Ugrás a tartalomhoz

Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(CELAC szócikkből átirányítva)
Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége
CELAC
A CELAC logója
A CELAC logója
A CELAC tagállamai
A CELAC tagállamai
Hivatalos nyelvekspanyol
portugál
francia
angol
Szervezet típusaregionális szervezet
Ideiglenes elnökDominikai Köztársaság Danilo Medina
Alapítás dátuma2010. február 23.
Tagok száma33
Összterület20 454 918[1] km2
Népesség
Összesen591 662 000 (2011-es becslés)
Népsűrűség28,93 fő/km2
GDP
Összesen (2011)7,06 billió USD
GDP/fő (PPP)12 014 USD
HDI (2012)0,741  magas
Gini-index0,47
Etnikumoklatin-amerikai, karibi
Internet TLD.lat
Weblapcelac.gob.ve

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC), (spanyolul Comunidad de Estados Latinoamericanos y Caribeños, portugálul Comunidade dos Estados Latino-Americanos e Caribenhos, franciául Communauté des États Latino-américains et Caribéens) egy a Riói Csoport és a CALC, azaz a Cumbre de América Latina y del Caribe, magyarul Latin-amerikai és Karibi Csúcs[2] utódjaként létrejött regionális kormányközi szervezet. Célja a latin-amerikai országok integrációjának és fejlődésének előmozdítása.[3]

A CELAC-ot 2010. február 23-án a Latin-amerikai és Karibi Csúcs az Integrációért és Fejlődésért ülésén hozták létre a Mexikó Quintana Roo tagállamában lévő Playa del Carmenben. A CELAC első csúcstalálkozóját 2011. december 2-án és 3-án tartották Venezuela fővárosában, Caracasban. A Caracasi Deklarációban kihirdették a közösség hivatalos megalakulását és a tagországok integrációját tűzték ki célul a gazdasági válság ellen.[4][5][6]

A CELAC-ban társuló országok összlakossága több mint 590 millió fő, területe pedig meghaladja a 20 millió négyzetkilométert.[6]

Nyilatkozat

[szerkesztés]

A csúcsértekezleten részt vevő 33 kormányfő (mivel egyes országokban a Nemzetközösség feje az államfő) úgy döntött, hogy megalapítják a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét, mint „sajátos regionális térséget, mely egyesít minden államot. A Riói Csoport és a CALC találkozói a továbbiakban ezen az egységes fórumon jönnek létre, összhangban a két mechanizmus időrendjével; a korábbi megállapodásoknak megfelelően megtartják a 2011-ben Venezuelában és 2012-ben Chilében tervezett csúcstalálkozókat”, fejtette ki Mexikó elnöke, Felipe Calderón Hinojosa.[7]

Amennyiben a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének alkotmányozási folyamata nem fejeződik be, fenn kell tartani egy egységes fórumot, amelyen a térség valamennyi országa részt vesz, hogy így biztosítsák a Riói Csoport és a CALC tagjai számára mandátumuk megtartását.

2023-ban az ENSZ Dekolonizációs Bizottsága konszenzussal jóváhagyta az új határozatot, amely elismeri Puerto Rico elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez és a függetlenséghez, és sürgeti az Egyesült Államok kormányát, hogy tegye lehetővé a puerto ricóiak számára politikai jövőjük meghatározását.[8]

Tagállamok

[szerkesztés]
A CELAC tagországok és gazdasági övezeteik
Zászló Tagállam Lélekszám Terület
(km²) 		Felségterület
(km²) 		Kontinentális
talapzat (km²) 		Főváros/ok
Antigua_és_Barbuda Antigua és Barbuda 87 883 443 110 089 4 128 Saint John
Argentína Argentin Köztársaság 41 191 359 2 780 400 1 084 386 856 346 Buenos Aires
Bahama-szigetek Bahamai Közösség 301 790 13 940 654 715 106 323 Nassau
Barbados Barbados 279 912 431 186 898 426 Bridgetown
Belize Belize 372 000 22 966 35 351 13 178 Belmopan
Bolívia Bolíviai Többnemzetiségű Állam 10 426 160 1 098 581 Sucre és La Paz
Brazília Brazil Szövetségi Köztársaság 190 732 694 8 514 877 3 660 955 774 563 Brazíliaváros
Chile Chilei Köztársaság 17 094 275 756 102 3 681 989 252 947 Santiago de Chile
Costa Rica Costa Rica-i Köztársaság 4 579 000 51 100 574 725 19 585 San José
Dominikai_Közösség Dominikai Közösség 69 278 754 28 985 659 Roseau
Dominikai_Köztársaság Dominikai Köztársaság 10 090 000 48 442 255 898 10 738 Santo Domingo
Ecuador Ecuadori Köztársaság 15 752 135 283 561 1 072 533 41 034 Quito
Grenada Grenada 89 502 344 27 425 2 237 Saint George's
Guatemala Guatemalai Köztársaság 14 700 000 108 889 114 170 14 422 Guatemalaváros
Guyana Guyanai Szövetkezeti Köztársaság 759 000 214 970 137 765 50 578 Georgetown
Haiti Haiti Köztársaság 9 800 000 27 750 126 760 6 683 Port-au-Prince
Honduras Hondurasi Köztársaság 7 793 000 112 492 249 542 68 718 Tegucigalpa és Comayagüela
Jamaica Jamaica 2 735 520 10 991 258 137 9 802 Kingston
Kolumbia Kolumbiai Köztársaság 46 256 937 1 141 748 928 660 53 691 Bogotá
Kuba Kubai Köztársaság 11 242 621 110 860 350 751 61 525 Havanna
Mexikó Mexikói Egyesült Államok 112 322 757 1 972 550 3 177 593 419 102 Mexikóváros (Ciudad de México)
Nicaragua Nicaraguai Köztársaság 5 465 100 129 494 123 881 70 874 Managua
Panama Panamai Köztársaság 3 505 813 78 200 335 646 53 404 Panamaváros
Paraguay Paraguayi Köztársaság 7 030 917 406 752 Asunción
Peru Perui Köztársaság 29 885 340 1 285 216 906 454 82 000 Lima
Saint_Kitts_és_Nevis Saint Christopher és Nevis Államszövetség 38 950 261 9 974 653 Basseterre
Saint Lucia Saint Lucia 160 145 616 15 617 544 Castries
Saint_Vincent_és_a_Grenadine-szigetek Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 104 000 389 36 302 1 561 Kingstown
El_Salvador Salvadori Köztársaság 5 744 113 20 742 90 962 16 852 San Salvador
Suriname Surinamei Köztársaság 526 000 163 270 127 772 53 631 Paramaribo
Trinidad_és_Tobago Trinidad és Tobago Köztársaság 1 299 953 5 128 74 199 25 284 Port of Spain
Uruguay Uruguayi Keleti Köztársaság 3 424 595 176 215 142 166 75 327 Montevideo
Venezuela Venezuelai Bolivári Köztársaság 29 102 382 916 445 860 000 98 500 Caracas
Összesen 583 717 872 20 454 918 km² 19 329 457 km² 3 245 315 km²

Gazdaság

[szerkesztés]
A Nemzetközi Valutaalap által becsült GDP 2011-ben (millió USD)

Jelenleg a latin-amerikai gazdaságban a nagy belső piacnak, a kereskedelmi javak (commodities) exportjának továbbá a javak és szolgáltatások fúziójának köszönhetően nagy növekedés tapasztalható, ami az egész régióban fokozza majd a latin-amerikaiak fogyasztását és ezáltal országai többségében az életminőséget is. Ugyanakkor le kell még küzdeni a régió lakosságának 30%-át érintő szegénységet.

A közel 7 billió dolláros GDP-ből eredő vásárlóereje révén (ebbe beleszámítva az új területeket is) a világszínvonal 3. helyén álló nagyhatalom, továbbá a világ legnagyobb élelmiszer és 3. energia termelője.

Az utóbbi években nagy előrelépéseket tettek politikai, gazdasági és szociális szinten, ez pedig gyakorlatilag mindegyik országban fejlődést hozott magával. Más régiókkal összevetve a hitelképesség kisebb (30%), ugyanakkor a bankrendszer stabil, a viszonylag kis bankok jó tőkeerővel rendelkeznek.

Latin-Amerika legnagyobb gazdasága Brazília 2 293 billió dolláros GDP-vel (2011). Világszinten a 7. helyet foglalja el. Részét képezi a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) tézisnek, mely szerint 2050-re Brazília nominális GDP-je eléri a 11 366 billió dollárt, az egy főre jutó GDP pedig a 49 759 dollárt, és az Egyesült Államokkal együtt a világ öt legnagyobb gazdasági hatalma között lesz.[9]

A második regionális gazdaság Mexikó, 1 658 billió dolláros GDP-vel (2011). Mexikó a világrangsorban a 11. helyen áll és noha nem sorolták a BRICS országok közé, várható, hogy 2050-re a nominális GDP-je eléri a 9 340 billió dollárt (Brazília mögött), az egy főre jutó GDP pedig a 6 349 dollárt évente.[9]

A régió harmadik helyezettje Argentína, 688 milliárd dolláros GDP-vel 22. a világranglistán. Brazíliával és Mexikóval együtt tagja a világ legiparosodottabb és legfejlettebb országait tömörítő G20 szervezetnek. A világ egyik fő élelmiszer exportálója. A régió fő szoftver előállítója.

Az IMF szerint Latin-Amerika negyedik gazdasága Kolumbia 460 milliárd dolláros GDP-vel. 2002 óta átlagban 5,5%-os a növekedés üteme. Tagja a CIVETS államoknak (Kolumbia, Indonézia, Vietnám, Egyiptom, Törökország, Dél-afrikai Köztársaság angol nevéből alkotott betűszó). A dél-amerikai régió sikergazdaságának tekintik, egyrészt a tartósan magas gazdasági növekedés, másrészt a 2008-as gazdasági válsággal szemben mutatott jó reakciói miatt. Különböző források szerint a kolumbiai gazdaság éves növekedési üteme eléri a 6%-ot. Fő exportcikke a kőolaj, amelyből 1 506 millió hordó a becsült készlete, ezt részben az Ecopetrol (14%), részben anonim társaságok termelik ki.

Venezueláé a régió ötödik gazdasága 345 milliárd dolláros GDP-vel (2011). A világ legnagyobb kőolaj és földgáz tartalékaival rendelkezik. 2012-re 5%-os növekedést jósolnak.

A leggyorsabban Peruban nő a gazdaság, átlagosan évi 7,5%-kal, ami az IMF szerint 2012-re elérheti a 9 vagy 10%-ot is. A GDP 299 648 millió dollár (2011).

A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a térségben az egy főre eső GDP 8 952,55 dollár, míg Chilében 15 260,712 addig Haitin 1 370,202 dollár. Az emberi fejlettségi indexet tekintve a régió országai 2010-ben a vizsgált 158 országból a 45. (Chile) és a 145. (Haiti) helyek között szerepeltek, azóta ez a rangsor változott.

Latin-Amerika legnagyobb tőzsdéjének, a São Paulo-i Értéktőzsdének (BOVESPA) a székháza São Paulóban
Latin-Amerika második legnagyobb tőzsdéjének, a Mexikói Értéktőzsdének az épülete
Az Argentin Nemzeti Bank

Az Egyesült Államokban és Európában kirobbant gazdasági válság 2008 végén sújtott le Latin-Amerikában, a világkereskedelem és a tőkebeáramlás megcsappanása után. A régió gazdasága 2009-ben 1,9%-ot zsugorodott, majd 2010-ben 4,9%-os emelkedést mutatott és a világ egyik leggyorsabban növekvő régiója lett. Ezen túlmenően, különböző multilaterális szervezetek közel 90 000 millió dollárt fektettek be 2009 és 2010 között; a Világbank 35 600 millió dollárt, az IDB[10] 29 500 milliót, a CAF[11] 20 000 milliót, a BCIE[12] 4 200 milliót és a CDB[13] 500 millió dollárt. A multilaterális szervezetek infrastrukturális fejlesztéseket, szociális programokat és kereskedelmi hiteleket finanszíroznak azon túlmenően, hogy fenntartják a bankok likviditását.[14]

Triumvirátus vagy trojka

[szerkesztés]

Az ideiglenes (pro tempore) elnökség tisztjét mindig egy triumvirátus vagy trojka tölti be, amelynek tagjai: a pro tempore elnöknek kinevezett állam, továbbá az ezt a szerepet betöltő előző és következő állam. A triumvirátus vagy trojka automatikusan hivatalba lép abban a pillanatban, amikor megválasztják a soron következő CELAC tagországot az ideiglenes elnökség betöltésére.

Gazdasági integráció

[szerkesztés]

A régió legnagyobb kereskedelmi tömbje vagy nemzetközi egyezménye, a MERCOSUR-ból és az Andoki Közösségből létrejött UNASUR arra törekszik, hogy kontinentális szinten integrálja a gazdaságot a Latin-amerikai Integrációs Társulás (ALADI)[15] és a SELA[16] államain keresztül. Mexikó az Egyesült Államokkal és Kanadával része az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménynek (TLCAN). Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és a Dominikai Köztársaság is kötött érvényben lévő szabad kereskedelmi szerződést külön az Egyesült Államokkal (DR-CAFTA) és külön szerződéseket Kanadával és Mexikóval a CARICOM révén. Bolívia, Kuba, Ecuador, Nicaragua és Venezuela is képez egy különálló blokkot, ez az ALBA-TCP.[17] Dél-Amerikában nagy súlya van a MERCOSUR-nak; tagjai Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela, továbbá társult országok Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru. A kontinens déli részén Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Peru képezi az Andoki Közösséget,[18] amelynek társult tagjai a szomszédos országok. Végül pedig pedig Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru alkotja a Csendes-óceáni Szövetséget,[19] amely mélyíti az integrációt a tagországok között,[20] és igyekszik meghódítani az ázsiai piacot.[21]

Kontinentális kereteken túl Argentína, Brazília és Mexikó az a három ország, amely tagja a G20 csoportnak; emellett Chile, Mexikó és Peru tagja az APEC-nek. Végül egyedül Chile és Mexikó az a két ország, amely része az OECD-nek.

Találkozók és csúcstalálkozók

[szerkesztés]

2010 - Az első CELAC találkozó Mexikóban

[szerkesztés]

2010-ben a mexikói csúcson a latin-amerikai és karibi országok integrációjának elmélyítését tűzték ki célul a „szolidaritás, együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás és összehangolt politikai fellépés” jegyében.

2011 - I. CELAC Csúcstalálkozó Venezuelában

[szerkesztés]
Lásd még: es:I Cumbre de la Celac
A CELAC nemzeteinek képviselői a caracasi Teresa Carreño Színházban 2011-ben a szervezet első csúcstalálkozójának megnyitóján
Cristina Kirchner és Dilma Rousseff, Dél-Amerika két legnagyobb gazdaságának a képviselői

2011. december 2. és 3. napján került sor Venezuela fővárosában, Caracasban az I. CELAC Csúcstalálkozóra, amelyen a latin-amerikai és karibi régió 33 országának elnökei és képviselői részvételével hivatalosan és véglegesen megalakult a szövetség.[6] A csúcson részt vevő meghatalmazottak reményüknek adtak hangot, hogy a CELAC megalakulása elősegíti, hogy a latinamerikai országok kikerüljenek az Egyesült államok és Európa hagyományos gyámsága alól, és továbblépést tesz lehetővé népeik együttműködésének, konfliktusaik megoldásának és gazdasági fejlődésük támogatásának terén.[5][22] A caracasi csúcson fogalmazzák meg azt az igényt, hogy az angolszász észak-amerikai országok, vagyis az Egyesült Államok és Kanada kizárásával létrejött új szervezet vigye tovább a Riói csoport által kezdeményezett alakuló folyamatot. A következő találkozóra 2013-ban Chilében kerül majd sor.[6][23]

2013 - I. EU-CELAC Üzleti Csúcs Chilében

[szerkesztés]
Lásd még: es:I Cumbre Celac-UE

A korábbi Latin-Amerikai és Karibi Csúcson (EU-LAC)[24] a résztvevők megállapodtak, hogy az Európai Unióval folytatott megbeszéléseken a latin-amerikai és karibi térség országait mint közösséget a CELAC képviseli. A IV. EU-LAC[25] csúcstalálkozóra, más néven az I. EU-CELAC Cúcsra,[26] 2013 januárjában Santiago de Chilében kerül sor.[27]

CELAC csúcstalálkozók listája
Csúcs Év Város Ország
I. CELAC csúcs 2011 Caracas  VEN
EU-CELAC csúcs 2013[28] Santiago  CHI

Latin-Amerika és a Karib-térség tíz legnépesebb városa

[szerkesztés]
Ssz. Metropolisz
az agglomerációval 		Ország Népesség
az ENSZ szerint[29] 		Népesség
az utolsó hivatalos
népszámlálás szerint 		Forrás Kép
1 Mexikóváros
(Zona Metropolitana) 		 MEX 20 446 000 20 137 152 Censo de Población y Vivienda 2010
2 São Paulo
(Região Metropolitana de São Paulo) 		 BRA 19 924 000 19 672 582 Delimitaciones de zonas metropolitanas de Brasil al 8 de junio de 1973
Censo IBGE 2010
3 Buenos Aires
(Gran Buenos Aires) 		 ARG 13 528 000 12 801 364 Censo 2010
4 Rio de Janeiro
(Região Metropolitana do Rio de Janeiro) 		 BRA 11 960 000 10 977 035 Censo IBGE 2010
5 Lima
(Lima Metropolitana) 		 PER 8 950 000 8 472 935 Censo 2007 Archiválva 2008. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
6 Bogotá, D.C
(Área metropolitana de Bogotá) 		 COL 8 743 000 7 961 254 DANE Censos
7 Santiago  CHI 6 034 000 6 428 590 INE censo 2012
8 Caracas
(Gran Caracas) 		 VEN 6 500 000 6 410 000
9 Belo Horizonte
(Região Metropolitana de Belo Horizonte) 		 BRA 5 487 000 5 031 438 Est IGBE 2008
10 Guadalajara
(Zona Metropolitana de Guadalajara) 		 MEX 4 525 000 4 434 252 Censo de Población y Vivienda 2010

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ World Development Indicators. Világbank, 2012. július 9. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  2. ↑ Cumbre América Latina y el Caribe - Unión Europea
  3. ↑ Comunidad de Estados Latinoamericanos y Caribeños proyectará identidad regional[halott link]
  4. ↑ América Latina insiste en la necesidad de integrarse para luchar contra la crisis. Los jefes de Estado que participan en la cumbre de América Latina y el Caribe insisten en la necesidad de blindar el crecimiento de la región, 2/11/2011, El País
  5. ↑ a b América Latina se sacude la tutela de EEUU y Europa al crear la Celac. Arranca en Venezuela la primera cumbre de la Comunidad de Estados Latinoamericanos y del Caribe, 3/12/2011, Público (España)
  6. ↑ a b c d Presidentes de 33 países participarán en Cumbre de la Celac en Venezuela, 27/11/2011, Andina, Agencia Peruana de Noticias. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  7. ↑ Crean Presidentes Comunidad de Estados Latinoamericanos y del Caribe. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 25.)
  8. ↑ ONU reafirma el derecho de Puerto Rico a su libre determinación e independencia
  9. ↑ a b BRICS, PIB en el 2050.
  10. ↑ IDB Inter-American Development Bank
  11. ↑ CAF Development Bank of Latin America
  12. ↑ BCIE Central American Bank for Economic Integration
  13. ↑ CDB The Caribbean Development Bank
  14. ↑ Bob Davis: Organismos multilaterales elevan en US$90.000 millones los fondos disponibles para América Latina y el Caribe. The Wall Street Journal, 2009. április 23.[halott link]
  15. ↑ Latin American Integration Association. [2014. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
  16. ↑ SELA. [2014. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
  17. ↑ ALBA Alianza Bolivariana para los Pueblos de Nuestra América. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
  18. ↑ Comunidad Andina
  19. ↑ Alianza del Pacífico
  20. ↑ Morales, Roberto. „Avanzan acuerdos con el sur”, El Economista, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 28.) 
  21. ↑ La República: Colombia: Acuerdo del Pacífico busca conquistar el mercado asiático, 2011. április 28. (Hozzáférés: 2011. április 28.)[halott link]
  22. ↑ Rueda, Jorge, James, Ian; Toothaker, Christopher. „Leaders at Americas talks: world economy top worry”, Seattle pi  
  23. ↑ Destaca Correa aspiración de que Celac sustituya a la OEA, 22/11/2011, Prensa Latina
  24. ↑ http://www.eulacfoundation.org/news/iv-eu-celac-business-summit[halott link]
  25. ↑ CNN Chile - Con discurso de Piñera comenzó la IV cumbre internacional
  26. ↑ Última Hora - Comienza la primera Cumbre Empresarial Celac-UE en Santiago de Chile[halott link]
  27. ↑ VII Cumbre Unión Europea-América Latina 2012 se realizará en Chile. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 25.)
  28. ↑ Chile logró cambiar para 2013 cumbre de CELAC
  29. ↑ United Nations: World Urbanization Prospects 2011. [2010. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 25.)

Források

[szerkesztés]
  • CARDONA Diego (2005), “¿Tiene futuro la Comunidad Suramericana de Naciones?”, Foreign Affairs en Español, vol. 5, nº 5, ISSN 1665-1707, pp. 84–92. Disponible en [1]
  • JAGUARIBE, Helio (2005), “El proyecto sudamericano”, Foreign Affairs en español, vol. 5, nº 2, ISSN 1665-1707, pp. 80–83
  • LOPRESTI, Roberto P.. Constituciones del Mercosur. Segunda Edición. Buenos Aires: Editorial La Ley (2007). ISBN 978-987-03-1077-8 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Comunidad_de_Estados_Latinoamericanos_y_Caribeños című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Community_of_Latin_American_and_Caribbean_States
A Wikimédia Commons tartalmaz CELAC témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Latin-amerikai_és_Karibi_Államok_Közössége&oldid=27569148”