Ugrás a tartalomhoz

Forgách Simon (főpohárnok)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forgách Simon
Született

nem ismert
Elhunyt1598. szeptember 24. (67-68 évesen)[2]
Hertnek[2]
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
SzüleiZólyomi Katalin
Forgách Zsigmond
Foglalkozása
  • hadvezér
  • politikus
  • katonatiszt
Tisztsége
SablonWikidataSegítség

Ghymesi gróf Forgách Simon (1527. – Hertnek, 1598. szeptember 24.) dunántúli főkapitány, királyi főpohárnokmester, mindvégig a Habsburgok híve.

Élete

[szerkesztés]

Az ősrégi nemesi származású Forgách család sarja. Forgách Ferenc történetíró testvére. 1551-ben részt vett Lippa ostromában, 1552-ben pedig Temesvár védelmében. A vár feladásakor sebesülten török fogságba esett, de kiváltották. 1556-ban Kisszeben, majd Várad császári kapitánya. Egyévi ostromot követően a várat feladta Izabella királyné hadainak. 1561-ben részt vett a Heraclides vajda érdekében indított moldvai hadjáratban, 1562-1565 között a II. Jánossal folytatott háborúban és a török harcokban. 1567-től egri kapitány, Heves és Borsod vármegye főispánja. Ebben a tisztségében, mert pártját fogta a protestánsoknak, többször ellentétbe került Verancsics Antal érsek-püspökkel. 1569. augusztus 1-étől dunántúli főkapitány, 1593-ban királyi főpohárnokmester lett. A 15 éves háborúban is részt vett. 1594-ben közreműködött Hatvan ostromában, s Turánál május 1-én szétverte a fölmentő török sereget. A mezőkeresztesi vesztes csatában, 1596. október 26-án seregtest-parancsnok volt.

Felesége Markus Pemflinger nagyszebeni királybíró Orsolya nevű lánya volt.[3]

1595-ben tagja volt a Báthory Zsigmond fejedelemmel szövetséget kötő magyarországi bizottságnak.

Hertnek reneszánsz udvarházát nagy költséggel kastéllyá alakította.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.deutsche-biographie.de/sfz98552.html, Simon Forgacs, 2017. október 9.
  2. a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  3. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IX. kötet [Paál - Rottal]. Pest: Ráth Mór. 1862. 206. o.  

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]