Cirkvena
| Cirkvena | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Sveti Ivan Žabno |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vladimir Oguman |
| Irányítószám | 48213 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 507 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 60,71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Terület | 9,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′, k. h. 16° 40′45.933333°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 16° 40′45.933333°N 16.666667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cirkvena témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cirkvena falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Sveti Ivan Žabnóhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Kőröstől 14 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település neve 1201-ben még patak névként bukkan fel "Cirquena" alakban. Birtokként 1261-ben szerepel először írott forrásban, de birtokként és nemesi előnévként a középkor végéig még számos dokumentumban megtaláljuk. Feltételezik, hogy a templomosoknak ezen a helyen rendházuk is volt.[2] 1326-ban egy határleírásban említik a szőlőhegyi Szűz Mária templomot, melyet történészek Cirkvena középkori templomával azonosítanak. A templomot és papját 1334-ben a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevélben, majd 1397-ben is megemlítik. Ez utóbbi dátum egyben a templom első minden kétséget kizáró említése. A településen már 1357-ben állt egy nemesi udvarház, vagy várkastély mely tényt 1507-ben is megerősítenek, 1543-ban pedig már egyértelműen erődítményként ("fortalicium Czyrquena") szerepel. Cirkvena ekkor a Kerecsényi család birtoka volt. 1563-ban a végvári rendszer állapotát vizsgáló királyi bizottság megjegyzi róla, hogy néhány évvel korábban épült. Ez azonban valószínűleg csak egy bővítés lehetett, mivel az erősség nyilvánvalóan sokkal régebbi volt. 1578-ban és 1586-ban a horvát szábor további megerősítését rendelte el. 1635-ben a Kerecsényiek kihalása után Cirkvena Mikulics Tamás birtoka lett. 1664-ben királyi adományként a körösi határőrezred parancsnoka Johann Joseph von Herberstein kapta meg, aki a mezőváros lakóit 7000 forint ellenében felszabadította feudális kötelezettségeik alól. 1673-ban I. Lipót megerősítette Cirkvena szabad királyi városi rangját. 1767-ben a katonai határvidékhez csatolták, melyhez 1871-ig a katonai közigazgatás megszüntetéséig tartozott. A katonai közigazgatás alatt a település elveszítette korábbi jelentőségét és egyszerű faluvá vált.
1857-ben 840, 1910-ben 949 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 584 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 840 | 846 | 783 | 834 | 870 | 949 | 934 | 1.078 | 1.025 | 973 | 964 | 809 | 696 | 626 | 584 | 574 |
| Lakosok száma | 626 | 584 | 507 |
| 1991 | 2001 | 2021 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomát[5] 1306-ban említik először. 1326-ban és 1386-ban is plébániatemplomként szerepel a korabeli forrásokban. Megemlíti az 1501-es egyházlátogatás is. Mai formájában a 18. század második felében építették át. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval és valamivel keskenyebb, téglalap alakú szentéllyel, amelyet sekély, ellipszoidban végződő apszis zár le. A hajó déli oldalán található a Szent József-kápolna, a szentélytől északra pedig a sekrestye. A négyzet alaprajzú, ónlemezekkel fedett harangtorony egy vonalban a nyugati főhomlokzattal az északi falnak támaszkodik. Az egyszerű homlokzatok építészeti profilozás nélkül épültek. A templom belseje boltíves, négy mezőre osztott barokk keresztboltozat, az apszis felett félkupolával. A templom mai formájában 1748 és 1760 között épült, az 1730-as években divatos stájer építészet hatására létrejött, fejlett barokk szakrális csarnoképületekhez tartozik.
- Cirkvena középkori várának mára nyoma sem maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lelja Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Zagreb, 1984.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3115.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala
- Lelja Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai
További információk
[szerkesztés]- Ranko Pavleš: Srednjovjekovna topografija Cirkvene, Žabna i njihove okolice. Koprivnica, 2009.
- Branko Nadilo: Protuturske i druge utvrde izmedu Vrbovca i Save. Građevinar 2004.