Farkas Imre (költő)
| Farkas Imre | |
 | |
| 1920-as években | |
| Született | 1879. május 1.[1][2][3] Debrecen |
| Elhunyt | 1976. március 25. (96 évesen)[1][2][3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (35-12-56)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagybégányi Farkas Imre (írói álneve: R. Cassim, Debrecen, 1879. május 1.[6] – Budapest, 1976. március 25.) magyar költő, operettíró, zeneszerző.
Élete
[szerkesztés]
Farkas Mór (1839–1907)[7] főhadnagy és Zichermann Regina fiaként született zsidó származású családban. 1886 januárjában szüleivel és húgával együtt kikeresztelkedett a református hitre.[8] Középiskoláit szülővárosában és Iglón végezte. Jogi tanulmányokat Debrecenben, Budapesten és Kolozsvárott folytatott, s végül a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. Ezt követően fogalmazóként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1923-ban miniszteri tanácsosi rangban vonult nyugdíjba.
Már fiatalon írt nagy sikernek örvendő érzelmes dalokat. Az Ady-ellenes körök kihasználták népszerűségét. A Jön az idvezítő című dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színházban tűzték műsorra 1905-ben, ez volt az első színpadi műve. Írt még operetteket, daljátékokat, zenét is szerzett hozzájuk. Ezeket a Népszínházban, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Budai Színkörben adták elő. Gyakran játszották Az iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) című műveit, Szüreten című darabját a Magyar Állami Népi Együttes adta elő Rábai Miklós koreográfiájával. Petőfi Sándor verseire készítette Örök tavasz (Budapest, 1948) című énekes játékát, Hubay: Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét is megírta Berczik Árpáddal közösen. Az iglói diákokat átdolgozta regénnyé is, a Vihar a Szentföldön című regényét R. Cassim álnév alatt jelentette meg.
Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[9] Vezette a Lelki klinika című rovatot a Színházi Életben.
Sírja a Farkasréti temetőben található (35. parcella, 12-56).
Ezen a drága magyar földön egy-két dalom tudom, hogy élni fog!
Családja
[szerkesztés]Felesége Buth Mária volt, akivel 1917. október 30-án Budapesten kötött házasságot. 1921-ben elváltak.[10] 1923-ben ismét nőül vette, de 1925-ben újból elváltak.[11]
Operettjei
[szerkesztés]- Iglói diákok (1909)
- Pünkösdi rózsa (1920)
- Rózsika lelkem (1922)
- Túl a nagy Krivánon (1924)
- A nótás kapitány (1924)
- Királyné rózsája (1925)
- Májusi muzsika (1925)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni izraelita hitközség születési akv. 33/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Farkas Mór gyászjelentése (1907). (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Keresztelési bejegyzése a debreceni református egyházközség keresztelési akv. 79/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 734/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése (2) a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 546/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 475. o.
- (1935) „Farkas Imre”. A Pesti Hírlap Nagy Naptára 45.
- Életrajz – Farkas Imre
- A Farkasréti temető 2003-ban
