Ugrás a tartalomhoz

Hörghurut

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Nem tévesztendő össze a következővel: bronchiolitis.
Hörghurut
A heveny hörghurut vázlatos képe
A heveny hörghurut vázlatos képe
LatinulBronchitis
AngolulBronchitis
Osztályozás
BNO-10J04.0 (Bronchitis acuta), J41.0 (Bronchitis chronica), J41.1 (Bronchitis chronica mucopurulenta)
Epidemiológia
Földrajzi előfordulásAz egész világon
Prevalencia
Magyarországon25% a dohányzók és a szennyezett levegőjű városok 40-60 éves korú lakói között
Leírás
Érintett szervekalsó légutak, esetenként a légcső is (tracheobronchitis)
Etiológiavírusos vagy bakteriális fertőzés (cseppfertőzéssel), megfázás
Kockázati tényezőkdohányzás, szennyezett munkahelyi és városi levegő, a tüdőkeringés zavarai
Főbb tünetekköhögés, köpetürítés, súlyosabb esetekben láz, elesettség, nehezített légzés
Diagnosztikafőbb tünetek észlelése
Szövődményeka légutak és a tüdőszövet károsodásai, mellhártyagyulladás, tüdőgyulladás
Kezeléssúlyossági foktól függően változó (inhalálás, nyákoldó köptetők, köhögés- és lázcsillapítás, antibiotikumok)
Kórjóslatsúlyossági foktól függően változó, de a heveny forma többnyire hamar és maradéktalanul gyógyul
Megelőzésa kockázati tényezők, főleg a dohányzás, megfázás és cseppfertőzés kerülése
Adatbázisok
DiseasesDB29135
MedlinePlus001087
MeSH IDD006323
A Wikimédia Commons tartalmaz Hörghurut témájú médiaállományokat.

A hörghurut (bronchitis)[1] a hörgők (bronchusok) (a nagyobb és közepes méretű azon légutak, amelyek a gerincesek légcsövéből a tüdő legtávolabbi (distalis) állományába eljuttatják a levegőt) nyálkahártyájának gyulladása.[2][3] A hörghurutnak két kategóriája különböztethető meg: a heveny (akut) és az idült (krónikus).[2][3][4] A heveny hörghurutra jellemző tünet a köhögés, amely lehet száraz vagy köpetürítéssel járó. (A köpet (sputum) a légutakból a gyors levegőkiáramlás által „felköhögött” nyák és a hozzá keveredő egyéb anyagok (elhalt sejtek, kórokozók, belégzett szennyeződések, vörösvértestek stb.)). A heveny hörghurut gyakran kísérője az olyan heveny vírusos megbetegedéseknek, mint a közönséges nátha vagy az influenza. A heveny hörghurutos esetek 90%-át vírusok okozzák, ezzel szemben a baktériumok csak 10%-ban szerepelnek kórokozóként.[5][6] Az idült hörghurut egyik típusa a krónikus obstruktív légúti betegségnek, amit a produktív (köpetürítéssel járó), évenként legalább három hónapig tartó, legalább két éven át évenként egyszer vagy ismételten jelentkező köhögés jellemez. A krónikus hörghurut általában a légutakat ingerlő anyagok ismételt belégzése miatt alakul ki. A legáltalánosabb ok a dohányzás, de kialakulhat kén-dioxid és nitrogén-monoxid (nitrogénoxid) belégzés miatt is,[7] illetve a légutakat izgató anyagok belégzésével járó munkahelyi ártalomként.[6][8] Azoknál az egyéneknél akik cigarettafüstnek, légutakat izgató anyagoknak hatásának vannak tartósan kitéve, vagy legyengült az immunrendszerük, fokozott a hörghurut kialakulásának kockázata.[9]

Heveny hörghurut

[szerkesztés]

A heveny hörghurut (bronchitis acuta) egy az alsó légutakra korlátozódó megbetegedés, amely a hörgők (bronchus) gyulladását jelenti. A heveny hörghurut egy akut megbetegedés, amely három hétnél rövidebb ideig tart, fő tünete a köhögés, ehhez a következő alsó légúti tünetek közül még legalább egy társul. Nevezetesen ilyen: a nehezített, sípoló légzés, a köpetürítés, és a mellkasi fájdalom.[5][10] A köhögés, a heveny hörghurut[11] jellemző tünete, a szervezetnek egy védekező reakciója, amely arra irányul, hogy kiürítse a fokozott mértékben termelődő nyákot a tüdőből és a légutakból .[12] A heveny hörghurut egyéb általános tünetei/kísérői: torokfájás, nehezített légzés, fáradtság, orrváladékozás, orrdugulás, (nátha), hőemelkedés vagy enyhe láz, mellhártyaizgalom/gyulladás, rossz közérzet, köpetürítés.[6][11][13] A heveny hörghurutot leggyakrabban vírusok okozzák, amelyek megfertőzik a hörgők nyálkahártyáját, és ezzel gyulladást és fokozott nyákos váladékürítés okoznak.[11] A heveny hörghurut gyakran a felső légutak olyan fertőzése következtében alakul ki, mint a közönséges nátha vagy az influenza.[2][6][11] A heveny hörghurutos megbetegedések 90%-át vírusok okozzák, többnyire rhinovírusok, coronavírusok, adenovírosuk, metapneumonia vírusok, parainfluenza vírusok, légzőszervi szinciciális vírusok és influenzavírusok.[5] Bizonyos vírusok, mint pl. a rhinovírusok arról is ismertek, hogy az idült hörghurut akut fellángolását (exacerbation) válthatják ki. .[14] A baktériumok – beleértve a Mycoplasma pneumoniae, Mycoplasma pneumoniae,[5] így a Chlamydophila pneumoniae,[5] Bordetella pertussis,[5] valamint a Streptococcus pneumoniae) és a Haemophilus influenzae baktériumokat is – a bakteriális eredetű hörghurutos megbetegedések mintegy 10%-át okozzák.[6] A hörghurutok megközelítőleg 5-10%-a bakteriális fertőzés következménye. A hörghurutot az orvos egy alapos fizikális vizsgálat során könnyen felismerheti (diagnosztizálhatja). Tekintettel a hörghurut nem jellegzetes (specifikus) jeleire és tüneteire, amelyek az egyes betegeknél előfordulhatnak, az olyan egyéb diagnosztikai eljárások, mint a mellkasröntgen, a tüdőgyulladás kizárására, a köpet mikrobiológiai tenyésztése a szamárköhögés vagy más bakteriális légúti fertőzések kizárására , vagy a tüdőfunkciók vizsgálatára szolgáló tesztek alkalmazása , a tüdőasztma és a tüdőtágulás (emphysema) kizárására indokolt lehet.[15] A heveny hörghurut kezelése elsősorban tüneti. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők használhatók a láz és a torokfájás csillapítására. A gyógyszeres kezelés mellett igen jól hatnak az olyan egyszerű eljárások, mint a kamillás inhaláció, a lassan elfogyasztott forró tea. Mindkét eljárás segít a tünetek jelentős enyhítésében, a köpetürítés útján bekövetkező légút-tisztításban a torokfájás csillapításában. A betegség kezelés nélkül is többnyire gyorsan elmúlik.[6] Ennek ellenére a fenti egyszerű, „házilagos” eljárások javítják a beteg közérzetét, megrövidítik a betegség lefolyását és csökkentik a szövődmények kialakulásának valószínűségét. Ezért semmiképpen sem hagyhatóak figyelmen kívül. A legtöbb heveny hörghurutos megbetegedést vírusok okozzák, ezért az antibiotikumos kezelés általában nem ajánlott, mivel azok a bakteriális fertőzések esetében lehetnek hatásosak.[8][12] Az antibiotikumos kezelés vírusos hörghurutok esetében elősegítheti az antibiotikumokra rezisztens baktériumflóra kialakulását, ami fokozottabb betegségterjedéshez, sőt fokozottabb halálozáshoz is vezethet.[5] Ennek ellenére még a vírusos hörghurutok bizonyos eseteiben is indokolt lehet az antibiotikus kezelés a másodlagos bakteriális felülfertőzések megelőzésére.[12]

Orvostörténeti megfontolások

[szerkesztés]

A hörghurut nyilvánvalóan az emberiség történetét végigkísérő, és sok problémát okozó betegség volt, hiszen mind a hajlamosító tényezők, mind a kórokozók végig jelen voltak. Emellett, amíg nem voltak antibiotikumok és egyéb modern gyógyszerek, és a tüdőgümőkór is elterjedt volt, a szövődményei is könnyen halálhoz vezethettek. Sajnos megfelelő források híján részletes és korrekt orvostörténeti áttekintésre nincs mód. De példaként álljon itt egy átvett idézet, ami képet ad arról, hogy milyenek voltak az ismeretek a kórképről, és milyen gyógyítási eljárásokat alkalmaztak a 19. század végén.

A krónikus hörghurut

[szerkesztés]

A krónikus hörghurut (bronchitis chronica) a krónikus obstruktív légúti betegségek egyik típusa, amelyet produktív (köpetürítéssel járó) köhögés jellemez, amely állapot évenként több mint három hónapig tart, legalább az egymást követő két évben anélkül, hogy valamilyen kiváltó alapbetegséghez társulna .[3] Az elhúzódó bakteriális hörghurutot úgy határozzák meg, mint krónikus produktív köhögéssel járó kórképet, amely fokozott bronchioalveoláris átöblítéssel jár, és antibiotikum kezeléssel megszüntethető.[16][17] A krónikus hörghurut tünetei közé tartozik az asztmás jellegű (sípoló) nehézlégzés, különösen fizikai aktivitás esetén, és az oxigéntelítettség csökkenése.[18] A köhögés gyakran súlyosbodik röviddel ébredés után, a köpet sárga vagy zöld színű lehet, és vérdarabkákat is tartalmazhat.[6] Az elhúzódó bakteriális hörghurutot általában a Streptococcus pneumoniae, a nem tipizálható Haemophilus influenzae, vagy a Moraxella catarrhalis okozzák.[16][17] Az obstruktív légúti/tüdő betegségekben, mint a hörghurut, szenvedő betegeknél csökkent FEV1 és FEV1/FVC[19](en) arány fordulhat elő a tüdőfunkciókat vizsgáló tesztekben.[20][21][22] A többi általánosan előforduló obstruktív betegségtől - mint az asztma vagy a tüdőtágulat (emphysema), a hörghurut ritkán okoz magas pulmonális reziduális térfogatot (a maximális erőltetett kilégzés után a tüdőben visszamaradó levegő térfogata)[23] Nyilvánvaló bizonyítékok utalnak arra, hogy az idült hörghurutban megfigyelhető csökkent légzési funkciók folyamatának előrehaladása lassítható a dohányzás abbahagyásával.[24] A krónikus hörghurut kezelhető tünetileg, gyógyszer nélkül vagy gyógyszeres kezeléssel. Típusos nem gyógyszeres megközelítése a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (angolul: COPD – Chronic Obstructive Pulmonary Disease) a tüdőbetegek rehabilitációja, a tüdőtérfogat sebészeti csökkentése, és a tüdőátültetés.[24] A légzőtraktus hámjának gyulladása és a vizenyője (ödéma) csökkenthető kortikoszteroidok belélegeztetésével.[25] A sípoló nehézlégzés a hörgők görcsének (a kisebb hörgők szűkülete a falukban lévő simaizmok reverzibilis összehúzódása miatt) hörgőtágítókkal való oldásával kezelhető: így hosszú hatású β-adrenergic receptor agonistákkal (mint pl. a (salmeterol) és a belégzett (inhalált) antikolinerg anyagokkal, mint az (ipratropium bromid) vagy a (tiotropium bromid).[26] A nyákoldók (amelyek köptető néven is szerepelnek) kifejthetnek kisebb terápiás hatást a krónikus hörghurut heveny fellángolásaira (akut exacerbatio).[27] Az oxigénterápia – kiegészítő oxigén adagolása a belégzett levegőhöz - a hipoxémia (túl alacsony véroxigén szint) kezelésére szolgál, és kimutatták, hogy ezzel csökkenthető a krónikus hörghurutban szenvedő páciensek halálozása.[6][24] A kiegészítő oxigén adagolás csökkentheti a légzés erősségét, ami a vér széndioxid szintjének növekedéséhez vezethet (hiperkapnia) és következményes respirációs (légzési) acidózishoz.[28]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hörghurut (magyar nyelven). Házipatika.com. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
  2. ↑ a b c Mayo Clinic Staff: Bronchitis Definition (angol nyelven). Mayo Clinic, 2011. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  3. ↑ a b c Understanding Chronic Bronchitis – Adatok a krónikus hörghurut megértéséhez (angol nyelven). American Lung Association, 2012. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
  4. ↑ National Lung, Heart, and Blood Institute: Chronic Bronchitis (angol nyelven). National Institutes of Health, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  5. ↑ a b c d e f g (2010. December) „Diagnosis and treatment of acute bronchitis” (angol nyelven). American Family Physician 82 (11), 1345–1350. o. PMID 21121518. 
  6. ↑ a b c d e f g h Cohen, Jonathan and William Powderly. Bronchitis, Bronchiectasis, and Cystic Fibrosis (angol nyelven). Mosby (Elsevier) (2004) 
  7. ↑ Kumar, Vinay, Abul K. Abbas, Nelson Fausto, Richard N. Mitchell. Chapter 13. The Lung Robbins Basic Pathology, 8th ed. (angol nyelven), Philadelphia: Saunders Elsevier (2007). ISBN 978-1-4160-2973-1 
  8. ↑ a b Mayo Clinic Staff: Bronchitis: Causes (angol nyelven). Mayo Clinic, 2011. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  9. ↑ Mayo Clinic Staff: Bronchitis: Risk factors (angol nyelven). Mayo Clinic, 2011. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  10. ↑ BMJ Evidence Centre: Definition (angol nyelven). Acute bronchitis Basics. BMJ Publishing Group, 2012. (Hozzáférés: 2013. január 6.)[halott link]
  11. ↑ a b c d U.S. National Library of Medicine: Bronchitis-acute (angol nyelven). National Institutes of Health, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  12. ↑ a b c Mayo Clinic Staff: Bronchitis: Treatment and drugs (angol nyelven). Mayo Clinic Staff, 2011. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  13. ↑ Mayo Clinic Staff: Bronchitis: Symptoms (angol nyelven). Mayo Clinic, 2011. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  14. ↑ Fauci, Anthony S., Daniel L. Kasper, Dan L. Longo, Eugene Braunwald, Stephen L. Hauser, J. Larry Jameson. Chapter 179. Common Viral Respiratory Infections and Severe Acute Respiratory Syndrome (SARS) Harrison's Principles of Internal Medicine, 17th ed., New York: McGraw-Hill (2008). ISBN 978-0-07-147691-1 
  15. ↑ Mayo Clinic Staff: Bronchitis: Tests and diagnosis. Mayo Clinic, 2011. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  16. ↑ a b Goldsobel, A.B., Chipps, B.E (2010. March). „Cough in the pediatric population”. The Journal of Pediatrics 156 (3), 352–358.e1. o. DOI:10.1016/j.jpeds.2009.12.004. PMID 20176183. 
  17. ↑ a b (2013. January) „Protracted bacterial bronchitis: reinventing an old disease”. Archives of disease in childhood 98 (1), 72–76. o. DOI:10.1136/archdischild-2012-302760. PMID 23175647. 
  18. ↑ U.S. National Library of Medicine: Chronic obstructive pulmonary disease. A.D.A.M. Medical Encyclopedia, 2011. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  19. ↑ Légzésfunkció (magyar nyelven). Házipatika.com. [2019. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  20. ↑ National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) Respiratory Health Spirometry Procedures Manual. Centers for Disease Control and Prevention, 2008. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
  21. ↑ (2004. March) „The impact of smoking cessation on respiratory symptoms, lung function, airway hyperresponsiveness and inflammation”. The European respiratory journal: official journal of the European Society for Clinical Respiratory Physiology 23 (3), 464–476. o. PMID 15065840. 
  22. ↑ (2011. June) „Lower limit of normal or FEV1/FVC<0.70 in diagnosing COPD: an evidence-based review”. Respiratory medicine 105 (6), 907–915. o. DOI:10.1016/j.rmed.2011.01.008. PMID 21295958. 
  23. ↑ (2005. September) „Standardisation of the measurement of lung volumes”. The European respiratory journal: official journal of the European Society for Clinical Respiratory Physiology 26 (3), 511–522. o. DOI:10.1183/09031936.05.00035005. PMID 16135736. 
  24. ↑ a b c "Fauci, Anthony S., Daniel L. Kasper, Dan L. Longo, Eugene Braunwald, Stephen L. Hauser, J. Larry Jameson. Chapter 254. Chronic Obstructive Pulmonary Disease Harrison's Principles of Internal Medicine, 17th ed., New York: McGraw-Hill (2008). ISBN 978-0-07-147691-1 
  25. ↑ (2011) „Inhaled corticosteroids versus long acting beta(2)-agonists for chronic obstructive pulmonary disease”. Cochrane database of systematic reviews 12 (CD007033). DOI:10.1002/14651858.CD007033.pub3. PMID 22161409. 
  26. ↑ (2012) „Tiotropium versus placebo for chronic obstructive pulmonary disease”. Cochrane database of systematic reviews 7 (CD009285). DOI:10.1002/14651858.CD009285.pub2. PMID 22786525. 
  27. ↑ (2012) „Mucolytic agents for chronic bronchitis or chronic obstructive pulmonary disease”. Cochrane database of systematic reviews 8 (CD001287). DOI:10.1002/14651858.CD001287.pub4. PMID 22895919. 
  28. ↑ (2011) „Supplementary oxygen for nonhypoxemic patients:O2 much of a good thing?”. Critical Care 15 (3), 305. o. DOI:10.1186/cc10229. PMID 21722334. 

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bronchitis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hörghurut&oldid=27310868”