Don't Let Me Down
A Don't Let Me Down a The Beatles angol rockegyüttes dala, amelyet 1969-ben vettek fel a Let It Be ülések alkalmával. A dalt John Lennon írta,[1] és a Lennon–McCartney szerzeményként jelölték. Billy Preston szintetizátoron működik közre a felvételen;[2] a Get Back kislemez megjelenése során a "The Beatles és Billy Preston" szerepelt az előadóknál. Az eredetileg B-oldalként megjelent dalt az album producere, Phil Spector elvetette, hogy a végső változaton szerepeljen. Végül később felkerült a Let It Be... Naked remixalbumra.[3]
| The Beatles Don't Let Me Down | ||||
| kislemez | ||||
| A-oldal | Get Back | |||
| Megjelent | 1969. április 11. (UK, kislemez) 1969. május 5. (US, kislemez) | |||
| Formátum | kislemez | |||
| Felvételek | Apple Corps székház, London 1969. január 28. | |||
| Stílus | Rock, R&B, soul | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 3:35 | |||
| Kiadó | Apple Studios | |||
| Szerző | John Lennon, Paul McCartney | |||
| Producer | Glyn Johns, George Martin | |||
| Helyezések | ||||
| ||||
| The Beatles-kronológia | ||||
| ||||
| Videóklip | ||||
| Hivatalos videóklip | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A dal szerkezete
[szerkesztés]A művet John Lennon még 1968-ban, gyötrelmes szerelmes dalként írta Yoko Ono számára.[4] Paul McCartney „őszinte könyörgésként” értelmezte, Lennon pedig azt mondta Onónak: „Ezzel tényleg kilógok a sorból, hogy láthatóvá váljon a sebezhetőségem, ezért nem hagyhatsz cserben."[5]
A dal E-dúr hangnemben szól, és 4/4 ütesmes versszaka van a refrénben és a zenei hídban, de a versszakok az énekben 5/4 ütemre váltanak. Ez a dal (a Sun King-hez hasonlóan) a Fleetwood Mac Albatross című számának F♯m7–E hangzásából eredeztethető, McCartney hangszeres és vokális részekben is közreműködött, George Harrison pedig ereszkedő kétszólamú szólógitár kíséretet és egy ellentétes dallamot adott hozzá a versszakokhoz. híd. Alan W. Pollack kijelenti, hogy "az ellenpontos dallam, amelyet az Alternate Verse alatt oktávban játszanak a basszusgitárok és a szólógitárok, az egyik legújszerűbb, szokatlanabb hangszeres érintés, amely a Beatles katalógusában bárhol megtalálható."[6]
Rögzítése és megjelenése
[szerkesztés]A Don't Let Me Down több változatát is rögzítette a The Beatles a Get Back/Let It Be felvételei során. Az 1969. január 28-án felvett változat február elején, a vokál áthangosításaival az ugyanazon a napon felvett Get Back kislemez B-oldalaként jelent meg.[7][8] A Get Back az első, a Don't Let Me Down pedig a 35. helyet érte el az amerikai Billboard Hot 100 listáján.[9] Amikor a Get Back projektet újra elővették, Phil Spector kihagyta a Don't Let Me Down-t a végleges albumról.[10]
Az együttes kétszer is előadta a dalt az 1969. január 30-i tetőkoncertjük során, az első előadást Michael Lindsay-Hogg rögzítette és ezt a részt az 1970-es Let It Be című film tartalmazza.[11] 2003 novemberében a Let It Be... Naked albumon megjelent a két tetőkoncert változat összeszerkesztése.[12][13] Mindkét változat látható a 2022-es The Beatles: Get Back – The Rooftop Concert című filmben.
A dal B-oldalas változata a Hey Jude[14], The Beatles 1967–1970, valamint a Past Masters Volume 2 és Mono Masters című válogatásalbumon is szerepelt. Ugyanez a felvétel hallható az 1988-as Imagine: John Lennon dokumentumfilm filmzene albumán is.
Fogadtatása
[szerkesztés]Az Allmusic szerkesztői Richie Unterberger és Stephen Thomas Erlewine szerint a "Beatles egyik legerősebb szerelmes dala",[15] valamint "szívszorító lélek"[1] jelzővel illette a dalt. Roy Carr és Tony Tyler pedig "nagyszerű kijózanodás a nyomorúság-szakértő J. W. O. Lennon, MBE tollából. És még mindig az egyik leginkább alulértékelt Beatles-szerzemény."[16] A fejek forradalma szerzője, Ian MacDonald dicsérte a dalt, és kijelentette, hogy "ez a dal komoly vetélytársa a szám a Come Together-nek, mint Lennon legjobb szerzeménye a Beatles utolsó időszakából".[17] A Don't Let Me Down a legnézettebb videó a The Beatles hivatalos YouTube-csatornáján, a több mint 446 millió megtekintésével.[18]
Közreműködött
[szerkesztés]Ian MacDonald szerint:[19]
- John Lennon – ének, ritmusgitár
- Paul McCartney – basszusgitár, vokál
- George Harrison – szólógitár, vokál
- Ringo Starr – dob
- Billy Preston – szintetizátor
"George Martin és Glyn Johns zavaros produceri teendői miatt" nem szerepelt hivatalos produceri elismerése a kislemez borítóján. Ellenben A The Beatles 1967-1970 válogatásalbumon szereplő megjegyzés Martint tünteti fel a dal producerének.
Helyezések
[szerkesztés]| Ország | Helyezés |
|---|---|
| Amerikai Billboard Hot 100[20] | 35 |
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Don't Let Me Down (Beatles song) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b „The Beatles - Hey Jude Album Reviews, Songs & More | AllMusic” (angol nyelven).
- ↑ Bánosi–Tihanyi. Beatles zenei kalauz, 25–26. o. (1999)
- ↑ Let it be, Paul. Chicago Tribune, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2023. július 18.)
- ↑ Sheff. All We Are Saying, 204. o. (2000)
- ↑ Miles, Barry. Paul McCartney, 592–593. o. (2009)
- ↑ Alan W. Pollack's Notes on "Don't Let Me Down". web.archive.org, 2013. május 29. [2013. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 18.)
- ↑ Lewisohn. The Complete Beatles Recording Sessions, 168. o. (1988)
- ↑ Marsi József. Beatles kódex, 117. o. (2022)
- ↑ Bánosi–Tihanyi. Beatles zenei kalauz, 26. o. (1999)
- ↑ Lewisohn. The Complete Beatles Recording Sessions, 196, 199. o. (1988)
- ↑ Bánosi–Tihanyi. Beatles zenei kalauz, 25. o. (1999)
- ↑ Lewisohn. The Complete Beatles Recording Sessions, 169. o. (1988)
- ↑ Don’t Let Me Down (brit angol nyelven). The Beatles Bible, 2008. március 15. (Hozzáférés: 2023. július 18.)
- ↑ Marsi József. Beatles kódex, 116. o. (2022)
- ↑ https://www.allmusic.com/artist/the-beatles-mn0000754032.+„Don't Let Me Down by The Beatles - Track Info | AllMusic” (angol nyelven).
- ↑ Carr, Roy; Tyler, Tony. The Beatles: An Illustrated Record. New York: Harmony Books, 78. o. (1975)
- ↑ Ian MacDonald. A fejek forradalma, 405. o. (2015)
- ↑ The Beatles YouTube Statistics and History. kworb.net. (Hozzáférés: 2023. július 18.)
- ↑ Ian MacDonald. A fejek forradalma, 404. o. (2015)
- ↑ The Beatles | Biography, Music & News (amerikai angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2023. július 18.)
Forrás
[szerkesztés]Angol nyelvű
[szerkesztés]- Lewisohn, Mark: The Complete Beatles Recording Sessions. London: Hamlyn, 1988. ISBN 978-0-600-63561-1
- Sheff, David: All We Are Saying: The Last Major Interview with John Lennon and Yoko Ono. New York: St. Martin's Griffin, 2000. ISBN 0-312-25464-4
Magyar nyelvű
[szerkesztés]- Barry Miles: Paul McCartney; ford. Lénárt Levente; Cartaphilus, Budapest, 2009 (Legendák élve vagy halva) ISBN 978-963-2660-96-7
- Bánosi György – Tihanyi Ernő: Beatles zenei kalauz. Az együttzenélés és a szólóévek. 1958–1999. Budapest: Anno Kiadó, 1999. ISBN 963-853-895-3
- Ian Macdonald: A fejek forradalma. A Beatles és a hatvanas évek. (ford. Révbíró Tibor) Budapest: Helikon Kiadó, 2015. ISBN 978-963-227-468-3
- Marsi József: Beatles Kódex – A Beatles együttes teljes életművének enciklopédiája. (bővített kiadás) Budapest: Könyvműhely, 2022. ISBN 978-615-01-5036-9
