Ugrás a tartalomhoz

Dunavecsei kikötő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dunavecsei kikötő több száz éve használt vízi kereskedelmi csomópont. A kikötő a dunaújvárosi kikötőtől körülbelül 6,5 kilométerre van, Dunavecse település déli oldalánál található, a Pentele-híd közvetlen közelében.[1][2]

Közvetlenül elérhető az M6-os, M8-as autópályákról, az 51-es főútról.

A Dunavecse Kikötő Kft. 1996 óta üzemelteti. A dunavecsei kikötő rendelkezik híd mérleggel, számítógépes mérlegelési rendszerrel, hidraulikus átrakógéppel, garatokkal, szállítószalaggal a pakoláshoz.[3][4][5]

A teljes területe a dunavecsei kikötőnek 42 300 négyzetméter. Egyszerre 50 jármű tud parkolni a kikötőnél. A rakpart hossza 380 méter, 150 méteren át lejt. 20 000 négyzetméteren van raktározási lehetőség.[6] Főbb feladata uszályok ki- és berakása.[7] Foglalkoznak ömlesztett tömegáru, darabáru és rakodólapos áru mozgatásával.[8] A dunavecsei kikötőnek új hajóállomását adták át, mely 500 tonnás szerkezetet jelent és készítője az a KÉSZ Csoport,[9] mely a budapesti Kossuth téren és a Daimler kecskeméti gyárán is dolgozott. A Kész Csoport közösen dolgozott projekteken a MAHARD Kft.-vel, ami a vízről történő feladatokhoz nyújtott eszközöket.

Szucsányi László és Vörös Sándor a dunavecsei kikötő kettes hajóállomásának szalagavatóján mondtak beszédet.[4]

A Pentele-híd készítésekor egy cölöpsort építettek, erre került rá a kettes hajóállomás. A teherbírása 150 tonna az 500 tonnás szerkezetnek, aminek szállító- és futószalagja van. Négy hektár áll rendelkezésre a szállított áru tárolására. 500 négyzetméteres új területet hoztak létre pakolásra, a víz magasságától zavartalanul lehet a kikötőt használni.

Rédli László a dahar által a dunaújvárosi kikötő bővítésének egyik irányítója.[10][11][12]

A dunaújvárosi kikötőhöz pozicionálva Dunaújvárosban egy logisztikai és szolgáltatási központ épül munkahelyteremtő céllal.[13] A Mohácsi kikötő, a horvát Vukovári kikötő két közelebbi kereskedelmi állomás egy bolgár Lomi kikötőhöz képest. Vízi kereskedelme egyik meghatározó eleme az iparnak ezekben a városokban. Hörcher Dániel tanácsadó, aki az EU Duna Régió Stratégiájának kormánybiztosának dolgozik, a belvízi kereskedelem fejlesztéseiről beszélt a Dahar és a Duna stratégia kapcsán.[10]

Dunavecsének a dunai hajózásban betöltött szerepe

[szerkesztés]

2012. február 20-án megalakult a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége Szalma Béla elnökségi taggal,[14] ami lendületet adhat a dunai kikötők, köztük a dunavecseinek, fejlődési ütemének, céljuk a 25 alapító kikötőnek a független képviselete, konferenciákon mutatják be az elért eredményeket és a kikötőről gyűjtött anyagokat.[15][16] Szalma Béla elnök testvére a Mahosz elnöke. Családjuk a 19. századtól foglalkozott a hajózással. Az oka, hogy Szalma Béla több országgal arrébb a Constantai kikötőben is konferencia beszédet mondott, hogy sikerült a kikötőket egy szövetségbe összefogni, hosszú idő után és ezután partnerkapcsolat építéssel tud foglalkozni. A hazai kikötők nincsenek megfelelőképpen összehangolva, ilyen példa amikor Adonyban a rakodótér nincsen kihasználva, miközben más kikötőknek ezt a terét bővítenék. A Dunavecsei kikötő fejlesztése a Dunaújvárosi kikötővel történő kiegészítésével, fejlesztésével hatékonyabb. Szalma Béla szerint árualap biztosításával 12 tonnás teljesítményt is elérhetnek a hazai kis kikötők, hat tonna helyett. Dunavecsei kikötő a 25 kikötők egyike lett a Magyar Dunai Kikötők Szövetségében 2012-ben.

A Magyar Dunai Kikötők Szövetsége a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségével jó kapcsolatokat ápolnak egymással. Sőt, 2013. június 6-án céljukként tűzték ki, hogy szolgáltatásokat fejlesztenek közösen a gazdaságosság jegyében. Fókuszálva pénzügyi veszteséget okozó, dunai közlekedést gátló magas vízállásra. A túl magas vízszintnél az is forgalmi veszteséget jelent, hogy a hajók nem férnek el a hidaktól. A túl alacsony vízállás sem jó, mert nem eléggé hatékony a szállítás. Fülöp Zsolt, MLSZKSZ elnök, olyan rendszerről beszélt, ami megfelelően bejáratott, kiszámítható fenntartható közlekedést hoz létre a közutak és a dunai folyam kereskedelme között.[17]

Fajlagosan 60 százalékos megtérülést jelent a megrendelőnek, amikor a dunai vízi kereskedelmet választják a szállítmányozók a közúthoz képest. 35%-kal gazdaságosabb a vasúti közlekedésnél, 70 kilométeres elő-, utófuvarozással.

A dunai hidak építésének helyvizsgálata több mint 30 éve foglalkoztatja a tervezőket. Három komolyan vehető helyet határoztak meg a tervezők, összesen tíz lehetőség adódott a finomított változatokat számítva. Rácalmás-Dunaújváros-Szalkszentmárton nyomvonalat találták a szerencsésnek, azt jelölték a terv vázlatokon "A3 változat"nak, ebben az esetben Szalkszentmártontól északra levő területen haladt a terv szerint az út. Az "A változat" ugyancsak RácalmásDunaújváros között ment volna, csak Szalkszentmártonhoz képest déli irányból lett volna közeli szakasza. Üdülő területre, természetvédelmi területre hivatkozva ellenben a dunaföldvári Beszédes József hídhez nagyon közeli Dunaújvárostól meglehetősen délebbre eső területen Kisapostag-Dunavecse-Apostag valósult meg a beruházás. Így Dunaföldvár, Kisapostagnál két híd van, Rácalmás, Kulcs magasságában pedig egy sem. Szempont volt a Duna-híd építésének helyszíni kijelölésére a dunavecsei kikötő megléte, amin keresztül Solt Ipari Parkja, Kecskemét Ipari Parkja is anyagokat szállít, kereskedelmet folytat.[18][19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dunavecse rövid története
  2. Dunavecse kikötő. [2015. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
  3. dunavecsei kikötő s Dunaújváros iparterülete is fejlődni fog a híd térségében. [2013. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
  4. a b Új kikötőrészt adtak át Dunavecsén (magyar nyelven) (html). eptud.org, 2014. február 7. [2014. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 7.)
  5. Elkészült a dunaújvárosi kikötő fejlesztési stratégiája (magyar nyelven) (html), 2014. március 2. (Hozzáférés: 2014. március 2.)
  6. Danube Ports. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
  7. Dunavecse képviselő testülete. [2015. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
  8. LAPIDIBUS KFT. - BELFÖLDI ÉS NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
  9. Dunavecse kikötő Archiválva 2015. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben kesz.hu
  10. a b Elkészült a dunaújvárosi kikötő fejlesztési stratégiája (magyar nyelven) (html), 2014. február 20. (Hozzáférés: 2014. február 20.)[halott link]
  11. Kikötőfelmérés Dunaújvárosban (magyar nyelven) (html), 2012. június 5. (Hozzáférés: 2012. június 5.)
  12. Kikötőfelmérés Dunaújvárosban (magyar nyelven) (html), 2012. június 5. (Hozzáférés: 2012. június 5.)
  13. Elkészült a dunaújvárosi kikötő fejlesztési stratégiája (magyar nyelven) (html), 2014. február 21. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  14. Megalakult a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége (magyar nyelven) (html). logisztika.com, 2012. április 16. (Hozzáférés: 2012. április 16.)[halott link]
  15. Megalakult a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége (magyar nyelven) (html)
  16. Összefogás a dunai kikötők jövőjéért (magyar nyelven) (html). 2012-03-21. (Hozzáférés: 2012. március 21.)
  17. A magyar dunai kikötők és a logisztikai szolgáltató központok összefogása (magyar nyelven) (html), 2013. június 6. [2014. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 6.)
  18. Dunaújvárosi Pentele - Duna híd. [2012. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
  19. Dunavecse Kikötő Szállítmányozási Kft.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Dunavecse
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavecsei kikötő témájú médiaállományokat.