Tormos (Nyitra)
| Tormos (Chrenová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | Nyitra városrésze |
| Első írásos említés | 1248 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 18′ 48″, k. h. 18° 06′ 20″48.313333°N 18.105556°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 48″, k. h. 18° 06′ 20″48.313333°N 18.105556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tormos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tormos (szlovákul: Chrenová) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A nyitrai várdombtól délkeletre, a Nyitra folyó bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]„Teremus” települést IV. Béla király 1248-ban kelt oklevele említi először. 1271-ben „Tremos” néven említik. Mai magyar neve valószínűleg az egykori Chren (Herény) alakból fejlődött ki.[forrás?] A 13. században királyi birtokként Nyitra várának faluja volt. A 14. században két faluként (Kis- és Nagytormos) szerepel oklevelekben, Kistormos a nyitrai káptalané, Nagytormos nemesi birtok, később a 19. századig a nyitrai püspökségé. A 13. században a falutól nyugatra kisebb várat építettek, mely 1465-ben Mátyás király huszita hadjáratában pusztult el. 1663-ban a falut török támadás érte, a templom kincseit Nyitra várába menekítették. 1678-ban Thököly Imre szabadságharca alatt kuruc és török seregek dúlták fel. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak.
Vályi András szerint: „TORMOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája; határja jó, mind a’ kétféle fája van, szőlőhegye termékeny, legelője elég, piatza Nyitrán közel.”[1]
Fényes Elek szerint: „Tormos, tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitra mellett: 522 kath. lak., termékeny jó határral. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra.”[2]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Tormos, a Nyitra mellett, a várostól keletre fekvő tót falu 858 r. kath. vallásu lakossal, kik közül 80 magyar, a többi tót. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Földesura a nyitrai püspök volt, kinek itt ma is nagyobb birtoka van. E község már a XIII. században megvolt. A XVI. századból származó feljegyzések „Tornyos” név alatt említik.”[3]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1930-ban nagy tűzvész pusztított a településen. 1936. május 30-án nagy jégeső károsította meg Nyitrát, valamint Alsó- és Felsőköröskény, Berencs, Cabajcsápor, Csekej, Nagyemőke, Nagycétény, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Salgó, Tormos, Ürmény, Üzbég, Vicsáp és Apáti, illetve Zobordarázs falvakat.[4]
A község hivatalos szlovák neve 1920-tól Tormoš, 1945 után Chrenová lett. Tormos 1960 óta Nyitra városrésze. A szocializmus évtizedei alatt az egykori község arculata a felismerhetetlenségig megváltozott. Területén építették fel Nyitra egyik legnagyobb lakótelepét.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 579 szlovák és 32 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1890-ben 769 szlovák és 80 magyar anyanyelvű lakta.
1900-ban 931 szlovák és 60 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1910-ben 1111 lakosából 997 szlovák és 109 magyar anyanyelvű lakta.
1921-ben 1049 csehszlovák és 78 magyar lakta.
1930-ban 1569 csehszlovák és 1 magyar lakta.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1941-ben Imrich Točka professzor, numizmatikus, kampanológus.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Tours-i Szent Márton tiszteletére épült temploma az ország egyik legősibb temploma. A régészeti kutatások szerint a 11. században már állt. Mai formáját az 1911. évi Batthyány Vilmos püspök által végeztetett átépítéssel nyerte el.
- Tormos a belváros felől a Nyitra folyón átívelő (Nyitra szálló melletti) gyaloghídon is megközelíthető.
- Konstantin Filozófus Egyetem (szlovákul Univerzita Konštantína Filozofa). Az intézmény elődjét 1959-ben alapították.
- A Szlovák Mezőgazdasági Egyetem (szlovákul Slovenská poľnohospodárska univerzita) épületegyüttesét 1960 és 1986 között építették.
- Az Agrokomplex vásárváros 150 hektáros területén 19 kiállítási csarnok található. Az Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásárt 1952 óta rendezik meg. Ezenkívül a Nyitrai Autószalon, valamint számos szakvásár és kiállítás helyszíne. A vásárváros területén található az 1983-ban létesített Szlovák Mezőgazdasági Múzeum és skanzen, ahol egy kisvasút is működik a kiállítások idején.[5]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Tormos Nyitra város hivatalos oldalán
- Nyitra város története szóban és képekben
- Tormos Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ Slovenská Domovina 18/27, 1
- ↑ http://www.kisvasut.hu/showgallery.php?tip=1&a=1141
Források
[szerkesztés]- Imrich Točka - Gabriel Točka 2015: Tormoš - Chrenová v zrkadle času
- Imrich Točka 2011: História ochotníckeho divadla v Nitre-Chrenovej
- Marián Čurný 2008: Nálezy tehiel z Nitry-Chrenovej. AVANS 2006, 51-53, 199-200.
- Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
- Gergelyi Ottmár 1965: Ako sa hospodárilo na nitrianskom biskupskom panstve v roku 1800? Agrikultúra 4, 79-93.
- Melich János 1940: Brünn nevéről. Magyar Nyelv XXXVI/1, 1–19.
- Károly János 1879: Oklevelek Nádasdy Ferencz gróf nádasd-ladányi levéltárából. Budapest