Csuthy család
A nemespanni Csuthy család egy Verebélyi széki nemesi család.[1] Pontos eredetük a 18. század előtt nem ismert és ez az ág nem azonos a hasonló vagy azonos írásmódú más családokkal. A család, mivel egyházi nemes volt, értelemszerűen katolikus vallású.
Az adományszerző János Nemespann Alsó-, Közép- és Felső Osztály nevű kuriális részére is adományt szerzett Kollonich Lipót esztergomi érsektől. Az adományba fiát Ferencet íratta bele,[2] mivel jogilag a birtoklása a faluban János felesége Balogh Judit révén volt. Ezen kívül Ferenc volt ekkor az egyedüli élő fiú utódja, mint ahogy a költségkímélés[3] is felmerült érvként az idők folyamán.
Ifjabb János Zsitvagyarmaton (Sziget-) próbált szerencsét, ahol családot alapított, ám fiatalon elhunyt. Ottani birtokjogi viszonyaira egyelőre nincsenek ismert adatok. A legfiatalabb fiútestvér Márton tanulmányai végeztével katonának állt és egyelőre nincs további nyoma.[4]
A maradék 3 fiútestvér - Ferenc, István és György - kor szerint jogilag is megosztoztak az örökségen, melyet csak később rögzíthettek írásban,[5] majd 1730-ban Balogh István, Csuthy Ferenc és István, illetve Bartha András, János és Mihály az Alsó Osztályban, illetve Csuthy Ferenc és István, illetve a Bartha családtagok a Közép Osztályban kaptak új adományt Kristóff Katalin és Balogh János részeire Esterházy Imre érsektől. Mivel a Balogh család érdekelt volt, hosszasan pereskedtek velük.[6] 1742-ben elindult Bezdán (Bács vármegye) betelepítése, ahova a legkisebb fiú György családjával el is költözhetett.[7]
Ferenc fia Márton, elsősorban zálogosításairól ismert.[8] Anyagi gondjainak oka nem ismert,[9] de édesanyja, Ferenc özvegye is többször perben állt Istvánnal.[10] Nagybátyja István próbálta egyben tartani a birtokrészeket, és peres úton visszaszerezni azokat. Csuty István másoknak is kölcsönzött, például az 1750-es években Pallya Antalnak.[11] Fiai Imre és Pál a 19. század elején újabb zálogosításokba kezdtek, elsősorban a Szánthó családnak. István ága azonban fiágon végül kihalt, így a birtokrészek más családokra szálltak. A ma élő leszármazottak Márton elszegényedő ágából valók és egészen a 20. századig ez az ág fiágon szinte mindig egy vonalon öröklődött tovább.
A 20. században Csuthy Béla (1873-1943) gyermekei részt vettek a helyi nemespanni kultúrális életben,[12] melynek eredményeként Sándor (és Béla is) a regionális magyar gazdasági és politikai szervezetek megbecsült tagjai lettek. Sándor a helyi magyar pártszervezetben is szerepet vállalt, végül 1942-1944 között falubíró lett. A második világháborút és a területi visszarendeződést követően egy ideig bebörtönözték, családját kitelepítésre jelölték, majd megfigyelték. Ennek ellenére élete végéig köztiszteletben állt, de politikai és más vezető szerepet a továbbiakban már nem vállalt, egyedül a helyi, végül elhaló Csemadok vezetésében. Fiú testvérei a magyar honvédség kötelékében szolgáltak a második világháborúban. Jenő (1903-1943) valószínűleg elesett a keleti fronton, míg Béla (1908-1973) hosszabb ideig volt szovjet hadifogságban.
Címerhasználat az adott időszakból nem ismert.
Neves családtagjaik
[szerkesztés]-
Nemespann magyar színjátszók (1930-as évek eleje)
-
A második világháborús hősi halottak és áldozatok emléksírja Nemespannon (2012)
- Csuthy Sándor (1900-1992) Nemespann falubírója 1942-1944 között, embermentő.[13]
- Csuthy Jenő (1903-1943) hősi halott (eltűnt a doni harcokban)
Irodalom
[szerkesztés]- Ozorai József 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom.
- Ethey Gyula 1941: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle.
- Fallenbüchl Zoltán 1985: Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. Budapest.
- Ján Hunka - O. Mácsay 1999: Paňa 760 rokov 1239-1999. Nitra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ozorai 1887, 120; Ethey XVI, 188-189; Hunka/ Mácsay 1999, 16.
- ↑ Vö. 2012 Családban marad III/1, 134; 2010 Családban marad II/1, 74; PLE, Protocollum L Kollonich, 116-117 1699. aug. 1. Fölső Osztály; 169-172 1699. aug. 10. Közép Osztály; 176-179 1699. aug. 9. Alsó Osztály; Residua Fragmenta iratkönyv (MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica arcibiskupských predialistov vo Vrábľoch (1186) 1620-1851, jelöletlen doboz 1698-1700), illetve több másolatban (például SAP, 03a. doboz/ acta 111/ No. 7; 39. doboz/ acta 1465; 72. doboz/ 2. fas./ No. 78; fond Sántó (Szántó) z Pane, 1623 – 1854, 1. doboz/ No. 34).
- ↑ Vö. SAP, 42. doboz/ No. 318
- ↑ Balogh Mihály tanúvallomása 1771-ből (SAP, 40. doboz/ No. 78)
- ↑ Vö. 2010 Családban marad II/1, 78-79; Vö. SAP, 39. doboz/ acta 1465; 75. doboz/ fasc. 12.
- ↑ 2010 Családban marad I/2, 23.
- ↑ Vö. SAP, 39. doboz/ acta 1465; MV SR - ŠA Nitra, ŽN kongr. spisy, Index ku kongregačným spisom: “XXVI:6751 Bács vármegyei Csúthy György folyamodása – nemesi bizonyitvány iránt”
- ↑ Ő bizonyosan tanult ember, az 1738-as pestisjárvány idején a nyitrai piaristáknál volt (Fallenbüchl 1985, 88).
- ↑ Vö. 2010 Családban marad I/2, 44.
- ↑ 2010 Családban marad I/2, 20-21.
- ↑ SAP 7a, acta 279.
- ↑ Lányai 1934-ben a magyar nyelvű miserend védelmében összetűzésbe kerültek helyi szlovák asszonyokkal, amiből bírósági ügy is lett (Vö. 1935 Národná stráž 15/32, 2; Vö. Slovenský denník 18/192, 3 (augusztus 22.); Vö. 1935 Národná stráž 15/7)
- ↑ 2010 Családban marad I/2, 80; Hetényi 1943, 136.
Források
[szerkesztés]- 2009 Családban marad I/1