Csuty Benedek
| Csuty Benedek | |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1681. november nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Csuty Pál |
| Foglalkozása | diplomata |
Csuty Benedek (? - 1681. november) uradalmi felügyelő és kormányzó, levélhordó követ. Személye Móricz Zsigmond egyik regényében is feltűnik.[1]
Élete
[szerkesztés]1666-ban a Thököly-örökösök nevében is ő intézkedett.[2] 1667-ben részt vehetett Rhédey Ferenc huszti temetésén.[3] 1668-ban Ujhelyi Pállal együtt honosították Erdélyben.[4] 1669. február 24-én megjelent az erdélyi országgyűlésen és a Thököly családot képviselve a Bethlen Druzsina-féle örökség ügyében folyamodott eredmény nélkül.[5]
Wesselényi Ferenc halála után a vezető nélkül maradt mozgalom ügyében, Thököly István familiárisaként mentegető levelet írt Teleki Mihálynak.
1670 februárjában az országgyűlésen ő képviselte Thököly Istvánt ingatlan ügyekben.
1670 októberében Radics András és Csuthi Benedek jártak közben a Thökölyek nevében I. Apafi Mihály (1661–1690) fejedelemnél a huszti uradalom és vár ügyében. Thököly István Teleki Mihályhoz küldte szóbeli üzenetekkel. Thököly Imre házitanítója, Csucsi János tájékoztatta Csuthi Benedeket és Keczer Menyhértet a későbbi történésekről és valószínűleg Thököly István haláláról, aki végrendeletében köntöst és ezer forintot hagyott hű szolgájára.[6] A Thököly-familiárisok közül 1670. december 24-én Husztra érkezett Csuthi Benedek, utána december 26-án Jármi és Tunyogi Sámuel is csatlakozott hozzá. Megmaradt a Thököly család szolgálatában, de már mint Thököly Imre familiárisa.[7]
Csuthi Benedek pénzt és egyéb értékes szállítmányokat hozott és kísért. Beszterceszékbe kvártélyba több szolgával is ő indult.
1678-tól Thököly Imre vajdahunyadi uradalmának felügyelője és teljhatalmú kormányzója.[8]
Baranovszky György intézte a hagyatékát, mivel Szebenben hagyott javait Faigel elhozta, és mivel nem hagyott végrendeletet, azt várták, hogy Thököly döntsön annak sorsáról.
Valószínűleg rokonságban állt a Tholt családdal.[9]
Birtokai
[szerkesztés]
Művei
[szerkesztés]- Levelezéséből maradtak fenn iratok, mivel azokat Koháry István elfogta. Ezeket Gyulafehérvárról és Boroskrakkóból címezte.[10]
A Teleki család marosvásárhelyi levéltárában volt több kiadatlan levele.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Móricz Zsigmond más családtagokat is szerepeltet Tündérkert c. regényében (Pesti Napló 1921. március 6., 2.), ami arra utal hogy az író a korszak tanulmányozásakor többször találkozhatott a család egyes tagjaival. Vö. A nagy fejedelem. (Pesti Napló 1927. január 16., 6.)
- ↑ Trócsányi 1972, 56.
- ↑ TML IV, 228 Bánfi Dienes Teleki Mihályhoz; Szabó - Vámszer et al. 2002, 352.
- ↑ Szilágyi 1889, 49, 334 Art. XLIII.
- ↑ Szilágyi 1892, XXIX/4.
- ↑ Tüdős 2011, 82.
- ↑ Kardos 2016, 378.
- ↑ Act. Trans. Cam. Arch. 4. sz., 12 sz., 2. cs.; Rupp 1876, 210. Vö. 1667: TML IV, 20.
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 11. kötet.
- ↑ Komjáti 2010, 137 136. jegyzet.
- ↑ Erdélyi Múzeum 1914; Deák 1883, 233. Vö. Komjáti 2010, 137 136. jegyzet.
Források
[szerkesztés]- MOL Ρ659 Teleki család lvt.,Missiles 10. cs., No. 274, 5. fol.
- Fabó András 1871: Vitnyédi István levelei 1652—1664. Pest, 14, 85 No. 307.
- Rupp Jakab 1876: Magyarország helyrajzi története III. Budapest.
- Deák Farkas 1883: A bujdosók levéltára - A gróf Teleki-család maros-vásárhelyi levéltárából. Budapest, 233.
- Szilágyi Sándor 1889 (szerk.): Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669. Budapest.
- Szilágyi Sándor 1892 (szerk.): Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674. Budapest.
- Tasnádi Nagy Gyula 1894: Keczer Ambrus naplója. In: Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI–XVIII. századokból II. Budapest
- -I -R 1896: Theökely István levelező könyve 1657-1666. Magyar Történelmi Tár, 273.
- Gergely Sámuel 1905–1926: Teleki Mihály levelezése I–VIII. Budapest.
- Gergely Sámuel 1914: Gróf Thököly Imre gyermek- és ifjúkori levelei Teleki Mihályhoz.
- Trócsányi Zsolt 1972: Teleki Mihály. Budapest.
- Benczédi László 1974: A Wesselényi-féle rendi szervezkedés kibontakozása. Történelmi Szemle 17/4.
- Benczédi László 1975: Az 1670. évi tiszavidéki felkelés és társadalmi háttere. Századok 109/3-4, 520.
- Nagy Levente 1999: Néhány adat Wittnyédi István erdélyi kapcsolataihoz. Századok 133/6, 1244 No. 14.
- Szabó T. Attila - Vámszer Márta et al. 2002 (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár 11. R-Száj. Budapest.
- Szabó T. Attila - Kósa Ferenc 2005 (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár 12. Szák-Táv. Budapest.
- Fehér János 2007: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681). Kolozsvár.
- Komjáti Zoltán Igor 2010: ...Az mit hallottam, kötelességem szerint akarám Nagyságodnak tudtára adnom... Fons 17/1.
- Tüdős S. Kinga 2011 (szerk.): Erdélyi testamentumok 4. Erdélyi nemesek és főemberek végrendelete 1661-1723. Marosvásárhely.
- Kardos Tímea 2016: Familiaritás és udvari társadalom a 17. század második felében - Források és fogalmi rendszerek Thököly Imre udvarához. In: Studia Varia Tanulmánykötet. Budapest.
