Kalcium-hidrogén-karbonát
Kalcium-hidrogén-karbonát | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 3983-19-5 | ||
PubChem | 10176262 | ||
ChemSpider | 8351767 | ||
| |||
| |||
InChIKey | NKWPZUCBCARRDP-UHFFFAOYSA-L | ||
UNII | 7PRA4BLM2L | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | Ca(HCO3)2 | ||
Moláris tömeg | 162,11464 g/mol | ||
Oldhatóság (vízben) | 16,1 g/100 ml (0 °C) 16,6 g/100 ml (20 °C) 18,4 g/100 ml (100 °C) | ||
Veszélyek | |||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kalcium-hidrogén-karbonát a kalcium szénsavval alkotott egyszeresen savanyú sója.
Tulajdonságai
[szerkesztés]Nagyon jól oldódik vízben, 0 °C-on 100 g-ban kb. 16,1, 20 °C-on 16,6, 100 °C-on 18,4 g oldódik. Csak vizes oldatban létezik, mert levegőn elbomlik kalcium-karbonát, víz és szén-dioxid keletkezése közben. Ez a reakció megfordítható. A kalcium-hidrogén-karbonát fontos szerepet játszik a cseppkövek keletkezésében és eltűnésében. A források sok szénsavat tartalmaznak, amik feloldják a cseppköveket, ekkor kalcium-hidrogén-karbonát keletkezik. A forrás viszi magával, de ahogy egy helyen megáll a forrás vize, és elpárolog, a kalcium-hidrogén-karbonát elbomlik, a keletkező kalcium-karbonát kiválik. Így tűnnek el és keletkeznek cseppkövek. A kalcium-hidrogén-karbonát is szerepet játszik a víz „keménységében”. A vízkő egy része is a kalcium-hidrogén-karbonát bomlásának köszönhető. Nátrium-karbonáttal reagál:
Ca(HCO3)2(aq) + Na2CO3(s) = CaCO3(s) + 2 NaHCO3(aq)
Előállítása
[szerkesztés]Vizes oldata előállítható szénsav és kalcium-karbonát reakciójával.
- H2CO3 + CaCO3 → Ca(HCO3)2
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Calcium bicarbonate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.