Ugrás a tartalomhoz

Vörös Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörös Sándor
Született1847. február 28.[1]
Tata
Elhunyt1918. április 30. (71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • agronómus
  • tanár
SablonWikidataSegítség

Kiskéri Vörös Sándor (Tata, 1847. február 28.Budapest, 1918. április 30.) gazdasági akadémiai igazgató, udvari tanácsos.

Élete

[szerkesztés]

Tatán született, ahol apja uradalmi főtiszt volt. Gimnáziumi tanulmányainak befejeztével 1865-ben a keszthelyi országos gazdasági felsőbb tanintézetre ment, melynek tanfolyamát elvégezve, József királyi herceg kis-jenői uradalmába segédtisztnek nevezték ki. Itt töltött három év után 1870-ben a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet tanára és gazdasági intéző lett. Egyszersmind az egyetemet is végezte. 1875 novemberétől a nevezett intézet igazgatója volt. 1894-ben királyi tanácsosi címet nyert. Az erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó-vállalatának elnöke volt. Ismételten hosszabb tanulmányi utazást tett Nyugat-Európában, Romániában és Bulgáriában. 1898-tól a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia igazgatójává nevezték ki. A mezőgazdasági szakoktatás kérdései foglalkoztatták elsősorban, illetőleg a korszerű gazdálkodást népszerűsítette írásaiban. Tevékenysége alatt folytatódott az akadémia szakmai-tudományos fejlődése, 1898-ban a növényélet- és kórtani, 1902-ben a vegykísérleti, 1903-ban a tejkísérleti állomás létesült. 1900-ban a párizsi világkiállításon az akadémia bemutatója aranyérmet nyert. Vörös vezetési stílusa miatt egyre népszerűtlenebbé vált, ezért 1907-ben nyugállományba helyezték, de a minisztériumban tovább dolgozott. 1905-ben 30 éves igazgatósága alkalmából udvari tanácsosi címmel tüntette ki a király.

Munkái

[szerkesztés]
  • Gazdasági Szemle, a bécsi közkiállításon. Kolozsvár, 1875. (Barkassy Kálmánnal, tormay Bélával és Gamauf Vilmossal.)
  • A mezei gazdaságtan rövid foglalata. Uo. 1878. (2. kiadás, 1879., 3. bőv. kiad. 1899. Uo.)
  • A gazdasági tanügy történetének vázlata. Uo. 1880.
  • A kálózi uradalom ismertetése... Uo. 1881. (Különnyomat az Ellenzékből.)
  • A szociális kérdés ethikai oldala. Uo. 1881.
  • Minő eszközök és gépek szerepeljenek egy erdélyi középbirtokban. Uo. 1884. (Előadás.)
  • A földmívesek gazd. oktatásának szükséges voltáról és módjáról. Uo. 1884. (Előadás.)
  • Külön ismertetők a k.-monostori tanintézetről és kiállításáról. Uo. 1885.
  • Magasabb szempontok a gazd. oktatás szervezésénél. Uo. 1891. (Kőnyomat.)
  • Gróf Széchenyi István emlékezete. Uo. 1891.)
  • A dohánytermelésről. Uo. 1893. (Erdélyi Gazdasági-Egylet Könyvkiadó Vállalata XVI. 2. kiadás. Uo. 1894. 3. k. 1898., 5. k. 1901., 6. k. 1907. Uo.)
  • A gazdaságok berendezéséről. Uo. 1893. (4. kiadás. Uo. 1901. Erdélyi Gazdasági-Egylet Könyvkiadó Vállalata XX.).
  • A gazda számvitele. Uo. 1897. (Erdélyi Gazd.-Egylet Könyvkiadó Vállalata XXXIII. 4. kiadás. Uo. 1907.).
  • Beszéd, melylyel a gazdasági Akadémia tanévét 1839. okt. 9. megnyitotta. M.-Óvár, 1900.
  • A hazai felsőbb fokú gazdasági szakoktatás szervezéséről. Uo. 1900.

Szerkesztette az Erdélyi Gazdát 1873-ban; főszerkesztője volt a Mezőgazda című hetilapnak és szerkesztette a gazdasági tanintézet Évkönyveit 1875-től (ezekben megnyitó beszédei).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16906.htm, Vörös Sándor, 2017. október 9.

Források

[szerkesztés]