Konszka
Konszka (Konská) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Liptószentmiklósi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1357 | ||
Polgármester | Miroslav Kamhal | ||
Irányítószám | 032 04 | ||
Körzethívószám | 044 | ||
Forgalmi rendszám | LM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 223 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 755 m | ||
Terület | 11,80 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 19° 43′ 00″49.118333°N 19.716667°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 19° 43′ 00″49.118333°N 19.716667°E | |||
Konszka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Konszka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Konszka (1899-ig Konszka, szlovákul Konská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 10 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település Magyarfalu határában keletkezett akkor, amikor 1309-ben Doncs zólyomi ispán a birtokot Egyednek és utódainak adta. 1357-ben még „Weresmihalfalua” néven említik először, majd 1391-ben „Veresmihalfyahaza” néven találjuk. Ebben az évben az Andreánszky és Detrich családok birtoka, az idők folyamán azonban több birtokosa is volt. 1426-ban „Vereshaza” néven szerepel, de 1515-ben már „Konska” alakban említik. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, később kőművesek, ácsok voltak. 1784-ben 21 háza volt 144 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KONSZKA. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Detrieh, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Andrásnak szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég van, és tűzrefája, de földgye sovány, határja köves.”[2]
1828-ban 23 házában 221 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Konszka, Liptó m. tót falu, 8 kath., 213 evang. lak. Földe főképen zabot terem; savanyuviz-forrása van. F. u. Andreanszky. Ut. p. Okolicsna.”[3]
A 20. század eleji magyarosítási hullám részeként a Csikótelke elnevezést javasolták a község számára, de ez nem vált hivatalossá. Határában szenet kezdtek bányászni, de ez is sikertelen maradt. A trianoni békeszerződés idején Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
Határában több üdülő épült.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 278, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 254 lakosából 247 szlovák volt.
2011-ben 215 lakosából 209 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Területén vastartalmú ásványvízforrás található.
- 1919-ben fa harangláb épült a községben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.