Ugrás a tartalomhoz

Fábri Zoltán (rendező)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fábri Zoltán szócikkből átirányítva)
Fábri Zoltán
Novák Mária felvétele
Novák Mária felvétele
SzületettFurtkovits Zoltán[1]
1917. október 15.[2][3][4][5][6]
Budapest
Elhunyt1994. augusztus 23. (76 évesen)[2][3][4][5][7]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaApor Noémi
GyermekeiFábri Péter
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeFarkasréti temető (32/2-1-159/G)

A Wikimédia Commons tartalmaz Fábri Zoltán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fábri Zoltán (eredeti nevén: Furtkovits Zoltán), (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23.) háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező,[Mj. 1] forgatókönyvíró, főiskolai tanár, festőművész, grafikus, kiváló művész.

Életpályája

[szerkesztés]

Budapesten született Furtkovits Mihály Béla (1889–1959) és Grőber Olga Mária gyermekeként.[8] A Ferencvárosban nőtt fel, festőnek készült. 1938-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, érdeklődése azonban a színészet felé fordult. 1941-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Másodéves főiskolás, amikor a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke lett. A Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezője volt, 1949-ben pedig egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatói tisztségét töltötte be. 1950-ben a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol 1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé, a tisztséget 1981-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnök lett. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Özvegye Apor Noémi (19182005) színésznő, Várkonyi Zoltán húga.[Mj. 2] 1947-ben házasodtak össze, és 1950-ben született a fiuk, Fábri Péter fotóriporter, fotóművész (19502010), akinek a fia, szintén Fábri Péter 1985-ben jött a világra.

Színpadi rendezései

[szerkesztés]
  • Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér Rózsában
  • Grillparzer: Bánk hűsége
  • Molière: A képzelt beteg
  • Heinar Kipphardt: Az Oppenheimer ügy
  • Fehér Klára: Becsület
  • William Shakespeare: IV. Henrik
  • Giraudoux: Sellő
  • Békeffi IstvánStella Adorján: Janika
  • Pirandello: Az ember, az állat és az erény
  • Princev–Hocsinszkij: Csodák világa
  • Brustein: Tamás bátya kunyhója
  • Eugéne Scribe–Ernest Legouvé: Navarrai Margit
  • Kassák Lajos: És átlépték a küszöböt
  • Paul Vandenberghe: Tizenhétéves vagyok
  • Lilian Hellman: Kis rókák
  • John Galsworthy: Úriemberek

Díszlettervei

[szerkesztés]
  • George Bernard Shaw: Az orvos dilemmája
  • Gow: Mélyek a gyökerek
  • O'Neil: Amerikai Elektra
  • Marcel Achard: Leon és Noel
  • Knott: Éjszakai telefon
  • Strindberg: Haláltánc
  • Thurzó Gábor: Az ördög ügyvédje
  • Bruckner: Angliai Erzsébet
  • Jean Kerr: Mary, Mary
  • William Shakespeare: A makrancos hölgy
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
  • Sartre: Altona foglyai
  • Maugham: Színház
  • Szigligeti Ede: Liliomfi
  • Pirandello: IV. Henrik
  • Kesselring: Arzén és levendula
  • Molnár Ferenc: A doktor úr
  • Weingarten: A nyár
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
  • Vampilov: Kaland a főmettőrrel
  • Vampilov: Húsz perc egy angyallal
  • Alan Ayckbourn: Keresztül-kasul
  • Adujev: Dohányon vett kapitány
  • Feydeau: Bolha a fülbe
  • Schisgal: Szerelem, óh!
  • Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága
  • Páskándi Géza: Vendégség
  • O'Neill: Eljő a jeges
  • Szabó György: Napóleon és Naplóleon
  • Thurzó Gábor: Záróra
  • Mesterházi Lajos: Az ártatlanság kora
  • Lavrenyov: Amerika hangja
  • Shaw: Candida
  • Zapolszka: Dulszka asszony erkölcse
  • Katajev: Az ezred fia
  • Molière: Gömböc úr
  • Fagyejev: Az ifjú gárda
  • Osztrovszkij: Jövedelmező állás
  • Lawler: A tizenhetedik baba nyara
  • Szurov: Vadnyugat
  • Déry Tibor: Itthon
  • De Fries Károly: Mimóza
  • Hervé: Lili
  • Halász Péter–Halász Rudolf: Házasság hármasban
  • Anouilh: Euridike
  • Giraudoux: Trójában nem lesz háború
  • Agatha Christie: Tíz kicsi néger
  • Gádor Béla: Urak, költők, gyilkosok
  • Coward: Vidám kísértet
  • Jean-Paul Sartre: Temetetlen holtak
  • Zerkovitz Béla: Csókos asszony
  • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
  • Henrik Ibsen: Hedda Gabler
  • Gow–D'Usseau: Mélyek a gyökerek
  • Arthur Miller: Édes fiaim
  • Illés Endre: Hazugok
  • Goetz: Erényes otthon
  • Kanin: Ócskavas nagyban
  • Oscar Wilde: Eszményi férj

Filmjei

[szerkesztés]
Fábri Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 32/2-1-159/G.

Rendező

[szerkesztés]

Egyéb

[szerkesztés]
  • Erkel (1952, díszlettervező)
  • Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
  • Vízivárosi nyár (1965)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Kossuth-díj (1953, 1955, 1970)
  • Locarnoi Nemzetközi Filmfesztivál, különdíj, (Nappali sötétség) (1964)
  • Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, Unicrit Award, (Húsz óra) (1965)
  • Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál, fődíj (Húsz óra) (1965)
  • Kiváló művész (1965)
  • SZOT-díj (1975)
  • Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál különdíj, (141 perc a befejezetlen mondatból) (1975)
  • Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál, fődíj (Ötödik pecsét) (1977)
  • Magyar Népköztársaság babérkoszorúval díszített Zászlórendje (1977)[9]
  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, Ezüst medve, (Requiem) (1982)
  • Magyar Népköztársaság rubinokkal díszített Zászlórendje (1987)[10]
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)

Filmszerep

[szerkesztés]

Filmrendezők, film körül tevékenykedők esetében sűrűn előfordul, hogy pályatársaik egy-egy alkotásában villanásnyira megjelennek. Bacsó Péter kultuszfilmjében, A tanúban azonban Dániel Zoltán miniszter szerepét játszotta.

Hagyatéka

[szerkesztés]

2014. október 20-án elindult a Fábri Zoltán Digitális Archívum, melyet az unoka, Fábri Péter hozott létre. Az oldal célja a teljes hagyaték lépésről lépésre történő digitalizálása és a köz számára elérhetővé, kutathatóvá tétele.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. A Színházi adattárban díszlettervezőként 86, rendezőként 14 bemutatóját regisztrálták.
  2. Eredetileg Várkonyi Noémi, becenevén Nonó, lásd Krencsey Marianne 2001: Equinox ‑ 2001 ‑ 35 év Budapesten ‑ 35 év New Yorkban, Glória Kiadó és Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/047.htm
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  6. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  7. berlini Művészeti Akadémia
  8. Házasságkötési bejegyzésük a Budapest VIII. kerületi polgári esketési akv. 1528/1915. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  9. Művelődési Közlöny, 1977. november 21. (21. évfolyam, 22. szám)
  10. Magyar Közlöny, 1987. október 15. (47. szám)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • HMDB - Fábri Zoltán
  • Fábri Zoltán / Nádasy Lászlóː Fábri Zoltán. Portré-vázlat / Grunvalszky Ferencː Beszélgetés Fábri Zoltánnal. Részletek / Ember Marianː Szemelvények kritikákból / Pécsi Szikra Ny., Pécs, 1973
  • Nádasy Lászlóː Fábri Zoltán; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivum–NPI, Bp., 1974 (Filmbarátok kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben)
  • Fábri Zoltán, a képalkotó művész; szerk. Pap Pál; Szabad Tér, Bp., 1994
  • Marx Józsefː Fábri Zoltán. Fák és folyondárok, egy komoly filmrendező pályaképe; Vince, Bp., 2004
  • Barabás Kláraː A történelem körhintáján. Fábri 100; Magyar Művészeti Akadémia, Bp., 2017 + DVD
  • Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk. Molnár Ferenc azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Pajor Zsófia; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)
  • Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét. Sánta Ferenc azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Márkus István; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)

További információk

[szerkesztés]