Osijek Vojakovački
| Osijek Vojakovački | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Körös |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Hrg |
| Irányítószám | 48260 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 141 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 7,86 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 237 m |
| Terület | 27,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 07′ 34″, k. h. 16° 32′ 18″46.126111°N 16.538333°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 34″, k. h. 16° 32′ 18″46.126111°N 16.538333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osijek Vojakovački témájú médiaállományokat. | |
Osijek Vojakovački falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Köröstől 12 km-re északra a Kemléki-hegység lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1527-ben „Ozegkh” alakban említik amikor I. Ferdinánd király „Zenthmartony in Powsahegh, Ozegkh et Dolyancz” birtokokat a Pekry családnak adományozza. A birtokok korábban Bánfy Jánosé voltak, aki azonban Szapolyai János pártjára állt, így Ferdinánd király birtokait elvette. A Pekryket később is megerősítette birtokaikban, 1541-ben azonban már ismét Bánfy István az ura. Az 1501-es egyházlátogatás megemlíti az egykor a falu területén állt palothai plébániát, amely a török korban elpusztult. A 16. század második felében ortodox szerb lakosság érkezett erre a területre.
1857-ben 337, 1910-ben 769 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 215 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt ortodox temploma[2] 1763-ban épült egyhajós, négyszögletes épületként sekély, sokszögletű apszissal és a főhomlokzat feletti harangtoronnyal. A bejárat előtt kis fedett előcsarnok található. Két boltszakaszból álló belső terét csehsüvegboltozat fedi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1782.
Források
[szerkesztés]- Körös város hivatalos oldala
- Ranko Pavleš: Četiri posjeda u srednjovjekovnom kalničkom kotaru. Koprivnica, 2006.