Fogpiszkálófű
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Ammi visnaga Lam. | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fogpiszkálófű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fogpiszkálófű témájú médiaállományokat. |
A fogpiszkálófű (Ammi visnaga), a zárvatermők (Magnoliophyta) törzsébe, az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj.
Egyiptomból származik,[5] az ókori Ebers- féle papirusokban is említik már.[6]
Népies nevei: ammi, besnika, bisány, püspökgyom, spanyolrépa, kella, khella.[7] Az arab khella nevet egész Közel-Keleten, valamint Európában is gyakran használják.[8]
Nevét onnan kapta, hogy megszáradt, kellemes ízű ernyősugarait régen fogpiszkálónak használták. Irán és Törökország egyes vidékein még manapság is.[9]
Elterjedése
[szerkesztés]Az Atlanti-óceán meleg partvidékein, valamint a mediterrán vidékeken őshonos.[10] Marokkótól a Közel-Keletig mindenütt megtalálható.[11] Számos helyen termesztik is, például Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban, Argentínában, Chilében, Egyiptomban, Indiában, Tunéziában.[12][13]
Megjelenése
[szerkesztés]Magassága 60-100 cm.[14] Főgyökere hosszú, vékony, a föld felett gyökérnyaki részben folytatódik. Szára barázdás, alján kissé borzas.[15] A levelek szórt állásúak, az alsó tőlevelek rozettásan helyezkednek el, méretük nagyobb mint felfelé a száron elhelyezkedő többi levélnek, melyeknek mérete felfelé fokozatosan csökken.[14] A virágai fehér színűek, de díszvirágként termesztve, lila változatban is előfordul.[16] Virágzási ideje július, augusztus, szeptember.[17] Az összetett ernyős virágzata[18] tövében fellevelek helyezkednek el. Az ernyősugarak enyhén bordázottak, 5-6 cm hosszúak, szárazon sárgásbarna színűek.[14] Virágzás előtt és után megnyúlnak, majd gömbformában összehajlanak.[19] Ebben az állapotban érlelik meg a magokat, melyeket az ernyővirágzat megszáradva is sokáig megtart. A virágfejek, akár 15 cm-esek is lehetnek.[20]
Fontos fajbélyeg sima termése, ez különbözteti meg legjobban a murok nemzetségtől. Ikerkaszat termései kicsik, hosszúságuk 1,5-3 mm, szélességük 0,9 mm,[11] színük sötétbarna, alakjuk lapos, kissé hengeres, öt részből állnak, melyeket világossárga edénynyalábokat tartalmazó bordák választanak el egymástól. A bordák között olajjáratok futnak.[14] Illóolaj tartalma nem csak a magoknak van, hanem az egész növénynek. Az egész növény, kellemes, fűszeres illatú, mely száradás után is érezhető.[13] Íze aromás, keserű, enyhén csípős.[21]
Termesztése
[szerkesztés]Ha már ültetve volt, akkor önmagát szaporítja tovább azáltal, hogy ősszel a megérlelt magjait elhullajtja, ami a következő év tavaszán kicsírázik, így újítva meg állományát.
Első vetésként magvetéssel termeszthető. Tavasszal, ha a talaj hőmérséklete 10 °C fölé emelkedik lehet elkezdeni magjainak ültetését, melyek 10-14 °C fölött kezdenek el csírázni. Legnagyobb biztonsággal április közepe felé érdemes elkezdeni a vetését. A sorok között 40-50 cm-t érdemes tartani. A magokat 2-4 cm mélyen kell a földbe helyezni, 8-10 cm-re egymástól.[22] A napos, meleg helyeket kedveli, árnyékban nem fejlődik megfelelően, virágai kisebbek lesznek. A dús nektárú virágzása egész nyáron át tart. Nem kimondottan vízigényes, de az öntözést, különösen virágnyílás előtt nagyra fejlődő virágaival meghálálja, viszont az árasztást, a folyamatos vizes talajt nem kedveli. Talajban nem különösebben igényes, a kissé köves, csekély termőrétegű talajon is megél.[10][13] Különösebb gondozást nem igényel, gyomlálni is ritkán kell, főleg a nagyra növő gyomoktól kell megtisztítani a földjét, mert ezek benőhetik, elnyomhatják (pl. a szőrös disznóparéj).
Betegsége
[szerkesztés]Párás, meleg nyarakon a leveleket a lisztharmat megtámadhatja, de csak ha igen nagy kiterjedésű érdemes permetezni.[14]
Hatóanyagai
[szerkesztés]Drogként, virágzata érett ikerkaszat terméseit használják Ammi visnagae fructus néven. Hatóanyagai a furokumarin, kellin, visnagin, khellol és glükozidja a khellenin, khellinol, ammiol és glikozidja, khellinon, visammiol, visznadin, szamidin, dihidroszamidin, flavonoidok, kempferol, kvercetin származékok, illóolaj (kámfor, karvon, alpha-terpineol, linalool főkomponensek), olajsav, fehérje, cserzőanyagok, delfinidin, fahéjsav, fenil-alanin, palmitinsav, ramnóz, rutin, tejsav, zsír, xilóz, sztearinsav, sikimisav, terpinén-4-ol, xantotoxin.[11][23][24][25]
Gyógyhatásai
[szerkesztés]Ősi gyógynövény, már az ókorban, Egyiptomban is használták termését görcsoldó szerek készítésére. Később feledésbe merült, majd századunkban újra alkalmazni, termeszteni kezdték.[13]
Serkenti a vérkeringést, ezáltal átmelegíti a szervezetet, ellazítja a méh izomzatát, enyhíti az alhasi fájdalmakat,[26] a hormonháztartás egyensúlyának fenntartásában is segít, jó közérzetet biztosít.[27][28]
Hörgő és húgyvezeték tágító,[29] a szíverek tágításával a szív vérellátását,[30] és annak teljesítményét javítja,[31] hatásos szívtáji anginás fájdalom esetén.[6]
Különösen gyerekeknél nagyon hasznos hörghurutnál és asztmás rohamoknál, alkalmazásával a hörgők és a légcső könnyebben átjárható lesz levegővételnél.
Segít a vesekövek felszabadításában és kiürítésében, vese és húgyvezeték lazító, vizelethajtó hatásának köszönhetően.[20] Szájon át alkalmazva hasi görcsöknél és cukorbetegségnél is alkalmazható. Külsőleg, bőrre kenve gyulladást, sebet, harapást gyógyít, valamint pikkelysömört és foltos hajhullást is.[32]
Homeopátiás alkalmazása
[szerkesztés]Simaizom görcsoldás.[18]
Felhasználása
[szerkesztés]Fűszeres, zamatos ízű ernyősugarait fogvájóként manapság is alkalmazzák.[15]
Fiatal gyökereit mint a sárgarépát, ételek készítésénél használják.[33]
Virágcsokrokba is teszik, vázában díszvirágként egy hétig is eláll.[16]
Figyelmeztetés
[szerkesztés]A növényből származó vegyületek fény hatására aktivizálódnak, bőrre kerülve fájdalmas bőrirritációt és felhólyagosodást okozhatnak. Szedésükkor érdemes hosszú ujjú inget és kesztyűt viselni, valamint letépése helyett vágóeszközt használni. Bőrre kerülve szappannal és vízzel azonnal le kell mosni. Komolyabb panaszok esetén orvoshoz kell fordulni.[20]
Nagy dózisban, szájon át történő alkalmazása májkárosodást okozhat. Méhstimuláló hatása miatt terhesség alatt kerülni kell a szedését.[32]
Képgaléria
[szerkesztés] |
 |
 |
 |
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Classification. plants.usda.gov. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
- ↑ Ammi visnaga. iucnredlist.org. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
- ↑ Ammi visnaga Fruit. usp.org. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
- ↑ Ammi visnaga. theplantlist.org. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
- ↑ Fogpiszkálófű (Ammi visnaga). panarom.hu. [2018. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 25.)
- ↑ a b Fogpiszkálófű. mimi.hu. (Hozzáférés: 2018. június 25.) [Tiltott forrás?]
- ↑ Fructus Ammi Visnagae. apps.who.int. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Ammi visnaga (L.) LAM.. avogel.ch. (Hozzáférés: 2018. június 25.)
- ↑ Fogpiszkálófű (Ammi visnaga L.). bme.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- ↑ a b Gyógyító Fogvájó? - a Fogpiszkálófű. edenkert.hu, 2010. augusztus 26. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
- ↑ a b c III.2.2.3. KUMARINOKAT TARTALMAZÓ DROGOK. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
- ↑ Ammi Visnaga in treatment of urolithiasis and hypertriglyceridemia. nih.gov. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
- ↑ a b c d Az újra felfedezett fogpiszkálófű. szepzold.hu, 2012. január 30. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
- ↑ a b c d e Fogpiszkálófű. terebess.hu. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
- ↑ a b Fogpiszkálófű (Ammi visnaga L.). enfo.agt.bme.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 5.)
- ↑ a b Ammi visnaga, Ammi dara – fogpiszkálófű. florahungaria.hu. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
- ↑ Ammi visnaga Seeds. mr-fothergills.co.uk. [2018. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
- ↑ a b Fogpiszkálófű. interherb.hu, 2011. június 15. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
- ↑ Gyógyító Fogvájó? – a Fogpiszkálófű. erdon.ro, 2011. április 15. [2018. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
- ↑ a b c Ammi visnaga. floralencounters.com. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
- ↑ Fructus Ammi Visnagae. who.int. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
- ↑ Fogpiszkálófű. xfree.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- ↑ Khella (Ammi visnaga). sigmaaldrich.com. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
- ↑ Fogpiszkálófáfű. interherb.hu, 2011. június 15. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
- ↑ Fogpiszkálófáfű. liberherbarum.net. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ Gyógynövények női panaszok ellen – A poloskavész és a fogpiszkálófű. femvital.hu. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ A 10 legerősebb görcsoldó gyógynövény. fitnesslife.hu. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ A 10 legerősebb görcsoldó gyógynövény, amit minden nőnek ismernie kell: ezeket idd fájdalmas menstruációra. napiujsag.hu, 2017. szeptember 11. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Fogpiszkálófű (Ammi visnaga) illóolaj. panarom.hu. [2018. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Szívkoszorúér-megbetegedések. tgy-magazin.hu. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Khella (Ammi visnaga). sigmaaldrich.com. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ a b Ammi Visnaga in treatment of urolithiasis and hypertriglyceridemia. nih.gov. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Termesszék velem: fogpiszkálófű. szabadfold.hu, 2011. június 11. [2018. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 5.)
