Ugrás a tartalomhoz

Alsókocskóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dolné Kočkovce szócikkből átirányítva)
Alsókocskóc
Alsókocskóc zászlaja
Alsókocskóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
PolgármesterPeter Regina
Irányítószám020 01 (pošta Púchov 1)
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség1205 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség200 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság262 m
Terület6,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 36″, k. h. 18° 19′ 32″49.093333°N 18.325556°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 36″, k. h. 18° 19′ 32″49.093333°N 18.325556°E
Alsókocskóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsókocskóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsókocskóc (szlovákul Dolné Kočkovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 1 km-re délre, a Vág bal partján fekszik, egykor Puhóhoz tartozott.

Története

[szerkesztés]

A pápai tizedjegyzék már 1332-ben említi plébániáját „Hoczak” néven. Mai magyar nevén 1407-ben szerepel először „Alsow Hochk” alakban. 1496-ban „Also Hochkowcz”, 1598-ban „Also Koczkocz” néven szerepel az írott forrásokban. A Lieskovszky család birtoka, később Kasza várának tartozéka volt. 1698-ban 29 ház állt a községben. 1720-ban 20 adóegysége volt. 1784-ben 50 házában 54 család és 277 lakos élt. 1828-ban 53 háza és 362 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. Egy ideig sóraktár is volt a településen. A 19. században két pálinkafőzdéje is működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Alsó-Kocskocz, Trencsén m. tót falu, 533 kath., 4 zsidó lak.[2]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 346 lakosából 324 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 576 lakosa mind szlovák anyanyelvű volt.

1970-ben 1359 lakosából 1350 szlovák, 4 cseh, 1 magyar és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.

2001-ben 1169 lakosából 1158 szlovák, 10 cseh és 1 ukrán volt.

2011-ben 1221 lakosából 1184 szlovák, 8 cseh, 1 ukrán, 1 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 1205 lakosából 1174 (+3) szlovák, (+1) cigány, 10 (+2) egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]