Esterházy Pál Mária Lajos Antal

Esterházy Pál
Apjával 1916-ban
Született	1901. március 23. Kismarton
Elhunyt	1989. május 25. (88 évesen) Zürich
Állampolgársága	magyar osztrák
Házastársa	Ottrubay Melinda
Szülei	Cziráky Margit Esterházy Miklós
Foglalkozása	patrónus arisztokrata
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1924, államtudomány) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1927, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Galántai Esterházy Pál Mária Lajos Antal (Kismarton, 1901. március 23. – Zürich, 1989. május 25.) magyar filantróp, mecénás, a 20. században az örökös elsőszülött hercegi rang birtokosa az Esterházy családban. A „felszabadulás” után a Rákosi-korszak elején, 1949. február 8-án 15 év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték egy koncepciós perben. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, és Nyugatra menekült.

Családja

Esterházy Pál herceg másodikként született Esterházy Miklós Pál herceg (1869–1920) és dénesfalvai Cziráky Margit grófnő (1874–1910) öt gyermekének sorában. Testvérei:

• Mária Róza (1900. január 25. – 1971. november 30.)
• Antal Pál (1903. július 22. – 1944. december 31.), elesett a második világháborúban.
• László Antal Miklós (1905. június 4. – 2000. január 5.)
• Bernadette (1910. július 17. – 1974. április 18.)

Pál édesapja a budapesti egyetemen doktorált, majd 1898-ban IV. Miklós Pál hercegként lépett az örökös elsőszülött hercegi jogkörébe.

Életpályája

Pált házitanítók nevelték, a magyar mellett német, angol, francia, olasz, finn és az orosz nyelvet is elsajátította. Később a budapesti Piarista Gimnázium tanulója lett, ahol 1919-ben érettségizett. Egy bécsi kereskedelmi akadémián eltöltött év után, 1920-ban kezdte meg jogi és államtudományi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol 1924-ben államtudományból, 1927-ben jogtudományból doktorált. A zenei érdeklődésű fiatal herceg eredetileg botanikát és nyelveket akart tanulni, de apja 1920-ban bekövetkezett halála után, tizenkilenc évesen át kellett vennie az Esterházy-vagyon feletti hitbizományosi rendelkezés jogát. Mivel akkori értelemben még nem volt nagykorú, gyámsági tanácsot rendeltek mellé, amelynek tagjai korábbi házitanítója, Horváth Gábor, gróf Esterházy Móric – a Tisza Istvánt követő miniszterelnök – valamint nagybátyja, Cziráky gróf. Ebben az időben Pál herceg a Budai Várnegyedben, a család palotájában lakott, később a eszterházai kastélyban.

Trianont követően a család birtokai kettéváltak: 128 ezer hektár maradt Magyarországon, míg közel 66 ezer hektár Ausztriában. Ez utóbbi mintegy 10 százalékát tette ki a Magyarországról lehasított Burgenland, az új tartomány területének. Esterházy Pál herceg, aki Európa egyik leggazdagabb emberének számított, politikai és társadalmi értelemben visszavonult életet élt. 1927-ben a felsőház megalakulásakor nem volt hajlandó iratait benyújtani, és annak munkájában részt venni. Mindössze a római katolikus egyház civil szervezete, az Actio Catholica elnökségi tisztét töltötte be, rövid ideig.

Az ezerkilencszázhúszas-harmincas években a család és Ausztria, valamint Burgenland kapcsolata konfliktusmentes volt. A kismartoni kastélyt és más birtokokat a város rendelkezésére bocsátották. Az Anschluss azonban jelentős változásokat hozott 1938-ban. A nácik politikai ellenfelet láttak a hercegben, és lépéseket tettek az Esterházy-javak eltulajdonítására. Ebben az időben Pál Magyarországon élt, nem kereste fel burgenlandi családi birtokait, sem Kismartonban, sem Fraknón. A második világháború végén itthon is feszültté vált a politikai helyzet. A nyilasok hatalomátvételekor Pál egy olyan csoporttal állt kapcsolatban, amely aktívan fellépett a zsidók deportálása és kiirtása ellen.

1945 után a földreform során a herceg összes magyarországi birtokát elkobozták, földbirtokait felosztották. 1946-ban házasságot kötött Ottrubay Melindával, a Magyar Állami Operaház primabalerinájával. A házaspár Budapesten élt, egyszerű körülmények között. 1948. december 2-án Pál herceget négy titkosrendőr letartóztatta otthonában. Feleségének az életrajzi filmben elhangzó visszaemlékezése szerint a letartóztatást végző rendőrcsoport vezetője, Esterházy felszólítására Bárd Károly századosként szabályosan igazolta magát. A József körúti háromszobás lakásban házkutatást tartottak, könyvtárát lefoglalták a Országos Széchényi Könyvtár számára. A herceget az ÁVO börtönében kihallgatták, majd Mindszenty bíboros koncepciós perének negyedrendű vádlottjává tették. Az államrend megdöntését célzó összeesküvésben való részvétellel és devizavétséggel vádolták. Már 1947-ben feleségével el kívánták hagyni az országot. Ekkor többek között Francis Spellman bíboros közvetítésével átvettek egy 10 ezer amerikai dollárról szóló csekket, amelyet az New Yorkból küldött a magyar katolikus egyház támogatására. Az ÁVO Mindszenty munkatársaitól értesült erről, és azzal vádolta meg Pál herceget, hogy túlzottan magas árfolyamon vásárolta meg a csekket, támogatva ezzel a bíboros Habsburg-restaurációs összeesküvését. A kínzások hatására „beismerő vallomást” tett, majd az ezt követő perben 15 év fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítélték 1949. február 8-án.

1946-ban az ausztriai szovjet katonai közigazgatás az ott még megmaradt burgenlandi birtokait mint ún. „német tulajdont” jogellenesen lefoglalta. Az erdő-, és mezőgazdasági birtokok, kastélyok, udvarok, gyárak és műgyűjtemények az 1955-ös osztrák államszerződés időpontjáig szovjet végrehajtási zárgondnokság alatt maradtak, akik ezeket erősen megrongálva, s kifosztva hagyták hátra. A szovjet csapatok Ausztriából való távozása után a magyar kommunista vezetés megkísérelte megszerezni az ottani Esterházy-birtokok feletti rendelkezés jogát. A magyar hatóságok érveit, miszerint Esterházy Pált vagyonvesztésre ítélték, az osztrák hatóságok, elsősorban a Rudolf Kirchschläger vezetése alatt álló külügyminisztérium emberi jogi irodája, elutasították.

Az 1956-os forradalom során a herceg kiszabadult a börtönből, és az ausztriai vagyonát kezelő osztrák hivatalnokok, s tanácsadók segítségével el tudta hagyni az országot. Feleségével a svájci, Zürichben telepedett le. Burgenlandban 1946–47-ben, 1956-ban és 1964–68-ban az Esterházy-birtokok a különféle politikai pártok földreform- és államosítási követelései a politikai viták középpontjában álltak. Az 1960-as években az Osztrák Szocialista Párt a választási küzdelmekben sikeresen használta fel a család vagyonelkobzásának kérdését. 1970 után enyhült a feszültség a politikai vezetés és a Zürichben élő herceg között.

A történelem viharai által meghurcolt, humanista dr. Esterházy Pál herceg 1989. május 25-én hunyt el zürichi otthonában.

A művészetet és tudományt támogató tevékenysége

Művészetbarát és tudománypártoló volt. 1938-ban 300 ezer pengős alapítványt tett az orvosi kutatás előmozdítására. A képzőművészetet évenkénti vásárlásaival, festőművészeti és szobrászati díjak adományozásával támogatta. Elkészíttette Eszterházán a Haydn-domborművet és Kismartonban a Haydn-síremléket. Saját költségén kiadatta Esterházy Miklós nádor iratait.

Az 1920-as években a Magyar Ornithológiai Szövetséget két madárvárta megalapításával támogatta. Kapuvár határában ma is áll az egykor Király Iván által vezetett Hansági Madárvárta. Mekszikópusztán a Hansági-főcsatorna torkolatánál állt az 1940-es évekig a Breuer György vezette Fertői Madárvárta, amely a második világháború végén találatot kapott és leégett.

Esterházy Pál személyesen kezdeményezte nemzeti park kialakítását a Fertő ausztriai részén, amihez saját birtokait ajánlotta fel.

Források

• Esterházy Pál 1901–1989: Az utolsó herceg a szélsőségek évszázadában. Szerk. Stefan August Lütgenau. Budapest: Balassi. 2008. ISBN 978-963-506-741-1  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Esterházy V. Pál herceg halálának 25. évfordulója (1901–1989), esterhazy.at

További információk

• Életrajzi film az MTV-ben (sugárzás: MTV1, 2010. november 25. [1]

Irodalom

• Hanna Molden: Griff és rózsa. Esterházy Pál és Ottrubay Melinda története, Elektra Kiadóház, 1999