Csuty család
.svg)
A nebojszai, gányi és návolyi Csuty család köznemesi, eredetileg a Fejér vármegyei eredetű család Felcsútról származhatott. Teljes leszármazásuk nem ismert, csupán Csuty Pál gyászbeszédéből tudható, hogy öregapja, ugyancsak Pál, még Fejér vármegyében hivatalt viselt. Buda 1541-es török elfoglalása után családjával elhagyta otthonát és fiaival Nebojszán telepedett le.[1] Minden bizonnyal ide felesége, Borsy Márta révén kerülhettek, a Borsyak ugyanis Galántán, Gányban és Kajalon voltak birtokosok.[2] Forgách Simon (1527-1598) főpohárnok második végrendeletében emlékezik meg arról, hogy fia Zsigmond részére Csuty Páltól 400 forintot vett fel.[3] Benedek 1600-ban zálogjog útján szerez birtokot Gányban.
1738-ban Návolyról Pál tanult a nyitrai piaristáknál, ugyanakkor, amikor a nemespanni ágból Márton, azonban más osztályba jártak. Az országos diákösszeírást a pestisjárvány miatt eszközölték, ami 1739-ben elérte Nyitra vármegyét is.[4]
Csuty János és felesége Karolina birtokait 1861-ben és 1864-ben Gányban adósságaik miatt lefoglalták és végrehajtást eszközöltek rajtuk.[5]
Birtokaik voltak Csehbereken, Galántán, Gányon, Návolyon, Nemeskajalon, Nemesnebojszán és másutt.
Neves családtagok
[szerkesztés]- Csuty Gáspár végvári katona
- Csuty Zsigmond Nyitra vármegye esküdtje 1580-1582 között[6]
- Csuty Gáspár, Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere
- Csuty Benedek főszolgabíró és később alispán Pozsony vármegyében
- Csuty Pál (?-1694) Nyitra vármegyei tisztviselő, Lednic várának kapitánya
- Csuty Benedek (?-1681. november), 1678-tól Thököly Imre (vajda)hunyadi uradalmának felügyelője és teljhatalmú kormányzója[7]
- Csuty György Nyitra vármegyei szolgabíró[8]
- Csuty Miklós Pozsony vármegye táblabírája
- Csuty József táblabíró
- Csuthy Zsigmond Trencsén vármegyei,[9] majd Sopron vármegyei adóhivatalnok.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pongrácz a kol. 2004: Šlachta Bratislavskej stolice. Bratislava, 104.
- ↑ Novák Veronika 1993: Gáň v období 1113-1914, in: Gáň 1113-1993. Galanta, 6-11; Novák, V. 1997: Nemeskajal története az első írásos emléktől 1848-ig, in: Pukkai László (szerk.): Kajal – Nemeskajal. Nitra, 10, 13; Házi Jenő 2000: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony, 419.
- ↑ Bártfai Szabó László 1910: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 306.
- ↑ Fallenbüchl Zoltán 1985: Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. Budapest, 88.
- ↑ Pressburger Zeitung 1861. szeptember 12. Nr. 210, 4; Obzor II/11, 88 (1864. április 15.)
- ↑ ondrejkovics-sandor.com[1]
- ↑ Act. Trans. Cam. Arch. 4. sz., 12 sz., 2. cs.; Rupp Jakab 1876: Magyarország helyrajzi története III. Budapest, 210; A Teleki-család marosvásárhelyi levéltárában volt több kiadatlan levele (Erdélyi Múzeum 1914; Deák Farkas 1883: A bujdosók levéltára - A gróf Teleki-család maros-vásárhelyi levéltárából. Budapest, 233). Vö. Komjáti Zoltán Igor 2010: ...Az mit hallottam, kötelességem szerint akarám... Fons 17/1, 137 136. jegyzet.
- ↑ Grünvald Fülöp 1963 (szerk.): Magyar-Zsidó oklevéltár 7. 1725-1748. Budapest, 750.
- ↑ Svornosť XIII/15, 1 (1885. április 10.); Sárkány János Ferenc 1902 (szerk.): Az Athenaeum nagy képes naptára 1902. Budapest, 48.
- ↑ Sárkány János Ferenc 1904 (szerk.): Az Athenaeum nagy képes naptára 1904. Budapest, 48.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Jozef Kočiš 1962: Oravský komposesorát-thurzovská korešpondencia 1541-1626. Inventár. Bratislava.
- Frederik Federmayer 2019: Zbierka erbových pečatí I. Bratislava, 184