Quintana Roo
| Quintana Roo | |||
| |||
 | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| ISO 3166-2:MX-kód | MX-ROO | ||
| Fővárosa | Chetumal | ||
| Legnagyobb városok | Cancún | ||
| Kormányzó | Roberto Borge Angulo (2011-től) | ||
| Községek száma | 9 | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 1 857 985 fő (2020)[1] | ||
| Népsűrűség | 31,3 fő/km² | ||
| GDP | |||
| Összes | 127 249 001 000 peso | ||
| HDI (2010) | 0,7488 (10.) – magas | ||
| Írástudatlanság | 4,8 % | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42 361 km² | ||
| Ebből víz | 444 km² | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Hivatalos honlap | |||
| Quintana Roo honlapja | |||
Quintana Roo Mexikó legkeletibb tagállama. A Yucatán-félsziget keleti részén fekszik, nyugaton Campeche és Yucatán államok határolják, délen Belizével szomszédos. Területe 42 361 km², lakossága 2010-ben több mint 1,3 millió fő volt.[2] Fővárosa Chetumal, de legnagyobb és legismertebb városa Cancún. Az állam nevét Andrés Quintana Roóról kapta, aki fontos szerepet játszott a mexikói függetlenségi háborúban és később a független Mexikó politikai életében.[3]
Földrajz
[szerkesztés]
Mexikó legtöbb tagállamával ellentétben Quintana Roo területe síkság: a tengerparttól nyugat felé haladva emelkedik ugyan a felszín, de így is csak kis területen emelkedik 200 m fölé, legmagasabb pontja 241 m (a déli vidékeken). Hozzá tartozik néhány sziget, melyek közül legjelentősebbek az Isla Mujeres és Cozumel.
Karsztos talaja miatt felszíni folyói nem igen vannak, inkább a felszín alatti vizei jelentősek. Néhány kisebb folyóvíz (Río Escondido, Arroyo Azul, Arroyo Ucum) mellett egyetlen fontos folyója van csak: a Belizével határt képező, 180 km hosszú Río Hondo. A mészköves talaj repedéseibe leszivárgó csapadékvíz igen változatos karsztformákat eredményez az állam területén, gyakoriak errefelé a cenotének nevezett víznyelők. Ahol a víz agyagos vízzárórétegekben megreked, ott pedig aguada névvel illetett vízgyűjtők keletkeznek.
Éghajlata forró és csapadékos (1100-1500 mm az éves átlag). A partvidéken magasabb hőmérsékletek fordulnak elő, a legcsapadékosabb évszak a nyár. A havi átlaghőmérsékletek 10 és 26 °C között ingadoznak, időnként 36 °C-ot is mérnek. Egész évben különböző irányú passzátszelek fújnak, télen északi szelek is érkeznek, szeptembertől novemberig pedig a ciklonok időszaka tart.[4]
Népesség
[szerkesztés]Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Quintana Roo államban is gyors, sőt, az országos átlagot is jócskán meghaladja: 1990 és 2010 között például több mint 2,5-szörösére duzzadt az állam lakossága. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[5]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 493 277 |
| 1995 | 703 536 |
| 2000 | 874 963 |
| 2005 | 1 135 309 |
| 2010 | 1 325 578 |
Kultúra, turizmus
[szerkesztés]Műemlékek
[szerkesztés]Az állam legjelentősebb műemlékeit a maják építették:[6]
- Tulum - egész Mexikó 3. leglátogatottabb műemlékegyüttese, egyedülálló módon a tengerparton áll és fallal van körbevéve. Több templom (bennük falfestmények) és kisebb építmény található a területén.
- Cobá - az állam legértékesebb régészeti területe maja úthálózattal, a Nohoch Mul nevű piramissal (ami a félsziget legmagasabbja), 9 oszlopos kastéllyal, labdajátéktérrel.
- Kohunlich - az állam déli részén fekszik, leghíresebb látnivalója egy kőből faragott nagy méretű arcforma, de különféle épületek maradványai és labdajátéktér is látható itt.
- Dzibanché - Othón P. Blanco község területén található romegyüttes, több piramissal.
Múzeumok
[szerkesztés]- Museo de la Cultura Maya - Chetumalban található, egy modern múzeum: a maja kultúra emlékeit mutatja be audiovizuális eszközökkel, makettekkel és eredeti darabokkal.
- Museo de Historia de Cancún - főként a Cancún környékén talált maja leleket mutatja be.
- Museo del Centro de Estudios y Deportes Acuáticos de México - Akumalban található, mindenféle hajózással és vízisporttal kapcsolatos kiállításokkal, többek között azon hajók roncsaival, melyek a közeli tengeri sziklákon szenvedtek hajótörést.
- Museo Arqueológico - Marino de Cozumel - a Cozumel-sziget maja emlékeit és a környező korallzátonyok világát mutatja be.
- Museo Marino de Xel Ha - kis múzeum, régészeti és tengerrel kapcsolatos kiállításokkal.
- Museo de la Guerra de Castas - Tihosucóban található, a bennszülöttek 19. századi lázadásával és a maják jelenlegi életével kapcsolatos dolgokat láthatunk itt.
- Museo de la Ciudad - A főváros, Chetumal modern életét mutatja be fényképekkel és makettekkel.
- Museo del Fuerte de Bacalar - maja és koloniális történelmi emlékek kiállítása.
Egyéb turisztikai célpontok
[szerkesztés]- Bacalari-tó („hét szín tava”, „Laguna de los siete colores”)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Número de habitantes - Quintana Roo (spanyol nyelven). [2021. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ INEGI - statisztikák (spanyol nyelven). [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 4.)
- ↑ Memoria Política de México – Andrés Quintana Roo (spanyol nyelven). [2012. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 12.)
- ↑ E-local kormányzati oldal - Quintana Roo földrajza (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 4.)[halott link]
- ↑ SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
- ↑ E-local kormányzati oldal - Quintana Roo kultúrája és turizmusa (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 5.)[halott link]
Quintana Roo községei | ||
|---|---|---|
 | ||
