
• Megálmodtalak (1943) - Harsányiné, Helén anyja
• Fehér vonat (1943)
• Gazdátlan asszony (1944) - Alíz anyja, vendég Pártoséknál
• Zöld, sárga, piros (1948)
• Különös házasság (1951)
• Déryné (1951)
• Állami Áruház (1953) - árufelhalmozó
• Fel a fejjel (1954)
• Budapesti tavasz (1955)
• Ünnepi vacsora (1956)
• Szakadék (1956)
• Dollárpapa (1956)
• A csodacsatár (1956)
• Gábor diák (1956)
• A tettes ismeretlen (1957)
• Külvárosi legenda (1957)
• Két vallomás (1957)
• Dani (1957)
• Égi madár (1958)
• Micsoda éjszaka! (1958) – régiségkereskedő
• Szent Péter esernyője (1958) – Münzné
• Vörös tinta (1959)
• Tegnap (1959)
• Felfelé a lejtőn (1959)
• Fekete szem éjszakája (1959)
• Szerelem csütörtök (1959)
• Akiket a pacsirta elkísér (1959)
• Gyalog a mennyországba (1959)
• Kálvária (1960)
• Rangon alul (1960)
• Légy jó mindhalálig (1960)
• Megöltek egy lányt (1961)
• Az ígéret földje (1961)
• Nem ér a nevem (1961)
• Jó utat, autóbusz (1961)
• Amíg holnap lesz (1961)
• Mici néni két élete (1962)
• Az aranyember (1962)
• Hattyúdal (1963)
• Bálvány (1963)
• Szélhámosnő (1963)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
• Hangosfilm